Muzgo

A tavalyi barokk év után a Gödöllői Polgármesteri Hivatal meghirdette a Híres Hölgyek Gödöllőn tematikus évet, mely március 10-től november 17-ig magába foglalja a város különböző helyszínén megrendezett színes kulturális eseményeket. A programban szerepelnek hangversenyek, zenés játékok, tánc és színházi előadások, előadássorozatok, kiállítások.  Ez utóbbiak közül egy kis ízelítő: A piros bugyelláris. Blaha Lujza (a Gödöllői Városi Múzeumban), Erzsébet királyné és udvarhölgyei (a Gödöllői Királyi Kastélyban), Nők a gödöllői művésztelepen (a Művészetek Házában), valamint Három Kárpitművésznő (Gödöllői Iparművészeti Műhelyben). Az előbb említett hölgyek mellett megemlékeznek még Ady Endre Lédájáról, Brüll Adélról, a képzőművésznők közül Undi Mariskáról, Kriesch Lauráról, a királyi méltóságok sorában Mária Terézia és IV. Károly felesége, Zita királyné köré is szerveződnek programok, melyeket nyomon követhettek a Muzgo-n is!

További információk: a Városi Információs Portálon.

Villangó - Török Ivett

• Brit felmérés arról, mennyire nem viszik kulturálódni a gyerekeiket a szülők! (The Telegraph)
• Latin-amerikai kiállítás New Yorkban az El Museo del Barrio-ban. (The New York Times)
• Irigylésre méltó sokszínűség és választék. Fotókiállítások, kínai és japán kultúra, reneszánsz, impresszionizmus - ezt ajánlja New York a világnak! (The New York Times)
• Anglia sem marad el kiállításokban Amerika mögött. A The Guardian is összeállította heti ajánlóját Picassoval, Lucien Freuddal, Van Dyckkal fűszerezve. (The Guardian) 
• Téli mesék Zürichben. A bécsi Szépművészeti Múzeummal karöltve rendezik meg a kiállítást a svájci városban. Festményeken és szobrokon, Bruegeltől a francia impresszionistákig különféle stílusokban dolgozzák fel a tél témakörét. (Euromuse)
• Marco Glaviano szupermodell fotóival szerzett hírnevet magának. Fényképezett a Vougenak, a Harpers Bazaarnak, a Vanity Fairnek, az Ellenek, modellt állt neki Cindy Crawfordtól Eva Herzigováig sok modell, gyakran egészen kevés ruhában. Most először állít ki az Egyesült Királyságban. (Huffington Post)

• (MTI) Szombaton Japán napot tart a Hadtörténeti Intézet és Múzeum a japán államalapítás napja alkalmából. Ez az első eseménye egy újonnan indított programsorozatnak, melynek célja a külföldi kultúrák megismertetése a látogatókkal. Az érdeklődőket harcművészeti és japán dob bemutatóval, kimonó- és fotókiállítással, valamint előadásokkal várja a budavári múzeum. Egy kamarakiállítás keretében pedig megismerkedhetünk a múzeum gyűjteményében őrzött japán emlékekkel.
• (MTI) Megnyitásának 60. évfordulóját ünnepli a Bajor Gizi Színészmúzeum a hétvégén. Kiállítással, beszélgetésekkel, régi előadásokkal idézik fel Bajor Gizi és az alapító, Gobbi Hilda alakját. Ma a XII. kerületi polgármesteri hivatal II. emeletén nyílik kiállítás Ereklyék - emlékek - relikviák címmel az Országos Színháztörténeti Múzeum (OSZMI) Bajor Gizi-gyűjteményéből. A színésznő egykori villájában kialakított múzeumba vasárnap 15 órától várják programokkal az érdeklődőket.
• Ma 17 órakor nyitja meg kapuit a Magyar Fotográfiai Múzeum Szak-közi-kör - Maurer Dóra képzőművészeti szakköre a Szépművészeti Múzeumban (1981–1983) című kiállítása. A tárlat március 15-g tekinthető meg a múzeumban.
• A szatmár megyei múzeumbarátok egyesületet alapítanak, alakuló ülésüket március 16-án tartják Szatmárnémetiben. "A múzeum barátai" elnevezésű civil szervezet megalapítását azért tartják fontosnak a kezdeményezők, hogy az egyesült növelje az észak-romániai megye múzeumainak elismertségét, az érdeklődőknek lehetőséget adjon az együttműködésre, valamint tagozataival elősegítse programok szervezését.
• (MTI) Fotópályázatot hirdet a Magyar Fotógráfusok Háza - Mai Manó Ház a Duna - nyitott könyv című kiállítás kapcsán. A folyóról készített friss képeket és sorozatokat várnak, formai, technikai és műfaji megkötés nélkül.Minden pályázó csak egy, február 1. és 29. között készített, képaláírással ellátott fényképet vagy a képcímben számozott - összesen legfeljebb 10 felvételből álló - fényképsorozatot küldhet be a pályázatra. A pályázat leadási ideje március 1. További információ és a pályázati kiírás a Mai Manó Ház blogján található.

Alább olvasható a Magyar Nemzeti Galéria üj önkéntes programjának felhívása!

Önkéntes program a Magyar Nemzeti Galériában

A Magyar Nemzeti Galéria a főváros festői szépségű helyén a világörökség részét képező budai várnegyedben, az egykori királyi palota épületében helyezkedik el. Gyűjtőköre az államalapítástól napjainkig, a legkorábbi magyarországi emlékektől a kortárs művészetig terjed ki. A reprezentatív környezet, valamint a Magyarországon szinte egyedülálló nagyságú és színvonalú gyűjtemény páratlan szerepet kölcsönöz a múzeumnak.

A Magyar Nemzeti Galéria sok szeretettel várja azokat az önkénteseket, akik lelkesedésükkel, szorgalmukkal, szakértelmükkel nélkülözhetetlen segítséget jelentenek a programok lebonyolításában és a múzeumlátogatás színvonalának növelésében.

 Önkéntes munka keretében magyar és idegen nyelven jól beszélő információs munkatársakat és tárlatvezetőket keresünk, akik kiváló kommunikációs és konfliktuskezelési képességekkel rendelkeznek. Továbbá a fogyatékkal élő látogatók számára kidolgozott programok tervezésében, szervezésében és lebonyolításában közreműködő múzeumpedagógusokat keresünk, akik hosszú távon, akár hetente több alkalommal is együtt tudnának dolgozni kollégáinkkal.

Mindezeken túl várunk mindenkit, aki szakértelmével, tudásával, idejével szívesen hozzájárulna munkánkhoz.

Tárlatvezetések kiállításainkban

Heti rendszerességgel, bejelentett csoportok számára tartandó magyar és idegen nyelvű tárlatvezetések megtartására keresünk önkénteseket, akik érdeklődnek a képzőművészet iránt, remek kommunikációs készséggel rendelkeznek. Folyékonyan, tisztán beszélnek magyarul, és/vagy idegen nyelveken, szeretnének megismerkedni kiállításainkkal, páratlan gyűjteményünkkel, művészettörténészeinkkel és restaurátorainkkal.

Gyermek és felnőtt foglalkozások

A Magyar Nemzeti Galéria hivatásának tekinti a jövő múzeumlátogató generációjának vizuális nevelését, a képzőművészet iránti érdeklődés felkeltését. Jó konfliktuskezelési képességgel rendelkező, türelmes, megértő önkénteseket keresünk, akik részt vesznek gyermekprogramjaink, magyar és idegen nyelvű táboraink, családi napjaink előkészítésében, lebonyolításában. 50 PLUSZ rendezvényünk az idősebb korosztály számára nyújt színvonalas kikapcsolódást, amely lebonyolításába is szívesen bevonnánk önkénteseket.

Információs pult

Az információs pult munkája kiemelkedő a látogatókkal való kapcsolattartásban. A vendég első benyomása hatással van az egész múzeumlátogatásra, ezért rendkívül fontos, hogy a Magyar Nemzeti Galéria "arcaként" az információs pultban dolgozó kollégák minden esetben a látogatók segítségére legyenek. Fontos, hogy talpraesetten, felkészülten kezeljék a felmerülő problémákat, konfliktushelyzeteket és mindig friss, aktuális információval szolgáljanak a látogatók számára. Olyan önkénteseket keresünk, akik egy ilyen, a múzeum számára különösen kiemelt pozícióban is megállják a helyüket. Fontos, hogy olyan napokon is (MNG Extra, Múzeumok Éjszakája stb.), amikor az intézmény különleges programokkal az átlagosnál jóval több látogatót vonz, segítsék állandó kollégáink munkáját.

Információs nap: 2012. február 11. 11.00-15.00 

Amennyiben felkeltettük érdeklődésedet, gyere el információs napunkra, amelyen igyekszünk minden információt átadni a számodra. Személyes találkozó során bemutatkozhatsz és tájékozódhatsz az önkéntes szerepvállalás feltételeiről, megismerheted a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményi anyagának szerkezeti felépítését és a Múzeum aktuális programkínálatát.

További információ:

Gergely András közönségkapcsolati koordinátor 
Telefon: (+36 20) 4397 327
e-mail: gergelyand89@gmail.com 

Pogány Krisztina múzeumpedagógus 
Telefon: (+36 20) 4397 326 
e-mail: hundtpogany@mng.hu

Kedvcsináló múzeumpedagógiai programjainkhoz: http://youtu.be/2N5QtizbhWo

Csatlakozzon Ön is a Facebookon, a Twitteren és az IWIW-en a Magyar Nemzeti Galéria rajongóihoz! 

Mindenhol... aham, merre is? Kis tisztáson, tóparton, hegytetőn... Nem, nem! Cikk-sorozatunk szerzői olyan műveket kutatnak fel, amelyekben múzeum szerepel. Legyen szó regényről, versről, filmről, dalszövegről, videoklipről, sorozatról, videójátékról. Múzeumok minden műfajban előbukkannak! Bebizonyítjuk, hogy valóban MINDENHOL ott vannak!

Éjszaka a múzeumban

A múzeumokat népszerűsítő alkotások között az első helyen lehet emlegetni az Éjszaka a múzeumban című hollywood-i filmet. A forgatókönyv egy olyan gyerek szemével íródott, aki a múzeum kulisszatitkaiban varázslatot lát. Néhány évvel ezelőtt, még én is ábrándoztam ilyenekről, hiszen mennyi érdekes, színes és furcsa funkciót betöltő  tárgynak ad otthont egy múzeum!

Az Éjszaka a múzeumban kicsit döcögősen kezdődik, de annál nagyobb lendülettel mesél később, csak az első fél óra tűnhet hosszúnak. Persze a keretet adó cselekményt elő kell készíteni: egy elvált, munkanélküli apuka (Ben Stiller) szeretne állandóságot nyújtani csemetéjének, akivel csak hétvégente találkozhat. A munkaközvetítőnél csak egy állás akad, de szinte mindenkit visszautasítottak már. Főhősünk elszántan belevág és éjjeliőr lesz a Természetrajzi Múzeumban. Elég unalmasnak ígérkezik az állás egészen napnyugtáig, majd egy csapásra életre kel a múzeum, a kitömött állatoktól a viaszbábukig!

Mennyi izgalmas témát ölel fel a New York-i Természetrajzi Múzeum, vagyis az American Museum of Natural History! (Bár magyar viszonylatban inkább természettudományi múzeumnak hívnánk, de a szinkron stúdió az előbbit látta helyesnek...) Az evolúció minden lépcsőfoka be van mutatva, igaz a filmben csak néhány faj képviselteti magát: hüllők, bálnák, oroszlánok, majmok (élükön a kis rosszasággal Döxterrel, az apácamajommal), zebrák, elefántok, struccok és hát meg ne feledkezzünk a kedves Rexiről, aki egy T-Rex csontváz valójában. A természettudományi bemutató mellett nagy hangsúlyt fektetnek a történelemismeretre is. A múzeum lakója egy húsvét szigeteki kőfej, aki mindenkit csak Züm-zümnek hív; a nemcsak ideg-tépő Attila, a hun; tűzcsiholó ősemberek; eszkimók; andoki népcsoportok egyike (sajnos nincs nevesítve a filmben) és el ne feledkezzünk mindenki jótevőjéről, Ahkmunrah fáraóról! A kaotikus viszonyokban idegenvezetőként lép elő Theodore Roosevelt (Robin Williams), aki derűlátásával, kitekert aforizmáival visszaidézi a XIX. századot. Teddy igencsak jól ismeri a Természettudományi Múzeum minden szegletét, hiszen a film szerint ő alapította 1869-ben. (Valójában Teddy édesapja, idősebb Theodore Roosevelt nevéhez kötődik.)

A “szereplők” listájából is jól kitűnik mennyire más ennek a múzeumnak a gyűjtőköre, mint amit itthon tapasztalhatunk. Magyarországon a természetrajzi és a történeti gyűjtemény teljesen elkülönül, más intézményben található. Míg Budapesten a Magyar Természettudományi Múzeum, valamint a kisebb megyei, területi múzeumok foglalkoznak környezetünk történetével. Addig a népek kultúráit a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint a Néprajzi Múzeum mutatja be.

Érdekes eljátszani a gondolattal, hogy a 2000-es évek elején mit is kérdezhetnénk múltunk emberétől? Több szálon is felbukkan a filmben ez, gondoljunk csak a múzeumpedagógusra, Rebecca-ra, aki már 4 éve írja a doktori disszertációját egy indián lányról, Sacajawea-ról. Mikor először találkoznak, Rebecca csak annyit tud kinyögni: ”annyira király vagy!” Elgondolkodtál már azon, hogy Te mit kérdeznél István királytól vagy Széchenyi Istvántól,  Teleki Blankától vagy Salkaházi Sárától?

Villangó - Török Ivett

IMDB

A museumgeek-en jelent meg egy kisebb fejtegetés Suse Cairns tollából a múzeumok és a Big Data néven futó, egyre népszerűbb kutatási trend összekapcsolódásáról. Mivel a téma még nem szerepelt a blogon, úgy gondoltam megér egy-két kört, hogy alaposabban is körbejárjuk.

A Big Data, mint nevében is benne van, hatalmas adathalmazokat jelent. Ki ne emlékezne még Bill Gates mára már viccesnek tűnő kijelentésére, hogy 64 kilobájtnak elégnek kell lenni minden felhasználónak? Egyike a számítástechnika azon jóslatainak, ami nem jött be. Olyannyira nem, hogy manapság olyan mértékű adatmennyiség áll rendelkezésünkre, amit már nem mega- és gigabájtokban, hanem exo- és zetabájtokban mérünk. Szinte elképzelni is lehetetlen ezeket a mennyiségeket, ami a nap minden percében, sőt másodpercében növekszik. A mellékelt infographic nagyon jól érzékelteti, hogy csupán az internet milyen mértékben nő egyetlen egy perc alatt. De nem csupán az internetnek köszönhetjük az ugrásszerű növekedést. Az ipari kamerák, környezeti szenzorok, RFID, metaadatok, de szinte minden elektronikai eszköz előállít és tárol valamilyen információt.

Látszik, hogy a Big Data legszembetűnőbb problémája a hatalmas mérete, de ebből kifolyólag nem egyszerű az adatokkal dolgozni sem. Tehát nem elég csak az adatokat összegyűjteni és tárolni, de meg kell teremteni azokat az erőforrásokat is, amik lehetővé teszik, hogy számításokat tudjunk végezni egy ilyen nagyra duzzadt rendszerben.

Mire is jók ez? Nagyságukból fakad a legnagyobb előnyük is: az adatok kvantitatív, statisztikai vizsgálata. Olyan ismereteket lehet szerezni, amit kisebb mintán nem lehetne kimutatni. A legtöbb tudományterületre a Big Data már betört: genetika, fizika, kémia, gazdaság, szociolgóia, meteorológia stb. Nem nehéz elképzelni, hogy egy légköri jelenség szimulálásához rengeteg adatot kell begyűjteni. A multinacionális nagyvállalatok egyik kedvelt piackutatási témáját képezik a fogyasztói trendek alakulásának elemzése, ami szintén az adatok robosztussága miatt működik.

Hogy lássuk, konkrétan minden tudományterületet érint, hadd vesztegessek pár szót a tudománymetriára. Igen, citációs jegyzékek, H-indexek stb. A tudománymetria egy furcsa állatfaj, ami egy objektív mérőszámot adna egy kutató tudományos tevékenységéről az alapján, hogy hányszor hivatkoztak a műveire. Egyszóval egy "kinek nagyobb a" típusú játékot lehet játszani. Épp azért jó példa a tudománymetria, mert egyértelműen törekedni kell az adatok robosztusságára azért, hogy a kapott eredmények reprezentatívak legyenek. Persze ezernyi buktatója van ennek a rendszernek azon kívül is, ha nem áll rendelkezésre a megfelelő adatmennyiség.

Kicsit könnyedebb vizekre evezve. Köszönhetően a közösségi hálózatoknak, a 2000-es évek eleje óta felhalmozódó adat megreformálta a szociális háló vizsgálatát is. Kezdetben vala az IWIW, aztán jött a Facebook, látott és győzött. Ma már több, mint 600 millió regisztrált felhasználónál tart. Az emberek önként és dalolva osztanak meg személyes információkat és ezekből, egy jó kérdés-feltevés és egy kis programozói tudás segítségével szép grafikonokat kaphatunk. Például David McCandless arra a kérdésre kereste a választ, hogy mikor szakítanak az emberek a párjukkal? Szépen kirajzolódnak a csúcsok, nem?

Visszatérve a linkelt cikk témájához, a múzeumokban is hatalmas mennyiségű adat halmozódott fel. Persze ha múzeumokról beszélünk, akkor elsősorban műtárgyakra gondolunk, mert ez a fő profilja az intézményeknek. Ha belegondolunk, akkor egy-egy tárgyról rengeteg metaadat is lapul a múzeumok mélyén. Információt rejtenek a leltárkönyvek, az adattári jelentések vagy a leírókartonok. A gyűjtőkörből fakadóan is rendelkezhetnek adatbázissal, például a holocaust múzeumok gyűjtik a népírtás áldozatainak adatait. Természetesen ahhoz, hogy ezek az adatok kvantitatívan is vizsgálhatóak legyenek, vagy részei lehessenek egy nagy mintán alapuló kutatásnak, elengedhetetlen, hogy elektronikusan is tárolják azokat. Az intézmények különböző módon állnak hozzá a digitalizációhoz, így annak mértéke is változó. Nézzük meg, hogyan látja a cikk szerzője a Big Data és a múzeumok kérdéskörét.

Ahogy haladunk előre ebben az új érában, ahol az adatok egyre sokrétűbben kapcsolódnak egymáshoz, valamint könnyebben válnak kutathatóvá és összegyűjthetővé, mint eddig bármikor. Egy ilyen helyezetben az adatok haszna a tudásteremtésben felértékelődött, így a múzeumoknak foglalkozni kell ezzel a kérdéssel. Gondolnunk kell az adataink minőségére és arra, hogy a felhasználók hogyan férhetnek hozzá és hogyan használhatják. Fel kell tenni a kérdést, hogy milyen adatokkal kell rendelkeznünk és kinek kell ezeket menedzselnie és rendszereznie. Ha ezek az adatok potenciálisan ugyanolyan értékesek (értékesebbek?) lehetnek a társadalom számára, mint a tárgyaink, akkor bizony ezzel a kérdéssel is ugyanolyan szinten foglalkozni kell.

Természetesen a Big Data nem a Szent Grál, kritikák is megfogalmazódtak a hasznosságát illetően. Nem szorítja háttérbe a források klasszikus mélyreható vizsgálatát. Mint minden jó kutatás itt is minden azon múlik, hogy mennyire jó kérdést teszünk fel. Jelen esetben mi a legnyilvánvalóbb kérdés? Kell-e a múzeumoknak foglalkozni ezzel? Mit gondoltok?

Világhy Gergely

• (The Art Newspaper) Így látják külföldön a magyar kultúra helyzetét.
• (Leading by desing) Vezetéselmélet: ha egy vezető nem tud változást végrehajtani az első 90 napban, akkor a jövőben sem tud befolyással lenni. Vagyis mi is az a "honeymoon" periódus?
• Az Ideum múzeumba szánt, érintőképernyős eszközök technikai összehasonlítása: MT55 Platform, MT55 Pro és a legújabb MT65 Presenter.
• (CFM) Egy érdekes cikk a múzeumi digitalizációról, ami arra buzdít, hogy ne féljünk kipróbálni egyedi megoldásokat, használni a legújabb technológiát és bevonni a gyűjteményi munkába a kívülállókat az internet segítéségével.
• (Museumnotes) Jeanne Veregront ír arról, hogy hogyan kell hosszútávú, rugalmas, a közösségre nézve is releváns mission statementet alkotni.
• (The Musuem of the Future) Miért lehet hasznos az egyedi blogrendszer, a Pinterest a múzeumok számára? Megtudhatod itt.
• (Museum-ID) Victoria Pomery, a Turner Contemporary igazgatója ír arról, hogy sikerült a 2011-ben megnyílt galériájában a minőséget fenntartani és minél szélesebb közönséget megszólítani.
• (ExhibiTricks) Hogyan erősítsünk a falra 2D-s dolgokat, hogyha nem lehet a falba lyukakat fúrni? Különböző megoldásokról ír az ExhibiTricks.
• (Huffington Post) Glasznoszty és peresztrojka, Szovjetunio, Lenin, Sztálin és mások. Egy kiállítás a napsütötte Los Angelesben!
• (The New York Times) Rock and roll és múzeum! A frontemberek után együtteseikkel is bővül a Rock and Roll Hall of Fame and Museum. Áprilisban a The Blue Caps, a Comets, a Crickets, a Famous Flames, a Midnighters és a Miracles kerül be a Csarnokba. 
• (Euromuse) Öt új kiállítás megnyitóját is tervezi február 16-ra a krakkói Kortárs Művészeti Múzeum. Egy gyűjtemény a lengyel és külföldi alkotók munkáiból, mely a média, az interpretációk és a művészi elgondolások egymásrahatását dolgozza fel. Egy kiállítás Evaról és Adeleről, akik hitvallása: akárhol vannak, az múzeum! Transit címmel nyílik egy tárlat Marek Chlanda, Én mint Roberta címmel egy amerikai művész, Lynn Hershman Leeson munkáiból, egy másik terem pedig már a városi mítoszokkal foglalkozik. 
• (Huffington Post) A New York Historical Society felújított termeiben kiállítást rendez a szabadság és szolgaság kérdéséről.
• Az ICOM (International Council of Museums) fotópályázatot hirdet az idén 35. alkalommal megrendezésre kerülő Múzeumok nemzetközi napja alkalmából Én és a múzeumom címmel.

• (MTI) A szegedi Móra Ferenc Múzeumban az egykori Aradi Ereklyemúzeum 1848-1849-es forradalom hőseihez kötődő relikviáiból nyílt kiállítás kedden este. Az egy hónapig látogatható tárlaton bemutatják többek között Damjanich János mankóját, amellyel a bitó alá ment.
• (MTI) Február 16-ig látogatható a Magyar sportolók - sportoló magyarok Európa közepén című kiállítás, amely Pozsonyban nyílt kedden, a szlovákiai magyar kulturális szervezet, a Csemadok székházában. A vándortárlat magyar olimpiai bajnokokat, illetve csapatsportokat mutat be.
• (MTI) 150 éve született Ferenczy Károly! Azok számára, akik egy napon ünneplik a festővel a születésnapjukat (február 8.) a Magyar Nemzeti Galéria féláron kínálja a belépést az A épületi kiállításába. Emellett szombaton a családokat várja szeretettel a múzeum! Színes programokat, tárlatvezetést, kreatív műhelyt talál, aki idelátogat. További információk a múzeum honlapján olvashatók! 
• (MTI) Cui Bono címmel kiállítás-sorozat indul pénteken a Kogart Galériában. A tárlat a bolognai Galleria ONO Arte Contemporaneával közös projektként jön létre, lényege pedig hogy megválaszolja a kérdést,kinek jó, ki profitál a kortárs művészetből? A sorozatnak lesznek állandó alkotói, a Kogart Galéria kiállításán Aron Demetz, Ugo Dossi, Alessandro Papetti mellett Fülöp Gábor vesz részt.
• (MTI) Műemléki felújítás vár Kernstok Károly nyergesújfalui villájára a Nyolcak című kiállításhoz készült dokumentumfilm hatására. A film nyomán művészek és művészetpártolók jelezték, hogy anyagilag támogatnák a felújítást. Ha sikerül az épület helyreállítása, a Nyergesújfaluban működő Kernstok-galéria is itt kapna helyet.

• Felújítják a new yorki Metropolitan Múzeum előtti teret. A látványtervek és elgondolások olvashatók a The New York Times cikkében. 
  
  
  
• Pontok, színek, képzelet! Yayoi Kusama kiállítás a Tate Modernben február 9-től június 5-ig.
  
  
• Karikatúrák, finoman fogalmazva nem hivatalos portrékból készített egy kiállítást a londoni Cartoon Museum II. Erzsébet gyémánt jubileuma előtt tisztelegve.
  
   
• Bár még csak tél van, a nyarat már most lehet tervezni! Európától Ázsiáig színes programok várják az érdeklődőket. A culture360.org összeállítása.
  
  
  
• Kié Andy Warhol banánja?