Mit lehet tenni, ha egy műtárgyra az van írva, hogy lopd el? Mi történik, ha valaki szó szerint veszi a szavakat? Felháborodhat-e a művész, ha ellopják a művét, amire az van írva, hogy lopd el? El lehet-e ítélni az elkövetőt?
A Hyperallergic blog jelenti, hogy a fenn látható műnek lába kélt. Az egyszerű fadarabra festett képet Adam Simon készítette, sőt egy egész sorozatot is festett a Steal This Art téma köré. A 300 dollár értékű fadarabnak szerda este veszett nyoma a Momenta Art galériából. Nem ez az első eset, hogy valaki komolyan veszi a művész felszólítását, mert tavaly már megpróbáltak meglovasítani egy darabot Simon sorozatából, sikertelenül.
A legjobban a művész van felháborodva, mert a fagyi visszanyal.
Szerdán a Godot Galériában Kortárs magángyűjtemények XVII. címmel 18 képzőművész munkáiból - Gerendai Károly kulturális szervezőnek, a Sziget fesztivál alapítójának a gyűjteményéből - nyílik kiállítás. ef Zámbó István, felLugossy László és Wahorn András művei adják a május 26-ig látogatható kiállítás alaphangját.
Helytörténeti sétára invitáló utcai tablósorozatot helyeztek el a XII. kerületi Városmajor utcában. A kilenc ismertető tábla a Magyar Jakobinusok terétől a Szent János Kórházig vezeti végig az érdeklődőket történetekkel, archív képekkel bemutatva egyebek mellett a Barabás-villát, a Városmajort, a Szívszanatóriumot és a Fogaskerekű vasutat.
A Mai Manó Ház a nagy sikerre való tekintettel május 6-ig meghosszabbította a Duna - nyitott könyv című kiállítását.
Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész általa deszkametriának nevezett képei és grafikái lesznek láthatók szerdától az budapesti Erlin Galériában. A május közepéig megtekinthető tárlaton a művész 12 alkotását állítják ki.
Dobogósok mundérban címmel nyílt kiállítás kedden a Hadtörténeti Múzeumban. A tárlaton a modern kori olimpiai játékokon - 1912 és 2004 között - érmet szerzett 64 magyar katonasportoló személyes relikviái, válogatott fényképei és filmfelvételei, kitüntetései, diplomái és sportfelszerelései láthatóak, például Grosics Gyula és Puskás Ferenc futballcipője vagy Kárpáti Rudolf vívófelszerelése. A kiállítás szeptember 30-ig tart nyitva.
Felújították a celldömölki Sághegy Múzeumot, ennek köszönhetően duplájára növekedett a kiállítótere. A múzeumban a hegy természeti világát, hely- és kultúrtörténetét bemutató kiállítás látható. A tárlaton bronzkori emlékeket, a szőlőművelés és a bazaltbányászat eszközeit is megtekinthetik az érdeklődők. A felújítás után a kiállítást interaktív elemekkel gazdagítják.
A Dávid Művészeti Szakközépiskola művészeinek alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Tavaszi Tárlat civilben - Tavaszi reflexiók címmel a százhalombattai "Matrica" Múzeumban. A tárlat május 27-ig látogatható.
Átadták az 50. D&AD díjat, vagyis a világhírű sárga ceruzákat. Az 1962-ben alapított British Design & Art Direction a brit kreatív szakemberek kiváló munkáit díjazta, de 50 év alatt a legrangosabb nemzetközi elismeréssé nőtte ki magát.
D&AD díjátadón négy féle elismerést osztanak ki, ezek közül a sárga ceruza, ami a legkiemelkedőbb megoldásokat díjazza, a legikonikusabb. Létezik még a fekete ceruza is, amit csak és kizárólag a legbrilliánsabb kreatívokért ítélnek oda. Emellett jelöltnek lenni vagy bekerülni az évkönyvbe is sikernek számít.
Art Direction, rádió, tipográfia, csomagolás, fotó, kiállítás design, térbeli design stb. tehát a legkülönfélébb, szám szerint 25 kategóriában versenyeztnek a jelöltek. Mi a múzeumokhoz, galériákhoz köthető kreatívokat emeljük ki. Persze pár darab ismerős lehet annak, aki követ minket Pinteresten, mert az elmúlt napban szinte mindent kiraktam, ami lehetséges. Értelem szerűen a kiállítás designhoz rögtön köthetjük a múzeumokat és a galériákat, ezért ezeket egy külön posztban vesszük sorra. Előbb azért nézzük végig, hátha rejtőzik múzeum a többi kategóriában!
Az évkönyvbe került Jean Paul Gaultier által a Montreáli Szépművészeti Múzeum számára tervezett könyvboritója.
Szintén az évkönyvben kapott helyet az Intel Museum of Me című alkalmazása, amit majd megvizsgálunk külön is. A digitális brand élmény alkategóriában indult.
Az ADFEST 2011-hez tervezett, "The Ultra Asian" című design és reklám kiállításhoz gyártott plakátsorozata is az évkönyvben kapott helyet.
Gallery Leta számára készített brossúra egy egész sárga ceruzát ért.
Mark Walhimer kiállítás designolós cikksorozatának a harmadik fejezete megjelent. Első, második.
Minden fiatal kutatónak, akinek a kultúrpolitika képezi kutatásának tárgyát érdemes jelentkeznie a Cultural Policy Research Awards-ra. Határidő május 7.
Nehéz gazdasági helyzetben a Maxxi, Olaszország nemzeti kortárs művészeti múzeuma, ami nem egészen két éve nyitotta meg a kapuit. A jelenlegi pénzügyi hiányhoz és veszteségekhez az is hozzájárult, hogy az utóbbi évek kedvezőtlen gazdasági helyzete miatt az olasz állam kevesebb támogatást adott az intézménynek.
A performansz és az installáció a modern művészeti ágak két sajátos formája, melyeknek közös pontja az aktív jelenlét. Ezzel a címmel rendez most kiállítást a spanyolországi Vigoban található Marco múzeum. Az alcímben meghatározott akció, tárgy és közönség fogalmak is jól szimbolizálják, mit nyújtanak a rendezők a látogatónak. A művészek a performanszaikkal alkotnak, vagy éppen a látogatókkal együtt a dinamikus installációs elemeket "használják", mindezt a múzeum falai között.
Lassan fokozódik az izgalom az aukciós piacon a Sotheby jövő heti new york-i árverése miatt, amikor is Edvard Munch Sikoly című képének utolsó magán kézben lévő példánya kerül kalapács alá. Íme egy kis ráhangolódás az Artinfo-tól.
Kína nemcsak gazdasági, de kulturális téren is világhatalomra tör!? Október elsejétől megnyitják a világ legnagyobb múzeumának kapuit. A kultúrpolitikában a "Menj ki, hívd be" elvet érvényesítik, és a mai kínai művészetet is bemutatják külföldön, például Amerikában. Új fejezet kezdődött a Kína-USA művészeti kapcsolatban is. Mindezekről a témákról részletesebben a The New York Times cikkében.
A LACMA (L.A. County Museum of Art) az új szerzeményeiről számol be, amiket 2,5 millió dollár értékben vásárolt a Gyűjtők Bizottságának hétvégéjén.
Sok rosszat hallottunk már az amerikai művészetpártolásról is, de most íme egy jó hír: New York állam 4 millió dollárt szavazott meg a művészetek számára.
Norman Rockwell három ikonikus képét keresi a Coca Cola cég. Az összesen körülbelül 1,5 millió dollárt érő alkotások a multivállalat emlékgyűjteményének talán legfájóbb hiányai, így most nagy erőkkel keresik az 1930-as évekbeli illusztrációkat.
A muzeológia mai állása szerint az adott pillanatig, a mai nappal bezárólag kell a tárgyakat gyűjteni, és megőrizni az utókor számára. Ez persze nem mindig talál pozitív fogadtatásra. A Museum of London gyűjteményébe most éppen Vilmos herceg esküvőjéhez kapcsolódó szuvenír zacskók, vagy éppen David Cameron miniszterelnököt mosolyogva, feltartott középső ujjal ábrázoló plakát került be.
Ki ne hallott volna már az elsüllyeszthetetlennek hitt óceánjáróról, a Titanicról, mely első útja során, 1912. április 14-én jéghegynek ütközött és néhány óra elteltével elnyelte az Atlanti-óceán? A téma most különösen aktuális, hiszen idén száz éve, hogy a luxusgőzös elsüllyedt. Ahogyan arról már korábban olvashattatok az oldalon, az évforduló alkalmából számos külföldi múzeum kiállítással emlékezik a tragédiára és áldozataira. Nálunk Titanic 100 címmel a budapesti Közlekedési Múzeumban nyílt időszaki kiállítás április 13-án. Kiállítótér rovatunkban ezúttal erről esik szó.
New York Times kritikája a Hirshhorn múzeum Ai Weiwei retrospektív kiállításáról.
A Salt Lake City-ben található Church History Museum legújabb kiállítása bemutatja a mormon vallás történetét, ami azért érdekes, mert Obama republikánus kihívója Mitt Romney is mormon. Megvizsgálta már valaki, hogy az amerikai elnökválasztások harcaiban milyen szerepet játszottak a kiállítások?
Az ausztráliai Queensland Museumban megtalálták a Holtak könyvének egy darabkáját. A felfedezést John Taylor egyiptológus tette, aki kutatásai során bukkant a papiruszdarabra, ahol felismerte Amenhotep nevét, aki egy magasrangú hivatalnok volt az ókori Egyiptomban Kr.e. 1430 körül. A legjobban a múzeum igazgatója, Ian Galloway lepődött meg, aki nem is sejtette, hogy milyen értékek lapulnak a gyűjteményben.
Készül a Culture 24 Museums at the Night vezetőjének borítófotója. Tekintsünk be a színfalak mögé és csodálkozzunk el, hogy egy beállított kép elkészítése mennyi munkát igényel. Az eklektikus, egyedi hangulatú kép semmilyen CGI-t sem tartalmaz, helyette mindent kézzel megterveztek, lefestettek. Klikk.
Újra felfedezték Kleopátra és Antonius ikreit. A kairói múzeum JE 46278 jelzetű szobrait 1918 körül gyűjtötte be a múzeum, de csak nemrégiben Giuseppina Capriotti olasz kutató azonosította a két gyerek alakot, mint Alexander Helios és Kleopatra Selene. A kutatónak a fiú feje feletti napkorong és a lány alak kezében szorongatott kígyó lett gyanús.
Az angliai Collection Trust 8 millió eurónyi befektetési tőkét kapott az EU-tól, hogy segítse a múzeumokat, archívumokat, könyvtárakat gyűjteményük digitalizációban. Az éppen futó projektek: Europeana Inside, Partage Plus, Enumerate, Linked Heritage.
Két olajtartályban performanszokat és vitákat terveznek a Tate Modernben. Izgalmas helye lesz ez a kulturális és művészeti világnak.
2012 sok évfordulót ünnepel a világ. Ezek közé tartozik Nofertiti mellszobrának megtalálása is, ugyanis idén december 6-án lesz 100 éve, hogy Ludwig Borchardt német régész által vezetett csapat rábukkant az egyik leghíresebb ókori egyiptomi szoborra. A műtárgyat örző intézmény, a berlini Neues Museum már közzétette honlapján az évfordulóra tervezett kiállításának ajánlóját, melynek címe Amarna 2012 - Nofertiti 100 éve lesz.
Egy kiállítás, ami hét ember életébe enged bepillantást, akiknek mindennapjait teljes egészében áthatja a képregények iránti szenvedélyük. A Museen Dahlem május 5-én nyíló kiállítása a témához kapcsolódó egyéb érdekes programokat is tervez, mint például képregény olvasás, a szerzőkkel való beszélgetés, vagy éppen az alkotás folyamatába való bepillantás.
Cikkem nem mondható épp a legnaprakészebbnek, mivel az idén 30. alkalommal megrendezett Magyar Sajtófotó Kiállítás már március 24-e óta látható a Magyar Nemzeti Múzeumban. Május 6-ig azonban még látogatható, ezért most egy kis ajánlóval szeretném felhívni a „későn kapcsolók” figyelmét erre a tárlatra.
Mindenki hallott már a Body Worldsblockbuster kiállításról. Igen, igen ez az a kiállítás, ahol betekintést nyerhetünk az emberi test belsejébe és megnézhetjük, hogy hogyan is néz ki a tüdő, a vese, a máj, az érrendszer stb. a valóságban. A Body Worlds Gunter von Hagen nevéhez fűződik, aki a 70-es években kitalált egy konzerválási eljárást, amivel a szervekben megakadályozza a bomlási folymatokat. A szövet felülete műanyagszerű lesz a színét is elveszti (újra kell festeni), de azért a tudat mindenképpen ott motoszkál az ember agyában, hogy a belsőségek egykoron egy élő emberben voltak.
A Body Worlds 1995-ben debütált Tokyo-ban, majd bejárta az egész világot. Majd jött a Body Worlds 2, ami az agyra fókuszált, a Body Worlds 3, ami a szívre, de a siker további tematikus tárlatok megtervezését tette lehetővé. A nagy érdeklődés magával hozta a másolatok megjelenését lásd, kis a Bodies, az Explorers of the Human Body, amik a Body Worlds sikerét kívánták meglovagolni.
Most itt az újabb szenzáció. A londoni Natural Histroy Museum Gunter von Hagen ötletét felhasználva az emberi test helyett az állatok világa fele fordult. Az Animals Inisdie Out című kiállítás április 6 és szeptember 16 között tekinhető meg, ahol 100 állatot "nyitottak fel" pl: elefántot, cápát, majomot és tevét . Részletek a videóban.
A kiállítás minden bizonnyal ugyanolyan sikeres lesz, mint a Body Worlds, de amíg eljut hazánkba ötleteljünk azon, hogy mi lehet a következő nagy dobás? Rakjuk össze két tuti-siker alapanyagot és megvan a világ legsikeresebb kiállítása - dinoszauruszok belülről? Vagy vonatkoztassunk el kicsit a valóságtól és gondolkozzunk el azon milyenek lehetnek Chewbacca vagy Jabba belső szervei?
Ritka dolog, hogy egy múzeumnak saját söre legyen. Borról már hallottam, de sörről még nem. A Redhook sörfőzde az American Independence Museumnak megfőzte az American Independence Ale-t, aminek a premierje május 17-én lesz egy hatalma mulatság keretében. Lehet ennél jobb merchendising?
Április 22-én emlékezünk a Holocaust áldozataira igazi 21. századi módon! Osszunk meg élettörténeteket! Erre buzdít az United State Holocaust Memorial Museum.
Az 1920-as évek és a XX. század van terítéken az essen-i Museum Folkwangban. Fotókon, grafikákon, plakátokon keresztül mutatja be az intézmény korszakunk "formavilágát".
Dürer és ami mögötte van - a Metben. Nem sűrűn látni az amerikai intézményben 1700 előtti témát feldolgozó kiállítást, többek között ezért is ígérkezik érdekesnek a szeptember 7-ig látható, az egykori Német-római Birodalomban alkotó művészek munkáit bemutató tárlat.
Hogy csempészhet magának össze egy brooklyn-i férfi egy kisebb múzeumnyi egyiptomi műtárgyat? Az Artinfo elmeséli.
100 000 látogatót vonzott az Ausztráliai Kortárs Művészeti Múzeum miután újra megnyitotta kapuit.
A Discovery Űrsikló utolsó útja sokakat mélyen megérintett. A közösségi média jó közeg volt arra, hogy az emberek együtt emlékezzenek az űrhajó szebb napjaira, és hogy a szemtanúk megosszák az utolsó útjáról készült képeket.
250 éves japán tekercsekre festett képekből álló tárlat nyílik 29-én a washingthoni National Gallery of Art-ban. Ito Jakuchu művei először láthatók együtt nyugaton.
Ami négy-öt éve még az Egyesült Arab Emirátus volt, az most Qatar. Abu Dabi víziója, hogy a Közel-Kelet Párizsa legyen szertefoszlani látszik - írja a Guardian. A qatari Al-Thani királyi család legfiatalabb sarja Sheikha Mayassa hercegnő mindent meg tesz, hogy országát a kultúra fellegvárává varázsolja. Valljuk be, hogy minden anyagi forrása meg van hozzá, de emellett tudatosan építi hazája kulturpolitikáját a múzeumokon keresztül. További olvasmány Qatarról az Economiston, valamint érdemes meghallgatni Sheikha beszédét, amit a TEDxDoha konferencián adott elő.
De térjünk vissza az Egyesült Arab Emirátusba! Abu Dabi 5-6 éve jelentette be három múzeum megépítését: a Louvrét, a Guggeinheimét és a Zayed National Múzeumét. Az épületek megtervezését sztárépítészekre bízták - Norman Foster, Frank Gehryés Jean Nouvel - azonban a gazdasági világválság okozta pénzügyi nehézségek miatt a projectek megvalósítása folyamatosan csúszik. A Guggenheim esetében a tendert legjobb esetben is csak 2013-ban írhatják ki, ami egy 2017-es megnyitót prognosztizál, de a nagyszabású tervből minden bizonnyal így is vissza kell venni. Verena Formanek az Abdu Dhabi Guggenheim projectmenedzsere a Louvre megépítéséhez köti a Guggenheim jövőjét, amit a tervek szerint 2015-ben adnak át.
A fény a horizonton a Louvre Abu Dhabi megnyitása. Azt hiszem az lesz az első alkalom, amikor biztosabban látom a jövőt, mert akkor tényleg látni fogok itt emegnyílni egy múzeumot és ez sokat fog változtatni.
Azért az Emirátus művészeti világban betöltött szerepét sem kell félteni, hiszen az ország kulturális élete rendkívüli mértékben fellendült. 2011-ban Abu Dhabiban kortárs művészeti vásárt tartottak, míg Dubai városa 2007-óta ad otthont az Art Dubai elnevezésű vásárnak. Sharjah városa is elismert kortárs biennálét rendez több éve. Az egyik legnevsebb aukciós háznak, a Chirtie's-nek is irodája működik Dubaiban.
A helyiek közül többen más véleménnyel rendelkeznek. Ramin Salsali dubai-i gelériatulajdonos kétségeinek adott a hangot a tervezett Guggenheim múzeummal kapcsolatban. Szerinte sincs Abu Dhabinak szüksége erre a múzeumra, nem lesz olyan pozitív hatással a gazdaságra, mint remélik és egy kisebb, a helyi kortárs művészetre fókuszáló múzeum megfelelőbb lenne.
A Guggenheim effektus nagyon szexi, ha nem vagy rajta a radaron. Amikor egy Bilbao vagy. De Abu Dhabi ma - bocsánat, hogy ezt kell mondjam, de a Guggenheimnek kellene fizetnie azért, hogy Abu Dhabiban kapjon helyet. Abu Dhabinak szüksége van még a Guggenheimre? Nem hiszem."
Formanek viszont úgy látja, hogy a világ még mindig nem nagyon tudja mi a különbség Dubai és Abu Dhabi között, így a város pozicionálásban is segíthet a Guggenheim brand. A múzeum gyűjteményének összeállítás is problémákat vet fel. Formanek szerint teljesen más módszert kell használni a kortárs művek beszerzésénél, mert a kormányt képviselik. A pénz is az államtól jön, így a legjobb megoldás, ha lassan haladnak. Eddig konkrét szerzeményekről nem beszélt, de hozzá tette, hogy nem éri el a qatari család 1 milliárd fontos költekezését, amit az elmúlt hét évben a modern és kortárs művekre költött. A gyűjteménnyel kapcsolatban sarkalatos kérdés, hogy a politikai hatalmat kézben tartó konzervatívok, mennyire kívánnak beleszólni annak kialakításába. A múzeumnak egyetemes gyűjteményt szánnak, amiben hangsúlyosan jelenne meg az emirátus és az arab világ művészete.
Szerintetek veszítene azzal a múzeumi világ, ha nem épülne meg a Guggenheim Abu Dhabiban?