Hetek teltek el a legutóbbi Kulisszatitkok óta. Miért volt ez a kihagyás? Azért, mert még közelebb akartuk vinni a kedves Olvasót a színfalak mögötti világhoz! Úgy gondoltunk, sokkal hitelesebbek lennénk, ha nemcsak mi beszélnénk a különféle munkafolyamatokról és feladatokról, hanem megszólaltatnánk az azokat végzőket is. Legutóbbi cikkünkben a restaurálást tárgyaltuk. Így hát adott volt a téma - kérdezzünk meg egy restaurátort, mit gondol ő a munkájáról. De egy szakember nem tudja átfogni az egész szakmát, ezért aztán eldöntöttük: a már említett hat szakág (fém, fa, textil, kerámia, bőr, papír) művelői közül megszólaltatunk egyet-egyet, hogy ők mondják el, mi is az, amit csinálnak. Az eheti interjúalanyunk Tombor Krisztián, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum könyv- és papírrestaurátora.
Jégszakadás. Klímaváltozások hatásai Grönlandon címmel nyílt ma tárlat a Néprajzi Múzeumban Mads Sandau-Jensen, Dánia magyarországi nagykövetének közreműködésével.
A kiállítás a Dán Kulturális Intézet szervezésében valósul meg, a klímaváltozást úgy mutatja be, ahogy azt a grönlandi Ilulissat lakói megélik. A tárlat Jørgen Chemnitz készítette portréfotókkall, videó-interjúkkal, valamint poszterekkel igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy milyen veszélyeket rejt valójában a klímaváltozás, és hogy erre megoldást kell találni. A 23 videó-interjúban helybeliek mondják el tapasztalataikat.
A június 24-ig látogatható tárlathoz több program (beszélgetés, filmvetítés) is kapcsolódik. Részletek a Múzeum honlapján.
A kiállításhoz kapcsolódó programok:
2012. május 15., 17 óra Kerekasztal beszélgetés a klímaváltozásról és következményeirõl 2012. június 16., 16 óra Jégpróba – gyermekmesék és játszóház 2012. június 16., 21 óra Múzeumok Éjszakája – Északi fény, A hó hatalma (dán–német–svéd film, 121 perc, 1997) 2012. június 24., 16 óra Hűsítõ délután – filmvetítés jégkockákkal, A fiú, aki medve akart lenni (dán–francia animációs film, 75 perc, 2002)
A kiállítás múzeumpedagógiai programja:
A Jégmezők és trópusok című múzeumpedagógiai foglalkozáson olyan kérdésekre keresünk válaszokat, amelyek segítséget nyújthatnak a klímaváltozás megértéséhez. Mit tapasztalnak, mit gondolnak a Grönland déli részén élõ emberek a klímaváltozásról s annak következményeirõl: környezetük, életvitelük, életmódjuk átalakulásáról? Ezekbõl az egyéni gondolatokból kiindulva jutunk el a Föld ökológiai rendszerét érintõ komplexebb kérdések felvetéséig. Milyen szerepet játszik az ember az ökológiai rendszerek átalakításában? Hogyan kerül egymás mellé ebben a történetben a jégmezõk és a trópusok világa? A válaszok megadásához segítségünkre lesz a grönlandi kiállítás mellett az Amazónia – utak az indiánokhoz címû kiállítás utolsó termének tematikája is, amely az esõerdõk pusztításával és annak következményeivel foglalkozik. A témát a gyerekek aktív közreműködésével dolgozzuk fel: a klímaváltozásról korábban szerzett ismereteik, személyes tapasztalataik közös megbeszélésével, gondolkodtató játékos feladatokkal. Az órát közösen létrehozott alkotás zárja, amit a gyerekek magukkal vihetnek. A két kiállítás tereinek és témájának összekötésével szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás a Föld egész népességét érintõ probléma. A globális ökoszisztéma egyensúlyának megbomlása megváltoztatja az emberek mindennapi életét, bárhol is élnek a Földön: Európában, Dél-Amerikában vagy éppen az északi sarkkör közelében.
Mi történik a Ludwig Múzeumban? Egy héttel a megnyitó előtt, múlt csütörtökön sikerült besurranni az épülő Société Réaliste kiállítására. Végigjárva a kiállítóteret én még nem láttam át, hogy hogyan is lesz ebből egy hét múlva megnyitó. De biztos vagyok benne, hogy a hozzáértő kiállításéptők látták a fényt az alagút végén. Igazából csalóka volt a helyzet, mert minden félkész kiállítás úgy néz ki, mint egy csatatér. A Ludwig Múzeumban is egy ilyen káoszba sikerült belecsöppennem. Festékes vödrök, ragasztószalagok, szegek, becsomagolt vagy félig kicsomagolt műtárgyak, szerszámosládák hevertek a földön. A falakat post-itek borították, néhol még csak az installáció vázlata volt felrajzolva - mikor ott jártam hullámcsíkokat festettek a falra. El se tudom képzelni, mi lesz belőle, ha kész lesz. Vagyis a romantikus elképzelés, miszerint a kurátor hősies rituálé keretében, naplementében, zengő kórus és nagyzenekar kíséretében kiakaszt egy Monet képet a falra, szépen kútba dőlt.
A ‘performansz nagymamájának’, Marina Abramović-nak a Műcsarnok projektgalériájában, a Mélycsarnokban bemutatott tárlata mellett nem lehet csak úgy szó nélkül elmenni. Már magának a kiállításnak a plakátját is lehetetlen nem észrevenni. Egy nő (maga a művész, mint megtudtam) ül az ölében egy kislánnyal, aki a kezében egy gépfegyvert tart. Első látásra, őszintén megvallva, megdöbbentem, utána pedig felháborodtam. A gyerekeket és az ő ábrázolásukat már olyan sokszor használják fel különféle célokra, hogy ez a provokatív megjelenítés feldühített pár pillanatra. Aztán, ahogy egyre többször találkoztam vele különféle helyeken, úgy döntöttem megnézem magamnak, hogy miről is van itt szó.
A Museum and the Web átadta a Best of the Web díját, ami a legjobb netes megoldásokat díjazza a múzeumi szektorban. A listán két duplázót is találhatunk, a Walker Art Centert és a Museum Analytics-ot. Előbbi a legjobb múzeumi weboldal és az innováció kategóriában diadalmaskodott, míg utóbbi a közönségdíjat és múzeumi szakma elismerését tudhatja magáénak. A kategóriacímek önmagukban nem mindig beszédesek, így a leírások alapján átírtam a címeket.
Legjobb audiovizuális tartalom: The Vlog Project (Whitney Museum)
Legjobb oktatási célra létrehozott megoldás: Beyond the Chalk Board (Boston Children's Museum)
Legjobb weboldal vagy alkalmazás, ami a gyűjteményt vagy a kiállítást bemutatja: Split Second (Brooklyn Museum)
A webes technológiák és trendek leginnovatívabb használata: Walker Art Center
Mit jelent 2012-ben rossz lánynak lenni a művészvilágban? Ezzel a kérdéssel fog foglalkozni a Bad Girl of 2012 című kiállítás és a hozzá kapcsolódó HuffingtonPost cikk.
Az orvos, a gyógyszer, a kórház és ehhez hasonlók - egy kicsit másképp, múzeumban. Igen, igen, olyan ez,mint a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Budapesten, csak ez éppen Atlantában van. Na de nézzük, hogy csinálják ott, a David J. Senser CDC Museumban.
A BBC Radio 4-en futó The Museum of Curiosity 3. szezonjának 2. része meghallgatható itt.
MW2012 kapcsán a twitteren elharapózó vita alakult ki ismét a technológia és a múzeum viszonyáról. OpenObject bloggere fejtette ki véleményét, amit egy nagyon szép mondattal zár: "Nem a technolgóiába vagyok szerelmes, hanem abba, amit el lehet érni vele - jobb múzeumokat és jobb múzeumi élményt."
Sokan, túl sokszor, ráadásul még rosszul is használják a kurátor szót. Valakinek ez az irány tetszik, valakinek pedig nem. A Hermitage például nyílt levelet intézett minden internetfelhasználóhoz, aki rosszul használja a szót. A museum geek pont ellentétes állásponton van, ami szerint nem baj, ha rosszul használják, csak használják.
A márciusban megszületett #musesocial hashtag alatt folyt és folyik a globális eszmecsere arról, hogy mi készteti a múzeumokat, hogy részt vegyenek a közösségi média világában. Aki kimaradt még nem maradt le semmiről, mert a Storify-on összegezve van a beszélgetés eddigi alakulása. Itt meg egy általánosabb összegzés a kezdeményezésről.
R. Crumb amerikai képregényrajzoló öt évtizedes munkásságát bemutató kiállítás nyílt Musée d’Art Moderne de la Ville de Paris-ban Crumb, From the Underground to Genesis címmel.
#mw2013 hashtaget használva a Museum and the Web jövőre megrendezésre kerülő konferenciájához tudunk ötleteket bedobni.
Szarajevóban borzasztó a múzeumok anyagi helyzete. A Nemzeti Galéria már hónapok óta zárva van. A Bosznia-Hercegovinai Történeti Múzeum januárban zárta be a kapuit. A Nemzeti Múzeum alkalmazottjai is hét hónapja fizetés nélkül dolgoztak, amit már nem tudnak tovább folytatni. Az áldatlan állapotra a szerb művész Damir Niksic és a Nemzeti Galéria vezetése egy rövid időre megnyíló kiállítással próbálja felhívni a figyelmet.
Horvátországnak az UNESCO szellemi kulturális örökség listáján szereplő kincseivel, hagyományaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők egy kiállításon, amely pénteken nyílt a Mohácsi Történelmi Emlékhely fogadóépületében. A tárlat, amely bővíti a látogatók ismereteit a horvát nemzeti hagyományokkal kapcsolatban, április 26-ig tart nyitva.
Április 25-től rendhagyó angolórákat szervez a Magyar Nemzeti Galéria. A program során a fiatalok a műalkotásokhoz kapcsolódó játékos nyelvi feladatokkal fejleszthetik idegennyelvtudásukat, emellett pedig művészeti stílusokkal, technikákkal és a kreatív alkotás örömével is megismerkednek. Részletes program, további információk a múzeum honlapján.
Új állandó tárlat nyílt a Kresz Géza Mentőmúzeumhoz tartozó Pincekórházban Pincekórház 1956 címmel, amely az 1956-os forradalom budapesti áldozatainak és életmentő hőseinek állít emléket.
Az Ernst Múzeum is csatlakozik Budapest százéves házainak ünnepéhez; a Nagymező utcai kiállítóhely a Budapest100 keretében többek között különleges vezetésekkel és gyermekprogramokkal várja a látogatókat a hétvégén. Szombaton és vasárnap több tucat 2012-ben százéves épület nyitja meg kapuit az érdeklődők előtt, változatos programokkal várva őket. Az Ernst Múzeumban jelenleg az Újragondolt hagyomány című kiállítás látható. A Budapest100 részletes programja itt olvasható.
Devictus vincit címmel Mindszenty József bíboros, hercegprímás emlékének adózó állandó kiállítás nyílt pénteken Sümegen a püspöki palotában.
A Közlekedési Múzeumban Titanic100 címmel nyílt az 1912-ben elsüllyedt hajó eredeti tárgyaiból kiállítás pénteken. Az érdeklődők csaknem 130 eredeti tárgy és dokumentum segítségével idézhetik fel a világ leghíresebb hajójának építését, első és egyben utolsó transzatlanti útját, a katasztrófát és a mentést. A tárlat július közepéig látható.
Czutor Zoltán, a Belmondo együttes frontembere tart tárlatvezetést a szegedi Reök-palotában látható The Art of John Lennon című kiállításon április 18-án. A tárlat, amelyről mi is hírt adtunk már korábban május 6-ig látogatható.
Különleges szemszögből, az állambiztonsági jelentéseken keresztül tárja a látogatók elé az 1960-as évek Hódmezővásárhelyének kulturális életét az Emlékpont Megfigyelt művészet című időszaki kiállítása, amely szombattól október 28-ig látható.
Az American Museum Association jelentése az amerikai múzeumok gazdasági helyzetéről egy 10 oldalas PDF fájlban. Vigyázat, sok táblázatot tartalmaz.
Mi a különbség az engagement és az outreach között? Bár az utóbbit sok féle deffiníció szerint lehet értelmezni jelen esetben a kapcsolatteremtésről, az emberek megszólításáról van szó, ami nagyon fontos a digitális stratégiában.
Mark Walhilmer a Museum Planner blog szerzője a kiállítás tervezésről indított egy négy részes cikksorozatot, amiben minden héten bemutat egy szeletet a folyamatból. Első körben azokat a fontos kérdéseket veszi sorba, amiket a tervezés első fázisában fel kell tenni és meg is kell válaszolni.
Napi Google Art Project - Miért jó az indiai múzeumoknak, hogy részt vesznek a programban? Az alapvetően múzeumba járó kultúrával nem rendelkező országban ezek a háttérbe szoruló intézmények és csodálatos anyaguk figyelmet fog kapni!
2012 Novemberéebn a Museo Thyssen ad otthont a múzeumok és az oktatás kérdését körüljáró nemzetközi konfeneciának. Ha kérdésünk, észrevételünk van akkor a #2CongresoEducaThyssen hashtaget használva mi is bekapcsolódhatunk a Twitteren zajló társalgásba.
TourML egy XML alapú leíró nyelv, amit kifejezetten virtuális túrák fejlesztésére hoztak létre. Még béta. Valakinek van valamilyen tapasztalat?
A Guggenheim Múzeum célja, hogy megváltoztassa a művészettörténetben uralkodó nyugat centrikusságot. Távol-keleti, közel-keleti, észak-afrikai és latin-amerikai művészettörténészek a múzeum kurátoraival együttműködve állítanak össze tárlatot az adott régió művészeinek munkáiból, így remélhetőleg beemelve a perifériákat az egyetemes narratívába. Részletek erre olvashatók.
Hét év után újra megnyitja kapuit a látogatók előtt Akrotiri. A "minoszi Pompeii"- ként emlegetett város itáliai társához hasonlóan vulkánkitörés következtében semmisült meg és örződött meg ezzel együtt az utókor számára. A Santorini szigetén lévő bronz kori település látogathatóságát 2005-ben azért függesztették fel, mert egy tragikus esemény következtében egy brit turista meghalt, többen pedig megsebesültek.
Megkerült Cézanne? - Képtolvajokat fogott el a napokban a szerb rendőrség, és a náluk lefoglalt műtárgyak között van egy Cézanne festmény, mely lehet, hogy a festő több tízmillió eurót érő Vörös mellényes fiú című képe, melyet még 2008-ban loptak el három másik festménnyel (egy van Gogh, egy Degas és egy Monet) együtt a svájci Bührle galériából. Ez az eset volt Svájc történelmének legnagyobb műkincslopása, és az egyik legnagyobb Európában. Az ellopott képek értékét 112 millió euróra becsülték, és a rendőrség 60 ezer euró jutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek. A szerbiai közszolgálati média úgy tudja, svájci szakértőket várnak Belgrádba, hogy megvizsgálják a képet. (MTI)
Tapintható állandó festészeti kiállítás nyílt a wroclawi Nemzeti Múzeumban, amelynek közvetítésével a vakok és gyengénlátók is megismerhetik a lengyel kortárs művészetet. Az első lengyel állandó tárlat domborműveken mutatja be a kortárs lengyel festők, egyebek között Stanislaw Ignacy Witkiewicz, Jerzy Nowosielski, Magdalena Abakanowicz és Katarzyna Kozyra alkotásait, melyeket így tapintásukkal ismerhetnek meg a látogatók - írta csütörtökön a Gazeta Wyborcza című napilap online kiadása. (MTI)
Március utolsó napján nem csak Szekszárdra látogattunk el, hanem a korábbi európai kulturális fővárosba, Pécsre is. Késő délután érkeztünk a városba , ezért sajnos nem tudtunk minden intézményt (például a Várostörténeti Múzeumot) megnézni, amit szerettünk volna. Két, a maga módján nagyon egyedi kiállításra azonban eljutottunk, a Szerecsen Patikamúzeumba, valamint a Mecseki Bányászati Múzeumba.
Minden világváros büszkélkedhet egy designnak szentelt múzeummal, ami alól csak Moszkva volt kivétel. Egészen eddig! Többszöri nekirugaszkodás és füstbe ment terv után Alexandra Sankova, Nadezhda Bakuradze, Stepan Lukyanov és Valery Patkonen erőfeszítéseinek köszönhetően, az év elején a Moszkvai Design Múzeum megnyitotta kapuit. A múzeum különlegessége, hogy egy busz, ami Moszkva és a környező települések között ingázva bárhol és bármikor kiállítást varázsolhat az arra járók elé. Két köhintés között jegyzem meg, hogy volt nekünk többek között egy Nyugat buszunk, így az a hangzatos kijelentése, hogy "világpremier" és a "legelső" kicsit túlzás. A múzeumhoz tartozik egy állandó kiállító tér is, ami annyira állandó, hogy egy bombabiztos óvóhely, így a műtárgyak a lehető legbiztonságosabb helyen lehetnek kiállítva. Még egy atomrobbantást is túlélnek.
A múzeum arculatának megtervezésével a híres holland kreatív ügynökséget, a LAVA-t bízták meg.
A hagyományos rögzített múzeum helyett a Moszkvai Design Múzeum egy utazó, pop-up múzeum. Egy mozgó atrakció. Ezért az arculatának is könnyen, a helyszínen előállítható elemekből kell állnia. A mintázat a régi moszkvai üvegmintázaton alapul.
Az vizuális megjelenés központi részét a geometrikus hálózaton kissakozható szimbólumok alkotják, amik egy igazi kaotikus arculatot eredményeznek. A minta sokszínűsége értékes dinamizmust ad a látványhoz, amire a honlapon a folyamatosan változó ikonokkal még jobban rájátszanak. A történelmi gyökerekkel rendelkező minta modern köntösben jelenik meg, amit azzal érnek el, hogy az egyes formák végtelen egyszerűek, szögletes elemekből épülnek fel, egy szigorú szabályrendszert követve. A nagyon fontos kontrasztot a fekete-fehér színek teremtik meg, ami egy szolid eleganciát is kölcsönöz az arculatnak, főleg akkor, amikor az egyes formákat kis csoportokban használják, kiragadva a káoszból, egy minimlista irányba tolva a stílust. A vékony, lineáris antikva betűtípust használó logotípia illik a designhoz, háttérbe húzódva engedi át a vizuális erőt a mintának.
Mi történik a 
A ‘performansz nagymamájának’, Marina Abramović-nak a 
Március utolsó napján nem csak Szekszárdra látogattunk el, hanem a korábbi európai kulturális fővárosba, Pécsre is. Késő délután érkeztünk a városba , ezért sajnos nem tudtunk minden intézményt (például a Várostörténeti Múzeumot) megnézni, amit szerettünk volna. Két, a maga módján nagyon egyedi kiállításra azonban eljutottunk, a Szerecsen Patikamúzeumba, valamint a Mecseki Bányászati Múzeumba.