Muzgo

• Újabb aukció! Victor Hugo 210. születésnapját elég érdekes módon kívánják megünnepelni az örökösök. Árverésre bocsátják az író közel 500 személyes tárgyát - leveleit, könyveit, fotóit, bútorait, mintegy egymillió euró értékben. A Christie's aukciós ház közlése szerint eddig egyetlen múzeum sem jelezte elővásárlási szándékát az április 4-i aukcióra. (MTI)
• Csúszik a híres bécsi Habsburg kincstár, a Kunstkammer felújítása. 2012 decembere helyett jövő februárban nyitja csak meg újra a kapuit - mondta el Sabina Haag igazgatónő. A késedelem oka az, hogy az egyik vesztes pályázó fellebbezést nyújtott be a különleges múzeumi tárolók gyártására kiírt pályázat eredménye ellen. A Kunstkammer három főhercegi gyűjteményt egyesít az 1529 és 1662 közötti időkből. A kor szokásának megfelelően nem csak műkincsek, de különféle természettudományi ritkaságok, távoli földrészek kultúráit képviselő tárgyak és a korra jellemző műszaki mesterművek is megtalálhatók az intézményben. (MTI)
• Két éves digitalizáció végére tettek pontot péntek estétől a varsó Modern Művészeti Múzeumban. "Fontosak számunkra például a nagyvárosokon kívül lakók, akik nehezen jutnak el múzeumokba és galériákba, de a lengyel művészet iránt érdeklődő külföldiekre is gondoltunk" - mondta el Lukasz Rodunda a projekt kurátora a Gazeta Wyborcza című napilapnak. Több száz lengyel vizuális művészeti filmet tettek elérhetővé a honlapjukon. A kurátor szerint az archívum nemzetközi szinten is kivételes, hiszen a kortárs alkotók videófelvételei és DVD-filmjei iránt nagy a piaci érdeklődés, magángyűjtők és múzeumok versengenek értük. A lengyel művészeti galériák és a velük együttműködő alkotók a "társadalmi érdekek nevében" ingyenesen a múzeum rendelkezésére bocsátották filmjeiket. (MTI)
• Az avantgard mozgalom egyik leghíresebb támogatójának, Gertrude Steinnek és családjának köszönhetően Henri Matisse, Pablo Picasso, Francis Picabia 200 ifjúkori műve lesz látható a new york-i Metropolitan Museumban június 3-ig.
  

Egy látványos infografika arról, hogy a mennyit fizet a látogató a múzeumba való belépésért és az ott tartozkódása tulajdonképpen mennyibe is kerül az intézménynek. A kép a 20 leghíresebb amerikai múzeum adatai alapján készült, így vajmi kevés vonatkoztatható a magyarországi helyzetre, és az látszik, hogy minden látogató ráfizetés. Azért felteszem a kérdést, vannak erre vonatkozó adatok a magyar múzeumokban?

• Új képeket kapott a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum! Három Rippl-Rónai József-, egy Kunffy Lajos- és két Martyn Ferenc-alkotást adományozott egy nemrég elhunyt magyar állampolgár az intézménynek. A festmények egyelőre a múzeumban láthatók, majd várhatóan kora ősztől az addigra felújított Rippl-Rónai-villában kapnak helyet.
• Új művészeti központ nyílt Egerben! A közel 600 millió forintos beruházás, az Új Széchenyi Terv támogatásával, Kepes György festő, képzőművész, tervező életművét gondozó Komplex Kultúra Kutatásáért Alapítvány, illetve Eger városának együttműködése nyomán valósult meg a város központjában a volt Ifjúsági ház klasszicista épületének teljes rekonstrukciójával. A központ létrehozásának apropóját az szolgáltatja, hogy a Heves megyei származású  művész 1991-ben Egernek adományozta életműve egy jelentős részét, mintegy 200 alkotást - ebből rendeznek egy, a művész életét, munkásságát bemutató állandó kiállítást az épületben. Kaczári István, az intézményt üzemeltető Komplex Kultúra Kutatásáért Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: szándékaik szerint a művészet és a természettudomány szinte valamennyi ága, a többi között a lézertechnika, a robottechnika, a festészet és a fotográfia is megjelenik majd a művészeti központban.
• A Vásárhelyi Kerámia Szimpózium tavaly készült műveiből nyílik kiállítás Hódmezővásárhelyen, az alföldi Galériában szombaton - közölte Elek András, a Tornyai - múzeum sajtóreferense az MTI-vel. Az idén 15 éves szimpóziumon eddig mintegy háromszáz művész fordult meg az alföldi városban és már az ez évi alkotótáborra is óriási a túljelentkezés. A Hódmezővásárhely testvérvárosából, Vallauris-ból érkezett francia keramikusok alkotásain Albert Camus műveinek illusztrációi, valamint magyar motívumok is helyet kaptak. Látható a kiállításon kerámia Rubik-kocka, valamint Viktor Vasarely ihlette pop-art "kirakó" is. Anyaghasználatában minden bizonnyal Jean Francois Baggioni alkotásai a legkülönlegesebbek: szürkésen csillogó szilícium-karbid orgonái a tavaly "nyugdíjba vonult" amerikai űrsiklók hőpajzsának anyagából készültek. Emellett természetesen megcsodálhatók magyar művészek munkái is - többek között Szűcs Éva Andrea, Albert Ildikó, Tuza László, Pannonhalmi Zsuzsa, Antal András alkotásai.
• A huszita hadviselés módszereit és az általuk használt különleges fegyvereket mutatja be az a tematikus történelmi vendégkiállítás a nyíregyházi Jósa András Múzeumban. A kiállítás apropóját az 1410-es grünwaldi csata hatszázadik évfordulója szolgáltatta 2010-ben az azt létrehozó Varsói Állami Régészeti Múzeum számára. Az egyesült lengyel és litván seregek ebben a híres ütközetben arattak győzelmet a Német Lovagrend hadai felett, ebben a csatában harcolt Jan Zizka (1360-1424) is, aki később a huszitákat vezette eredményesen a keresztes seregek ellen. Az Isten katonái - Jan Zizka és a husziták a Keresztes Lovagrenddel vívott harcban című tárlat Husz János (1369-1415) cseh pap és teológus által elindított vallási mozgalom, az európai reformáció előzményének is tekintett huszitizmus követőinek történelmét dolgozza fel az általuk viselt vallási háborúkon keresztül. A nyíregyházi múzeumban berendezett, lengyel, magyar, szlovák és cseh múzeumok közös munkája eredményeként létrehozott tárlaton a korabeli fegyvereket és szekereket tekinthetik meg az érdeklődők.
• Harmincadik alkalommal Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál! Március 10 és 11 között ismét megrendezésre kerül a helyi campuson Közép-Európa legjelentősebb ilyen jellegű intézménye. Szakáll Sándor, a Miskolci Egyetem ásvány- és kőzettani tanszékének vezetője, a Herman Ottó Múzeum Ásványtárának muzeológusa az MTI-nek elmondta: a különleges mustra jelentőségét nemcsak a kiállítók stabil 100 feletti és a látogatók 3-4 ezres létszáma jelzi, hanem az is, hogy évenként a börzéhez más és más rendezvényeket is társítanak. Ezek között mindig vannak reprezentatív, tematikus kiállítások, illetve tudományos és népszerűsítő előadások, esetenként előadóülések - fejtette ki, hozzátéve, hogy számos esetben új könyvek megjelenését is erre az alkalomra időzítik.
• Sugárút címmel mintegy 100 alkotását mutatja be Kocsis Imre péntektől a Kogart Galériában. A festőművész április 15-ig nyitva tartó életműkiállítása a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány a kortárs magyar képzőművészet klasszikusait bemutató sorozatát folytatja. A tárlat alkalmából az alapítvány kiadott egy a teljes életművet bemutató, mintegy 60 reprodukcióval illusztrált 112 oldalas könyvet, a függelékben életrajzi, kiállítási és bibliográfiai adatokkal. A tanulmányt a művész tevékenységét évtizedek óta követő Fábián László, Kocsis Imre jó barátja írta.
• Budapesten látható három hónapon át a The Human Body Exhibition című tárlat. Az emberi test rejtelmeit ismerhetjük meg igen részletesen a Váci 1 Üzletház kiállítóterében (bejárat a Türr István utca felől). Szerveink, érrendszerünk, izmaink, csontjaink működésének megértését a kiállításhoz kapcsolódó orvosi előadások is segítik, amikre a szervezők szeretettel várják a szakmán kívül a laikusokat is. A tárlat mottója: "Amiben mindannyian teljesen egyformák vagyunk - az az emberi test!"
• Mától látható Pistyur Imre szobrászművész kiállítása a szentendrei uszodában. A tárlat különlegessége, hogy víz alatt van, és búvárfelszereléssel lehet látogatni! Egyéni tárlatvezetést is biztosít az Oxigene búvárklub.
  

(Forrás: MTI)

A cím alapján ez a cikk akár kultúrpolitikai kérdéseket is feszegethetne, de nem, most nem erről lesz szó. Sokkal inkább Björkről és a futurista nézetekről.
Na de kik is azok a futuristák és mi közük Björkhöz? Kicsoda egyáltalán Björk és hogy jön ő a múzeumokhoz? Mit keresnek itt a blogon? Vegyük szépen sorjában, és kiderül ki-mit keres itt, ráadásul egy cikkben.

Ha van a történelemhez minimalista hozzáállás akkor ez biztosan az. El lehet mondani az emberiség történelmét 100 tárgyban?  Neil MacGregornak a British Múzeum igazgatójának sikerült. Az ő nevéhez kapcsolódik a híres "A History of the World in 100 Object" projekt, ami BBC Radio 4-en fut mint rádióadás, de már könyv formájában is megjelent, valamint egy website-ot is létrehoztak. Így nem csoda, hogy új kihívásokat keresett. El lehet mondani a Közel Kelet történelmét egyetlen egy tárgyat felhasználva?

Az alábbi zseniális TED videóban Neil bebizonyítja, hogy bizony lehetséges. A British Múzeumban őrzött úgynevezett Kürosz henger segítségével a Közel Kelet ókori történelméből 2600 évet mutat be egyetlen egy tárgy példáján keresztül, ami korokon átívelve is releváns tudott maradni. Hogyan lehetséges ez?

• Qatar a művészeti piac komoly tényezője lehet a jövőben? A piac mindenképp reagált, 2005-ben a Sotheby's nyitott aukciós házat. A tavalyi évben az emír költött a legtöbbet műkincsvásárlásra. Az emirátus rájött, ha fel akarják rakni Qatart a művészet világtérképre, akkor mindenképp a zsebükbe kell nyúlni. Például 250 millió dollárt értékben vették meg Cézanne Kártyajátékosok című művét.
• A Metorpolitan Múzeum kiállításán a Stein kollekció darabjaiba pillanthatunk bele köztük Picasso, Matisse és a más párizsi avantgard művészek munkái láthatók.
• Antonia Manfredi a nápolyi Contemporary Art Museum of Casoria igazgatója a múzeum szörnyű anyagi helyzete miatt korábban már írt egy nyílt levelet Angela Merkernek. A helyzet azonban láthatóan nem fordult jobbra, így kilátástalanságában azzal fenyegette meg a fenntartókat, hogy április közepétől kezdve elpusztít egy műtárgyat a gyűjteményből, ha nem javul az intézmény finanszírozása.
• A National Gallery és a National Galleries of Scotland együtt megveszik Titiziano Diana és Kalliszt ócímű művét.
• Picasso életművének egyik legnagyobb rejtélyére derülhet fény. Picasso anyagi okokból nagyon sokszor olyan vászont használt, amire már korábban festettek. Ez történt az 1904-ben készült Vasaló Nő című festmény esetében is, ami a new york-i Guggenheim Múzeum gyűjteményében található, de pénz hiányában még nem sikerült megfelelően analizálni, hogy kiderüljön milyen képre is festett rá a mester.
• Mire használhatják a múzeumok a Facebook új timeline oldaldesignját? Mindenképpen érdemes kiemelni, hogy 1800-as évekig visszamenőleg tudunk tartalmakat létrehozni az idő vonalon, ami magyar múzeumok esetében egyáltalán nem probléma. Kiváncsian várjuk, hogy a múzeumok milyen új kreatív módon használják majd az Facebook új lehetőséget. MuseumNextes vélemény.
• Az Ideum indított egy tumblr blogot Ideum Labs néven, hogy a legújabb, legötletesebb érintőképernyős installációkat megosszuk egymással és nem utolsó sorban inspiráció forrásként is szolgáljon.
• Melyik a legjobb múzeumi weboldal, okostelefonos alkalmazás, podcast, netes videó vagyis egy szóval melyik idén a legjobb netes múzeumi jelenlét? Te is dönthetsz erről, március 15-étől. Itt. A MuseumAndTheWeb által meghirdetett Best of the Web díj jelöltjeire április 7-éig lehet szavazni.
• 2012 november 6-9 között a Los Angelesben található Getty Research Institution ad otthont az ICOM-CC és az ICOM-DEMHIST közös konferenciájának.

Miért szeretjük a könyvbemutatókat? Sok okos ember beszél okosságokat, lehet ismerkedni hasonló érdeklődésűekkel, és néha még ennivalóval is várnak. Szerkesztőségünk ilyen rendezvényen vett részt: 2012. február 28-án mutatták be a nagyközönségnek Frazon Zsófia: Múzeum és kiállítás. Az újrarajzolás terei

Az idei telünk egy nagy havazással búcsúzott tőlünk kedden, mikor is a fenti eseményre igyekeztünk. Este 7 órai kezdettel hirdették meg az összejövetelt, időben is érkeztünk nagy szerencsénkre, mert pillanatok alatt elfogytak az üres székek a Nyitott Műhelyben. Mind a könyv szerzője csábította oda a könyv közönségét, mind a vitapartnerek.  Szokás egy-egy könyv kapcsán beszélgetni a bemutatott témáról, a tudomány mai állásáról, a fent vázolt okos emberek ezért is vannak elhívva. Kedden este különböző tudományok felől érkeztek a beszélgetőtársak, akik bemutatták a könyvet. Kritikai észrevételükre a szerző is válaszolt, hiszen (szép szóval) egy tudományos diskurzus is a célja ilyen jellegű összejövetelnek.

Elsőként Szoboszlai János a Magyar Képzőművészeti Egyetem művészettörténésze méltatta a művet. Generációs szempontot képvisel a Múzeum és kiállítás, hiszen szerzője még annak a nemzedéknek a tagja, akik nem végeztek muzeológiai képzést, autodidakta módon foglalkoztak a témával, a gyakorlatban tanulták meg ezt a szakmát. Ne csodálkozzunk ezen, hiszen csak az 1990-es években lesz úgynevezett C szak a muzeológia (választható volt az egyetemen belül, erre nem lehetett külön felvételizni). Ma Magyarországon csak az ELTE-BTK-n lehet muzeológiát tanulni (BA Történelem Muzeológia szakiránnyal és MA Történeti muzeológia – ez utóbbi szerkesztőségünk közösnevezője), valamint a Miskolci Egyetemenen BA Történelem Muzeológiai szakiránnyal. A Magyar Képzőművészeti Egyetem berkein belül nemrégen indult el a kurátor képzés (BA Képzőművészet- elmélet és MA Kortárs művészetelméleti és kurátori ismeretek). A magyarországi kurátor munka része a kiállítás alapötlete, az elképzelés, és rendezés. Tehát az interpretáció és kommunikáció együttesével foglalkoznak. A muzeológus főként a háttérmunkával, a  gyűjteménnyel, de remélem emlékeztek A muzeológus feladatai cikksorozatunkra! No de ez mind hogy is kapcsolódik Frazon Zsófia könyvéhez? Kötelező olvasmány lesz a fent említett szakokon! Így visszakanyarodtunk a generációs kérdéshez, tehát a mai egyetemisták, már olyan szerencsés helyzetben vannak, hogy magyarul (ráadásul magyar szerző tollából) olvashatnak múzeum-elméleti szakirodalmat! A Képzőművészet-elmélet Tanszék adjunktusa elmondta, hogy amellett, hogy a könyvben a társadalomra közvetlen ható paradigmák (tudományos elméletek) vannak rögzítve, több kiállítás elemzése, értelmezése segítséget nyújthat a hallgatók tanulmányaiban!

György Péter esztéta „példátlan, fontos szövegnek” nevezte a bemutatott könyvet. Hangsúlyozta, hogy nagyon nehéz dolog, eszméket adaptálni Magyarországra, különösen intézményekbe, amivel a szerző sikeresen megküzdött könyvében. Az ELTE-BTK Média és Kommunikációs Tanszékének egyetemi tanára hiányolja kis hazánkban a múzeumi önreflexiót. A magyar múzeumi rendszer nem ismeri az elméleti problémákat, „nem tudja, hogy ő maga is egy probléma”. De mit is jelent mindez? A 19. századi múzeumokat egy történeti narratívára fűzték fel, vagyis bemutatták a kezdeteket, napjainkat és jövőbeli jóslásokra is törekedtek. Nem utolsó sorban a középosztálybeli férfiaknak volt mindez elmesélve. Az ezredforduló és a 21. század új igényeket támasztott a múzeumokkal szemben, alkalmazkodniuk kell ezen intézményeknek, ha látogatóikat meg szeretnék tartani. Frazon Zsófia „praktizáló muzeológusként” is nap mint nap találkozik ezzel a problémával. György Péter kiemelte, hogy ez az első könyv magyar nyelven, amiben az elméleti kritika arról szól, amit a szerző is csinál.

A muzeológusi szakma részéről Erőss Nikolett vett részt a kerekasztal beszélgetésen, mint a Ludwig Múzeum kurátora. Tovább fűzte esztéta társa szavait: önreflexív muzeológia a szakmában sem ismert. Majd a tapasztalatait is elmesélte, amit bólogatva fogadott a közönség, a látogatók nem tudnak kiállítást olvasni. A kiállítás nem tanítja meg a látogatót arra, hogy hogyan is kell értelmezni azt, amit lát. A Múzeum és kiállítás kötet a muzeológusok segédeszközéül szolgálhat, hogyan rendezzenek kiállítást úgy, hogy a mai látogató igényeinek megfeleljen. Több tanulmány is szól arról manapság, hogy a múzeum és a kiállítás is a fogyasztás része lett, azaz a látogató nemcsak ismeretekhez szeretne jutni ezekben az intézményekben, hanem jól is akarja érezni magát. A kiállítás egésze látványt és élményt jelentsen számára. A 21. századi muzeológia ilyen kihívásokkal áll szemben, melyben szakmai segítség lehet ez a magyar kötet!

A kötet méltatói közül utolsóként szólalt fel Wessely Anna szociológus, akinek szintén vannak korábbi múzeumi szakmai tapasztalatai. Az ELTE-TÁTK Szociológiai Tanszékének docense a vitrin, bábu, makett fejezeteket emelte ki, amivel a kötet a muzeológusi kézikönyv címet is megérdemli. Kiállítást kritizálni könnyű, ha csak azt soroljuk fel, hogy mi a rossz, de a kiállítást értelmezni, megérteni már nem olyan egyszerű, ebben is példátlan a könyv. Frazon Zsófia munkájának az is a nagy előnye, hogy „lazán lép át az interdiszciplináris határokon”, vagyis játszi könnyedséggel használja a muzeológia, etnográfia (néprajz), antropológia, művészettörténet és az empirikus társtudományok legfrissebb kutatási eredményeit.

Az este moderátora Szíjártó Zsolt volt, aki a könyv születésénél is jelen volt. A kötet illusztrátora Sior képregényrajzoló volt, aki az alcímhez igazodva (Az újrarajzolás terei), valóban újrarajzolta tudásunkat a múzeumról, szellemes karikatúráival meghökkenti és elgondolkodtatja az olvasót. A szakmai vita alatt a közönség szeme láttára készült el 12 plakáttal, amit a szerencsések haza is vihettek. Szerkesztőségünk is megkaparintott néhányat belőlük, amiért itt szeretnénk köszönetet mondani!

Finta Laci mesterszakács ejtette ámulatba a résztvevőket ehető csodáival.

Ezek után ajánljuk-e a Múzeum és kiállítás elolvasását? Naná! Nemcsak a szakmának íródott, bár tudom, most erről érveltem többet. A kiállítás a múzeum retorikai eszköztárának egy szelete. Ha érteni szeretnéd mélyebben ezt a fajta kommunikációt, ne habozz az elolvasásában! Megtalálhatod a Gondolat kiadó termékei között, valamint a Néprajzi Múzeum boltjának polcain! Fogd és olvasd!

Villangó – Török Ivett

(MTI) 650 többségében ókori érmét találtak egy bolgár férfi autójában elrejtve a röszkei határátkelőhelyen a pénzügyőrök - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóságának sajtóreferense csütörtökön a helyszínen.

Némedi Varga Éva őrnagy elmondta: a pénzügyőröknek feltűnt a belépésre jelentkező férfi idegessége, ezért tételesen átvizsgálták a járművét, s az első lökhárító gyárilag kialakított üregéből összesen 650 darab, különböző korokból származó pénzérme, figura és ékszer került elő. A pénzügyőrök a több millió forint eszmei értéket képviselő szállítmányt lefoglalták, a bolgár férfi ellen pedig eljárás indult az adóbevételt nagyobb mértékben csökkentő költségvetési csalás bűntett elkövetésének a megalapozott gyanúja miatt.

Nagy Ádám muzeológus szerint a műtárgyak zöme az ókorból származik. A leletek között akadnak a görög városállamokban, Krisztus előtt háromszáz évvel vert érmék, a köztársaság és a császárkor idejéből származó római fizetőeszközök, bizánci pénzérmék, néhány a XII. században készült magyar és nyugat-európai ezüst dénár, több tucat XVII-XVIII. századi török akcse és egy XIX. századi kínai fémpénz is. Az ékszerek zöme gyűrű, a csempészett műtárgyak között van néhány apró – feltehetően használati tárgyak vagy bútorok díszítésére szolgáló – szobor is.

A csempészett tárgyak sorsáról a bíróság dönt majd. A határon korábban előkerült műtárgyak általában a hazai szakmúzeumokba kerültek, a pénzérmék a Magyar Nemzeti Múzeum éremtárába, a bélyegek és porcelánok az Iparművészeti Múzeumba – közölte Nagy Ádám. Hozzátette: a most előkerült 650 érme jó helyen lenne a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, ahol a hazai vidéki múzeumok közül egyedüliként gazdag éremtár működik. 

The Armory Show New York egyik leghíresebb művészeti vására. Minden év márciusában kerül megrendezésre a Hudson folyó partján található Pier 92/94. Hogy mire is számíthatunk idén megtudhatjuk itt. Persze nem csak pár napig pezsdül fel a művészeti élet, hanem egy egész héten át a művészeté lesz a főszerep a Nagy Almában. Az Armory Show köré épült az Armory Week-re keresztelt hét, ami a legnagyobb művészeti vásár a városban, bár akad már kihívója a május elején megrendezésre kerülő Frieze New York esemény személyében. 

Na szóval Armory Week. Nem csak a Pier ad otthont kiállításnak, de március 7 és 11 között további eseményekre kerül sor például ADAA's The Art Show, Scope NY, New City Art Fair, Independent, Volta NY, Art's Not Fair és még egy csomó más kiállítás. Részletekbe menő leírást közöl az Artinfo.

A március 8 és 11 között megrendezésre kerülő The Armory Show főszereplője az egész hétnek. A showt először 1994-ben rendezték meg Gramercy International Art Fair néven egy hotelben, de a rendezvény hamar kinőtte magát és 1999-től, mint The Armory Show épült be a köztudatba és vált az egyik legnevesebb kortárs művészeti rendezvénnyé. De honnan a név? 1913-ben a nemzeti gárda fegyver raktárában rendezték meg a Modern Művészetek Nemzetközi kiállítását, ami Armory Show néven vonult be a történelembe. A legendás kiállításon 300 európai és amerikai művész 1250 festményét, szobrát és más műveit lehetett megtekinteni. De a magyar wikipedia többet tud erről mesélni, ami sokkal részletesebb, mint az angol változat.

Leonardo Da Vinci a divatdiktátor. 400 évvel azelőtt, hogy Louis Vuttonnak vagy Diornak eszébe jutott volna Da Vinci már megtervezte: Kézitáska. A firenzei Gherardini divatháznak köszönhetően el is készült.

Úgy tartja a legenda, hogy Gherardini család sarja volt az a nő, akit Da Vinci a Mona Lisa című képen megörőkített. Igaz-e vagy sem mindenképpen használ ez a történet egy ilyen magasra pozícionált divatmárkának. De nem csak Gherardini az egyetlen, aki fantáziát lát a mester műveinek támogatásában. A Louvreban március 29-én megnyitásra kerülő új Leonardo kiállítást a Salvatore Ferragamo divatház támogaja. Az igazi atrakció persze a mester utolsó, 1510-ben félbehagyott Szent Anna harmadmagával című műve, amit megfelelő restauráló munkálatok után láthat a nagyközönség.