Krea Kotárs Művészeti Iskola diplomásainak kiállításán elsőre semmi érdekeset nem találtunk. Majd mégis. Nagyon jó arculatok, betűtípusok, belsőépítészeti megoldások és divat mellett talán a História magazin redesingja és a Krea Művészeti Alkotófalu arculata lehetett volna számunkra érdekes, de ezek már nem férnének el az oldalon. Idén senki sem látott fantáziát abban, hogy egy múzeum arculatát megtervezze, de azért teljesen nem maradtunk múzeum nélkül.
A legfigyelemfelkeltőbb munka minden bizonnyal Seidl Mikáé, aki egy szerethetőbb, színesebb arculatot tervezett a BKV-nak. Ennek részeként az egyes megállók legjellegzetesebb épületeinek piktogramjait is megjelenítette az információs táblán. Tehát a képen is látható 16-os busz esetén, ami végigmegy a várban, a Bécsi kapu tér-i megállóban láthatjuk a Magyar Országos Levéltár épületét, a Dísz téren a Mátyás templomot. Sokkal érdekesebb a 6-os villamos, ahol a Corvin negyed megállónál az Iparművészeti Múzeum stilizált képe áll. Nem a Corvin mozi, nem az előtte levő led fal, hanem a múzeum épülete.
Persze mindez teljesen szubjektív. Mindenki teljesen máshogy éli meg a várost és akár úgy is elsétálhat az Üllői úti intézmény mellett, hogy azt se tudja mi van ott. Persze ehhez figyelmen kívül kell hagyni a hatalmas molinót, de ez alapján nem ítélünk el senkit. A szecessziós stílusú, zöld sárga tetőcserepekkel fedett épület mindenképp hangsúlyosan jelenik meg az adott városi térben, mert például az alkotó is úgy gondolta, hogy inkább ez jelképezi jobban a megállót.
A BKV arculat amellett, hogy barátságosabb, szerethetőbb, színesebb azért is tettszik, mert megjelenik benne egy szubjektív városkép. Persze a szubjekítv itt talán erős szó. Ha végignézzük ennek a két járatnak az útvonaláról kiemelt épületeket láthatjuk, hogy a legtöbb a műemlék és/vagy nagyon fontos kulturális örökség.
A Muzgo már beszámolt arról, hogy a Kínai kormány a Tiltott város restaurálásánál élni fog azzal a technológiával, hogy a műtárgyakat be lehet szkennelni 3D-ben. Emellett olyan híres intézmények is kacsingatnak az élvonalbeli megoldás felé, mint a Getty vagy a Mets. Hogyan is működik?
Az alábbi videóban a Getty kísérletezését követhetjük nyomon, ahogy három műtárgyról (két márványszoborról és egy domborműről) készítenek virtuális lenyomatot. Lehet látni a technológia fontos részét, hogy minél több szögből le legyen fotózva az alkotás, ami alapján az algoritmus egy poligonokból (háromszögekből) felépített modellt alkot.
A videó végén látható, hogy ki is lehet "nyomtatni" a tárgyat, így mindenkinek a nappalijában lehet egy Laokoon szoborcsoport, ám sokkal fontosabb az a tény, hogy a virtuális modell még szélesebb körben teszi hozzáférhetővé a műtárgyakat. Access everything - szól a XXI. század mantrája - own nothing. Főleg akkor, ha az alábbi, több helyen is pedzegetett jóslat bejön.
A múzeumokat a nyilvánosságra hozott adatok minősége szerint fogják értékelni.
Mindezek mellett az sem elhanyagolható tény, hogy a tárgyról is látványos és első pillantásra használhatóbb dokumentációkat készíthetünk, mintha csak lefotóznánk négy oldalról. A Mets május végén jelentette be, hogy együttműködve a MarkerBot Industries-zal a gyűjtemény műtárgyait 3D-ben a virtuális térbe konvertálja, majd a cég által forgalmazott, elérhető árú 3D nyomtatóval kinyomtatja.
A Mets és a MarkerBot együttműködése alatt elkészült digitális tárgyakat a thingiverse.com oldalra töltik fel. Itt van például Hatsepszut feje, csupán csak 22 megabájt.
Mit tanulhatnak a múzeumok a National Geographictól? A Walker Art Center halad a jó úton, ami nem csak a múzeum kiállításaira és eseményeire fókuszál, hanem a honlapján a kortárs művészeti szcénát megpróbálja szélesebb spektrumban bemutatni.
A New York-i Croning Musuem of Glass egy északi szárnnyal bővül. Thomas Pfeifer és partnerei által tervezett bővítés 64 millió dollárba kerül és 2014-re tervezik befejezni.
Mark Walhilmer, kiállítás tervezés folyamatát bemutató cikksorozatának 5. része.
A Theriault's, antik babákra szakosdott aukciósház egy egész múzeum kollekcióját árverezi el. Az Angela Prader által alapított híres svájci múzeum 700 babája, játéka kerül kalapácsa alá, ami 30 évnyi gyűjtőmunka eredménye volt.
Tavaly nyáron befejezett, 47 millió fontnyi összértékű felújítás után több mint 2 millióan látogattak el a Skót Nemzeti Múzeumba.
A Travel Channel egyik sorozata a Mysteries at the Museum, aminek minden egyes része egy adott múzeum gyűjteményének rejtett kincseit mutatja be. A sorozat agya, Don Wildman szerint még a legkisebb múzeumokban is találhatunk izgalmas rejtélyeket.
Elkezdődött az EB. Az angol válogatott delegációja tiszteletét tette Auschwitzban.
3 év működés után, az érdeklődés hiányában bezár a hamburgi Beatles Múzeum.
Kell egy Ray Bradboury Múzeum szülővárosába, Waukeganba? A klasszikus sci-fi nagy alakja június 5-én hunyt el, az életrajzíró Sam Weller szerint igen.
Edvard Munch A Sikoly című képe rekord áron történő eladásával került média homlokterébe. 120 millió dollárét kelt el a Sotheby's aukcióján. A világ egyik legismertebb festményét 1893-ban festette az expresszionista alkotó, de hol is sikított a hullámzó fejű alak a valóságban?
A vörös égbolt alatt álló sikító figura mögött az Oslofjord látható, míg mi a nézők (negyedik fal) valahol Ekeberg Oslo egyik külvárosában állunk. Keressük meg ezt a helyszínt a Földgömbön! 130 év alatt rengeteg változott a tér, de azért beazonosítható. Arról, hogy hogyan nézhetett ki a Munch idejében a táj, a Yale egyetemen olvashatunk egy rövid tanulmányt.
A fenti képet Thomas Arnestad készítette 2008-ban.
A Google Street View-n is megtalálhatjuk a helyszínt.
Tanulni lehet az iskolapadban, a gyakorlatban és lehet egymástól is. A tapasztalatok megosztása fontos, így halad előre a szakma. Így gondolják ezt a pénteken a Petőfi Irodalmi Múzeumban összegyűlt múzeumpedagógusok is. Döntést hoztak Petőfi sorsáról, lehet-e katona, vagy sem, kaphat-e végbizonyítványt egy pesti gimnáziumban, vagy sem, sőt belelapozhattak az intézmény új foglalkoztatófüzetébe is. Jó hangulat, jól megszervezett nap, és a kellemes időtöltés mellett még szakmai diskurzus is. De azért fejtsük ezt ki bővebben.
Ma délután nyitotta meg kapuit a Gödöllői Királyi Kastély új időszakos kiállítása a nagyközönség előtt. Egy kisebb tömeg gyűlt össze, hogy elsőként tekinthesse meg a Titkok, bálok, utazások című tárlatot, melyet olyan jeles személyiségek tiszteltek meg jelenlétükkel, mint az osztrák nagykövet és maga Habsburg György.
Rovatunkat kicsit újra/átértelmezve most néhány rendhagyó helyszínen fogunk hozzá ezen intézmény felkutatásához. A múzeumnak – fáradozásaink ellenére, ugyanakkor muzeológus lelkünk megnyugvására – a legtöbbször a múzeumépületek adnak otthont, most azonban azokat a kisebb-nagyobb lelőhelyeket szedtük csokorba, ahol – a filmek, sorozatok, játékok, videoklippek, kabaréjelenetek után – mégiscsak a nevébe botlottunk. Lassan valóban mindenről elmondhatjuk: nyomokban múzeumot tartalmaz.
A közelmúltban zárult, nagy sikerű bécsi Munkácsy-kiállítás helyszínéről, a Künstlerhausból csaknem negyven alkotás érkezett szerdán a szegedi Kultúrpalotába, ahol a Múzeumok Éjszakáján nyílik kiállítás a festő műveiből. A tárlat június 23-tól október közepéig lesz látható.
Június 17-ig látogatható Ferenczy Károly (1862–1917) gyűjteményes kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában Budapesten. Az érdeklődőket jövő kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken 16.30-tól tematikus tárlatvezetések várják. Részletek a Galéria honlapján.
A söriváshoz és a sörkészítéshez kapcsolódó egyedi tárgyakat, dokumentumokat mutat be a Vallanak a söröskorsók című kiállítás, amely csütörtökön nyílt a Pécsi Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályán.
Elkészült a márciusban leégett krasznahorkai vár tetőszerkezetének felújítási tervdokumentációja, és ezzel újabb szakaszába lépett a műemlék helyreállítása. A műemlékvédelmi hivatal döntése értelmében az alsó- és középső vár épületeinek új tetőszerkezetét eredeti formájában rekonstruálják, az elpusztult födém hű másolatait bécsi típusú égetett cserépből helyezik fel - mondta el Rastislav Púdelka, a várat kezelő Szlovák Nemzeti Múzeum (SNM) vezérigazgatója csütörtökön az MTI-nek.
Kiállítás nyílt csütörtök este a főiskolások és egyetemisták számára kiírt, Látóhatár című fotópályázat alkotásaiból a Művészetek Palotájában. A Müpa hagyományt kíván teremteni az évad tematikájához aktuálisan kapcsolódó fotópályázataival.
A Magyar Nemzeti Galéria a nyári szünetben is várja az alkotni, szórakozni, nyelvet tanulni vágyó gyerekeket nyári táboraival. További információk itt. (MNG)
A 20. századi magyar fotótörténet jelentős alkotóinak képeiből nyílik kiállítás pénteken Kecskeméten a Magyar Fotográfiai Múzeumban A magyar fotográfia egy-egy évtizedének meghatározó ikonjai az első világháborútól a társadalmi rendszerváltásig (1914-1989) címmel. A tárlat szeptember 2-ig tekinthető meg.
(Forrás: MTI)
Ha tettszett a cikk, csatlakozz hozzánk Facebookon.
Gödöllői Királyi Kastély ügyvezető igazgatójával beszélgettünk a holnap nyíló időszakos kiállítás kapcsán. Titkok, bálok, utazások címet viselő tárlat a Híres Hölgyek Gödöllőn tematikus év egyik állomása, amiről már korábban tudósítottunk. A készülő kiállításba is bekukkantottunk, íme néhány kép, hogy oltsa éhségeteket.
Ha Herendről van szó, mindenkinek egyből a porcelán jut az eszébe. Nem is véletlenül, hiszen a Herendi porcelán nemcsak nálunk, hanem világszerte híres és népszerű. A Veszprém megyei városban már a reformkorban megindult a porcelángyártás. A gyár azóta is működik, a látványmanufaktúra és a porcelángyártás történetét bemutató múzeum pedig télen-nyáron várja a látogatókat.
Krea Kotárs Művészeti Iskola diplomásainak kiállításán elsőre semmi érdekeset nem találtunk. Majd mégis. Nagyon jó arculatok, betűtípusok, belsőépítészeti megoldások és divat mellett talán a História magazin redesingja és a Krea Művészeti Alkotófalu arculata lehetett volna számunkra érdekes, de ezek már nem férnének el az oldalon. Idén senki sem látott fantáziát abban, hogy egy múzeum arculatát megtervezze, de azért teljesen nem maradtunk múzeum nélkül.
Tanulni lehet az iskolapadban, a gyakorlatban és lehet egymástól is. A tapasztalatok megosztása fontos, így halad előre a szakma. Így gondolják ezt a pénteken a Petőfi Irodalmi Múzeumban összegyűlt múzeumpedagógusok is. Döntést hoztak Petőfi sorsáról, lehet-e katona, vagy sem, kaphat-e végbizonyítványt egy pesti gimnáziumban, vagy sem, sőt belelapozhattak az intézmény új foglalkoztatófüzetébe is. Jó hangulat, jól megszervezett nap, és a kellemes időtöltés mellett még szakmai diskurzus is. De azért fejtsük ezt ki bővebben.
Ma délután nyitotta meg kapuit a Gödöllői Királyi Kastély új időszakos kiállítása a nagyközönség előtt. Egy kisebb tömeg gyűlt össze, hogy elsőként tekinthesse meg a Titkok, bálok, utazások című tárlatot, melyet olyan jeles személyiségek tiszteltek meg jelenlétükkel, mint az osztrák nagykövet és maga Habsburg György.
Gödöllői Királyi Kastély ügyvezető igazgatójával beszélgettünk a holnap nyíló időszakos kiállítás kapcsán. 
Ha Herendről van szó, mindenkinek egyből a porcelán jut az eszébe. Nem is véletlenül, hiszen a Herendi porcelán nemcsak nálunk, hanem világszerte híres és népszerű. A Veszprém megyei városban már a reformkorban megindult a porcelángyártás. A gyár azóta is működik, a látványmanufaktúra és a porcelángyártás történetét bemutató múzeum pedig télen-nyáron várja a látogatókat.