Muzgo

Lopj el!

Mit lehet tenni, ha egy műtárgyra az van írva, hogy lopd el? Mi történik, ha valaki szó szerint veszi a szavakat? Felháborodhat-e a művész, ha ellopják a művét, amire az van írva, hogy lopd el? El lehet-e ítélni az elkövetőt?

A Hyperallergic blog jelenti, hogy a fenn látható műnek lába kélt. Az egyszerű fadarabra festett képet Adam Simon készítette, sőt egy egész sorozatot is festett a Steal This Art téma köré. A 300 dollár értékű fadarabnak szerda este veszett nyoma a Momenta Art galériából. Nem ez az első eset, hogy valaki komolyan veszi a művész felszólítását, mert tavaly már megpróbáltak meglovasítani egy darabot Simon sorozatából, sikertelenül.

A legjobban a művész van felháborodva, mert a fagyi visszanyal. 

--> komment

Szerdai hírmorzsák

(Forrás: MTI)
--> komment

A sárga ceruza I. rész

Átadták az 50. D&AD díjat, vagyis a világhírű sárga ceruzákat. Az 1962-ben alapított British Design & Art Direction a brit kreatív szakemberek kiváló munkáit díjazta, de 50 év alatt a legrangosabb nemzetközi elismeréssé nőtte ki magát.

D&AD díjátadón négy féle elismerést osztanak ki, ezek közül a sárga ceruza, ami a legkiemelkedőbb megoldásokat díjazza, a legikonikusabb. Létezik még a fekete ceruza is, amit csak és kizárólag a legbrilliánsabb kreatívokért ítélnek oda. Emellett jelöltnek lenni vagy bekerülni az évkönyvbe is sikernek számít.

Art Direction, rádió, tipográfia, csomagolás, fotó, kiállítás design, térbeli design stb. tehát a legkülönfélébb, szám szerint 25 kategóriában versenyeztnek a jelöltek. Mi a múzeumokhoz, galériákhoz köthető kreatívokat emeljük ki. Persze pár darab ismerős lehet annak, aki követ minket Pinteresten, mert az elmúlt napban szinte mindent kiraktam, ami lehetséges. Értelem szerűen a kiállítás designhoz rögtön köthetjük a múzeumokat és a galériákat, ezért ezeket egy külön posztban vesszük sorra. Előbb azért nézzük végig, hátha rejtőzik múzeum a többi kategóriában!

Az évkönyvbe került Jean Paul Gaultier által a Montreáli Szépművészeti Múzeum számára tervezett könyvboritója.

Szintén az évkönyvben kapott helyet az Intel Museum of Me című alkalmazása, amit majd megvizsgálunk külön is. A digitális brand élmény alkategóriában indult.

Az ADFEST 2011-hez tervezett, "The Ultra Asian" című design és reklám kiállításhoz gyártott plakátsorozata is az évkönyvben kapott helyet.

Gallery Leta számára készített brossúra egy egész sárga ceruzát ért.

Világhy Gergely

--> komment

Keddi nagyvilági sokadalom

--> komment

Titanic 100

titanic1.JPGKi ne hallott volna már az elsüllyeszthetetlennek hitt óceánjáróról, a Titanicról, mely első útja során, 1912. április 14-én jéghegynek ütközött és néhány óra elteltével elnyelte az Atlanti-óceán? A téma most különösen aktuális, hiszen idén száz éve, hogy a luxusgőzös elsüllyedt. Ahogyan arról már korábban olvashattatok az oldalon, az évforduló alkalmából számos külföldi múzeum kiállítással emlékezik a tragédiára és áldozataira. Nálunk Titanic 100 címmel a budapesti Közlekedési Múzeumban nyílt időszaki kiállítás április 13-án. Kiállítótér rovatunkban ezúttal erről esik szó.

tovább »
--> komment

Hétfői nagyvilági sokadalom

--> komment

Kedvcsináló: XXX. Magyar Sajtófotó Kiállítás

sf_2011_logo_120.jpgCikkem nem mondható épp a legnaprakészebbnek, mivel az idén 30. alkalommal megrendezett Magyar Sajtófotó Kiállítás már március 24-e óta látható a  Magyar Nemzeti Múzeumban. Május 6-ig azonban még látogatható, ezért most egy kis ajánlóval szeretném felhívni a „későn kapcsolók” figyelmét erre a tárlatra.

tovább »
--> komment

Animal Inside Out

Mindenki hallott már a  Body Worlds blockbuster kiállításról. Igen, igen ez az a kiállítás, ahol betekintést nyerhetünk az emberi test belsejébe és megnézhetjük, hogy hogyan is néz ki a tüdő, a vese, a máj, az érrendszer stb. a valóságban. A Body Worlds Gunter von Hagen nevéhez fűződik, aki a 70-es években kitalált egy konzerválási eljárást, amivel a szervekben megakadályozza a bomlási folymatokat. A szövet felülete műanyagszerű lesz a színét is elveszti (újra kell festeni), de azért a tudat mindenképpen ott motoszkál az ember agyában, hogy a belsőségek egykoron egy élő emberben voltak. 

A Body Worlds 1995-ben debütált Tokyo-ban, majd bejárta az egész világot. Majd jött a Body Worlds 2, ami az agyra fókuszált, a Body Worlds 3, ami a szívre, de a siker további tematikus tárlatok megtervezését tette lehetővé. A nagy érdeklődés magával hozta a másolatok megjelenését lásd, kis a Bodies, az Explorers of the Human Body, amik a Body Worlds sikerét kívánták meglovagolni. 

Most itt az újabb szenzáció. A londoni Natural Histroy Museum Gunter von Hagen ötletét felhasználva az emberi test helyett az állatok világa fele fordult. Az Animals Inisdie Out című kiállítás április 6 és szeptember 16 között tekinhető meg, ahol 100 állatot "nyitottak fel" pl: elefántot, cápát, majomot és tevét . Részletek a videóban.

A kiállítás minden bizonnyal ugyanolyan sikeres lesz, mint a Body Worlds, de amíg eljut hazánkba ötleteljünk azon, hogy mi lehet a következő nagy dobás? Rakjuk össze két tuti-siker alapanyagot és megvan a világ legsikeresebb kiállítása - dinoszauruszok belülről? Vagy vonatkoztassunk el kicsit a valóságtól és gondolkozzunk el azon milyenek lehetnek Chewbacca vagy Jabba belső szervei?

--> komment

Hétvégi nagyvilági sokadalom

--> komment

Vigyázó szemetek a Közel-Keletre vessétek!

Ami négy-öt éve még az Egyesült Arab Emirátus volt, az most Qatar. Abu Dabi víziója, hogy a Közel-Kelet Párizsa legyen szertefoszlani látszik - írja a Guardian. A qatari Al-Thani királyi család legfiatalabb sarja Sheikha Mayassa hercegnő mindent meg tesz, hogy országát a kultúra fellegvárává varázsolja. Valljuk be, hogy minden anyagi forrása meg van hozzá, de emellett tudatosan építi hazája kulturpolitikáját a múzeumokon keresztül. További olvasmány Qatarról az Economiston, valamint érdemes meghallgatni Sheikha beszédét, amit a TEDxDoha konferencián adott elő.

De térjünk vissza az Egyesült Arab Emirátusba! Abu Dabi 5-6 éve jelentette be három múzeum megépítését: a Louvrét, a Guggeinheimét és a Zayed National Múzeumét. Az épületek megtervezését sztárépítészekre bízták - Norman Foster, Frank Gehryés Jean Nouvel - azonban a gazdasági világválság okozta pénzügyi nehézségek miatt a projectek megvalósítása folyamatosan csúszik. A Guggenheim esetében a tendert legjobb esetben is csak 2013-ban írhatják ki, ami egy 2017-es megnyitót prognosztizál, de a nagyszabású tervből minden bizonnyal így is vissza kell venni. Verena Formanek az Abdu Dhabi Guggenheim projectmenedzsere a Louvre megépítéséhez köti a Guggenheim jövőjét, amit a tervek szerint 2015-ben adnak át.

A fény a horizonton a Louvre Abu Dhabi megnyitása. Azt hiszem az lesz az első alkalom, amikor biztosabban látom a jövőt, mert akkor tényleg látni fogok itt emegnyílni egy múzeumot és ez sokat fog változtatni. 

Azért az Emirátus művészeti világban betöltött szerepét sem kell félteni, hiszen az ország kulturális élete rendkívüli mértékben fellendült. 2011-ban Abu Dhabiban kortárs művészeti vásárt tartottak, míg Dubai városa 2007-óta ad otthont az Art Dubai elnevezésű vásárnak. Sharjah városa is elismert kortárs biennálét rendez több éve. Az egyik legnevsebb aukciós háznak, a Chirtie's-nek is irodája működik Dubaiban.

A helyiek közül többen más véleménnyel rendelkeznek. Ramin Salsali dubai-i gelériatulajdonos kétségeinek adott a hangot a tervezett Guggenheim múzeummal kapcsolatban. Szerinte sincs Abu Dhabinak szüksége erre a múzeumra, nem lesz olyan pozitív hatással a gazdaságra, mint remélik és egy kisebb, a helyi kortárs művészetre fókuszáló múzeum megfelelőbb lenne.

A Guggenheim effektus nagyon szexi, ha nem vagy rajta a radaron. Amikor egy Bilbao vagy. De Abu Dhabi ma - bocsánat, hogy ezt kell mondjam, de a Guggenheimnek kellene fizetnie azért, hogy Abu Dhabiban kapjon helyet. Abu Dhabinak szüksége van még a Guggenheimre? Nem hiszem."

Formanek viszont úgy látja, hogy a világ még mindig nem nagyon tudja mi a különbség Dubai és Abu Dhabi között, így a város pozicionálásban is segíthet a Guggenheim brand. A múzeum gyűjteményének összeállítás is problémákat vet fel. Formanek szerint teljesen más módszert kell használni a kortárs művek beszerzésénél, mert a kormányt képviselik. A pénz is az államtól jön, így a legjobb megoldás, ha lassan haladnak. Eddig konkrét szerzeményekről nem beszélt, de hozzá tette, hogy nem éri el a qatari család 1 milliárd fontos költekezését, amit az elmúlt hét évben a modern és kortárs művekre költött. A gyűjteménnyel kapcsolatban sarkalatos kérdés, hogy a politikai hatalmat kézben tartó konzervatívok, mennyire kívánnak beleszólni annak kialakításába. A múzeumnak egyetemes gyűjteményt szánnak, amiben hangsúlyosan jelenne meg az emirátus és az arab világ művészete.

Szerintetek veszítene azzal a múzeumi világ, ha nem épülne meg a Guggenheim Abu Dhabiban?

Világhy Gergely

--> komment
Vissza a lap tetejére
süti beállítások módosítása