Muzgo

A helyszín a 7. kerület, a Fogasház volt raktára, most a maga 80 négyzetméterével a Demo Galéria. Terítéken a már sokszor feldolgozott, de azért meg nem unható téma -  a nők helyzete régen és most. A fókuszpont pedig az államszocializmus időszaka, melynek keretében bár létjogosultságot nyert a női munkavégzés, bizonyos megkülönböztetés azonban megmaradt. 

1872. március 5-én vette át a Néprajzi Tár kulcsait Xantus János, ezzel vette kezdetét (az akkor még Nemzeti Múzeumon belül) a néprajzi gyűjtemény önállóvá válása. Így hagyományosan ezt a napot tekintik a Néprajzi Múzeum Napjának, minden évben színes programokkal köszöntik fel az "ünnepeltet". Az idén sem volt másképp!

Az emberek többségének Svédországról az IKEA, a húsgombóc és az áfonyaszósz jut eszébe. Ámde ez az ország ennél sokkal több mindent rejt magában. Stockholmi városlátogatásom erre ad kiváló példát.

Stockholmot „Észak Velencéjének” is nevezik, nem véletlenül, hisz a főváros húsz kisebb-nagyobb szigetre és félszigetre épült, amiket hidak kötnek össze egymással. Az egyik központi szigeten, Djurgårdenen található a svéd kultúrtörténet és néprajz fellegvára, az ezt bemutató három méltán népszerű múzeummal: a Nordiska Museettel, Európa első szabadtéri néprajzi múzeumával, a Skansennel, valamint a világ egyetlen épségben maradt 17. századi hadihajóját kiállító Vasamuseettel. Mostani írásomban az első kettővel fogok mélyrehatóbban foglalkozni.  

A Nordiska Museetet, vagy magyarul Északi Múzeumot 1873-ban alapította Artur Hazelius, svéd néprajzkutató Skandinavisk-etnografiska Samlingen, azaz Skandináv Etnográfiai Gyűjtemény néven. Most használatos nevét 1880-ban kapta az intézmény. Az állandó kiállítás még ma is a skandináv néprajzi gyűjteményen alapszik, fő célja pedig ennek minél széleskörűbb bemutatása. Találhatunk itt viseleteket, bútorokat, háztartási és egyéb eszközöket, játékokat Svédország minden tájáról az 1520-as évektől kezdve. Az épület már kívülről is impozáns, mint egy kisebb királyi kastély, bevallom először én is ezt gondoltam róla. A múzeumba belépve, majd egy viszonylag hosszú folyosón végigsétálva, egy hatalmas aulába érkezünk, aminek központi helyén a svédek alapító királyának, Gustav Vasának a szobra foglal helyet. Sem a folyosó, sem a csarnok nincs túldíszítve; fehér falak, már-már templomot idéző boltívek, és kör alakú, sima tetőablakok, amelyeken pont annyi természetes fény áramlik be, hogy mesterséges világításra nincs is szükség.

Újabb nagy projektre készül a Smithsonian Múzeum. Az impozáns, közel 137 millió tárgyat számláló gyűjteményét kívánja 3D-ben digitalizálni, mert ennek a hatalmas mennyiségnek általában csak 2 százalékát tudják bemutatni a látogatóknak. A terv ötlete a National Museum of African American History and Culture-ban rendezett Slavery at Jefferson's Monticello: Paradox of Liberty kiállítás előkészítése közben fogalmazódott meg, ugyanis ott éltek ezzel a technikai lehetőséggel.

A képen éppen Thomas Jefferson felsőteste készül el 3D-ben a digitalizált eredeti alapján. A terv kiötlői úgy gondolják, replikák készítésével oktatási, múzeumpedagógiai célt is szolgálnának, de természetesen nem csinálnának mindenről másolatot. Az elsődleges cél a digitalizáció lenne, ami pedig a kutatást könnyítené meg jelentősen. 

Mindez persze hatalmas adatmennyiség, és talán még nagyobb emberi erőfeszítés. Hiszen a milliós nagyságrendet szemlélve a tárgyakat csak egyenként kézbe venni is nagy feladat! Ennek, valamint a már feldolgozott adatok megfelelő, biztonságos tárolásának és felhasználhatóvá tételének terhe két ember vállán, Adam Metallo 3D digitalizációs koordinátor és társa Vince Rossi vállán nyugszik. Ők a felelősek az új digitális archívum kiépítéséért. Sok szerencsét nekik!  

Haha. Tök jó ötlet! A Tweetaconda a Denver Museum of Nature & Science Gyíkok és Kígyók című kiállításának a promó weboldala. Adott egy feladat, hogy addig etessük ezt a kígyót, amíg nagyobbra nem nő, mint a Celebesz szigeten talált 32,75 láb hosszú anakonda, ami a világrekord. Na de hogyan? A kígyót twitter hozzászólásokkal lehet táplálni, amik kis madárka formában megpróbálnak elszállni, de a nagy dög kígyó meg megeszi. Ahogy nő a hüllő újabb és újabb információkat tudhatunk meg a különböző kígyófajokról.

• Virtuális túra a Verbum múzeumban.
• A Disneyworldben megrendezett kiállítás kicsapta a biztosítékot, pedig csak az egészséges táplálkozást próbálta népszerűsíteni a gyerekek között. A tárlatban megjelentek olyan túlsúlyos szuperhős ábrázolások, amik az árgus szemekkel figyelő jogvédő szervezetek szerint csak a sztereotípiákat erősítették.
• A 9/11 áldozatainak azonosíthatatlan maradványainak a tervek szerint a National September 11 Memorial & Museum adott volna helyet, de a hozzátartozók tiltakozásukat fejezték ki, mert hozzátartozóik a múzeumban nem nyugodhatnának tisztességben. Szerintük a Memorial Plaza Ismeretlenek sírja sokkal megfelelőbb hely lenne.
• A 2010-es restaurálás után most láthatja először a nagyközönség Vermeer Levelet olvasó nő kékben című képét. A műalkotás az amszterdami Rijksmuseum tulajdona, de itt csak március 30-tól lesz kiállítva, most ugyanis még Japánban mutatják be. Johannes Vermeer 17. századi holland festőnek csak 36 alkotása maradt az utókorra, ezekből az említett képet élénk kék színei miatt szokták kiemelni. (BBC)
• Ez egyszerűen magáért beszél: 1002 darab WC ülőke!
• A gazdasági megszorítások nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában vannak. Ennek hatásai természetesen kihatnak a kulturális szférára, a Team Culture 2012 nemzetközi gárdája pedig júniusig arra keresi a választ, hogy mit tud tenni a művészeti és kulturális szféra ezekben a kritikus időkben.
• 2011 igazán sikeres év volt az angliai múzeumok számára. Az edinburgh-i National Museum of Scottland 141% tudta növelni látogatottságát, a glasgow-i Riverside Museum 1 millió érdeklődőt vonzott, a londoni National Gallery-t a Leonardo kiállításnak köszönhetően 6% többen látogatták, mint tavaly. A British Múzeum 5. éve az első. A 2012-es év a királynő gyémánt jubilleuma és az olimpiai játékok miatt még jobbnak ígérkezik.
• 2012. június 27-29 között kerül megrendezésre a Communicating The Museum nevű koferencia New Yorkban. Erre még visszatérünk.
• Teszteljük le akadálymentes-e weboldalunk!
• Interjú Akbar Padamseevel a modern indiai festészet egyik nagy alakjával. A 1959-ben festett szürke korszakából származó Cityscape című képéről beszél.
• Az ASEMUS  vagyis az Asian Europe Museum Network a múzeumok PPP (Public Private Partnership) együttműködésekben betöltött szerepét vizsgáló esettanulmányokat vár március 15-i határidővel. 
• Az igazán trendi muzeológusok már csak okos telefonnal vagy tablettel leltároznak. MiArt nevű alkalmazással soha nem volt ilyen egyszerű és élvezetes a leltározás! - szólhatna a reklám. A program az ObjectID szabványt követi.

• Atomenergetikai múzeum nyílt szerdán! - hol máshol, mint Pakson. 2000 négyzetméteres kiállítótér. Hat interaktív képernyő, hat téma - röviden így is össze lehetne foglalni a kiállítást, de azért ez ennél jóval több! "Rendkívül fontos az ország számára, hogy működik egy biztonságos, a világ legbiztonságosabbjai közé sorolt atomerőmű és rendkívül fontos, hogy megértse a közvélemény, a felnövekvő nemzedék, hogy erre még sokáig szükség lesz" - hangsúlyozta az MTA elnöke, Pálinkás József. Láthatók a vitrinekben a környezetellenőrző labor műszereitől kezdve, a sugárvédelmi eszközökön keresztül irányítástechnikai felszerelésekig minden - bemutatva ezzel az üzemi területet. A nagyberendezések tere két részre oszlik, primerköri és szekunderköri egységre, amiket jelképesen sugárkapu választ el egymástól. A tárlatról további információk a honlapon olvashatók.
• Jamaica lehet a jamaiacé, de az egri vár az egrieké! Programot indítanak a Heves megyei székhelyen. A város lakói számára egy kártyát bocsátott ki a Eger Vára Barátainak Köre elnevezésű civil szervezet, melynek birtokában a látogatók térítésmentesen látogathatják a műemléket és a Kazamata kivételével az ott található kiállításokat. Nemesné Kiss Tímea a múzeum szakmai igazgatóhelyettese arról szólt, hogy a belépőkártya csak a program egyik eleme. Az a cél, hogy a vár megteljen élettel, és különösen az egriek érezzék otthon magukat a területen. Ennek érdekében keddenként hosszított nyitva tartással várják a helyi látogatókat és speciális tárlatvezetéseket kínálnak az egrieknek. A vár sikeres védésének 460. évfordulójából sok színes programot és érdekes kiállítást is terveznek a megyeszékhelyen, amikről mi is be fogunk számolni, itt a Muzgon!
• Helyreállítják a Közép-Európában egyedülálló, egykor másfél kilométer hosszú tórendszerét! A dégi Festetics-kastélyhoz tartozó terület a három ütemben megvalósuló rekonstrukcióra összesen 588 millió forint európai uniós támogatást nyert a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága a Környezet és Energetikai Operatív Program (KEOP) pályázatán. Először a leglátványosabb, a kastélyépülettel szemközti szakasz állítják helyre - mondta el az MTI-nek Alföldy Gábor, a projekt menedzsere. A teljes projekt keretében pedig majd megújul a Festetics-családnak a tó egyik mesterséges szigetén kialakított temetkezési helye is. A munkák kezdetére a tómederből kimentik a védett állat- és növényfajokat, majd a kivitelezés befejezése után visszatelepítik őket. A 300 hektáros park tavának történetéről és értékeiről film is készül, amelyet a rekonstrukciót követően a kastélyban kiállításon mutatnak majd be.

Gyűjteményi raktár és műtárgyvédelem

A műtárgyat egész „életútja” során végig kell, hogy kísérje a megfelelő állagvédelem: a raktárban, a restaurátor műhelyben, a kiállításon, valamint szállítás közben is. A következőkben a gyűjteményi raktárra fókuszálunk. Áttekintjük, melyek az általános követelményei a tárolásnak, megőrzésnek. Cél, hogy a műtárgy „jól érezze magát”. Első axiómánk: a kisebbik rossz az optimális feletti vagy alatti érték állandósulása; ettől sokkal károsabbak a nagyfokú ingadozások és szélsőséges kilengések. 

Ez az írás nem kizárólag a múzeumban serénykedők számára lehet érdekes, gondoljunk csak a nagypapa háborús fotójára, a nagymama régi hímzéseire, vagy éppen a családi levelezésre a múlt század derekáról. Mindezt büszkén mutogatjuk, örülünk, hogy maradt valami kézzelfogható a felmenőink után. Ahhoz azonban, hogy a következő generáció is megtehesse ugyanezt, óvnunk kell emlékeinket. Néhány apró fogást elsajátíthatunk. Persze nem fogunk 18°C-ban dideregni, de ha annyit megtanulunk, hogy a fotóinkat nem tesszük ki erős napfénynek és nem hagyjuk műanyag zacskóban összeragadni, már sokat tettünk az ügy érdekében.

• Kié lesz a "legkossuthabb" kifli? Sütőversenyt szervez a szegedi Móra Ferenc Múzeum március 15-én. Kosuth Lajos kedvenc süteményét, a róla elnevezett Kossuth-kiflit kell majd elkészítenie a nevezőknek. Az első helyezett kiflisütő múzeumi ajándékcsomagot kap sütőtudománya elismeréseként. A kifli maga az 1840-es években indult hódítóútjára, Kossuth pedig a pozsonyi Zöldfa fogadóban szerette meg ezt az édességet, ahol először a pozsonyi kifli mandulás változatát kóstolta meg.
• Rendhagyó tárlatvezetés a Műcsarnokban: Bernar Venet  New York, Versailles, Budapest című kiállításán március 10-én, 16 órától dr. Galántai Zoltán jövőkutató, tudomány- és technikatörténész, író kalauzolja a látogatókat. Kedvcsináló előzetes: „Amellett, hogy természetesen megismerkedhetünk a művek keletkezésének hátterével, illetve Venet pályájának egyes állomásaival, szó fog esni róla, hogy hol kapcsolódik (vagy nem kapcsolódik) egymáshoz a művészet és a tudomány vagy éppen a művészet és a matematika. Másfelől – ismét csak Venet példájából kiindulva – érinteni fogjuk azt is, hogy milyen jövő várhat a képzőművészetre a következő évtizedekben.” [Galántai Zoltán]
• A nő 4-szer az Ernst Múzeumban: az Opus Magnum kiállításhoz kapcsolva levetítik a Négy éjszaka Annával című filmet március 7-én, 19 órakor. Nőnem - nők nőkről irodalmi estet tartanak Bán Zsófia, Forgács Zsuzsa és Kiss Noémi tolmácsolásában és Kukorelly Endre moderálásában március 9-én, 19 órakor.  Gergye Krisztián test-performanszot ad elő „Travesztia” címmel március 10-én, 19 órakor. Végül pedig Somogyi Rohonczy Zsófia művészettörténész tart tárlatvezetést a kiállításon március 11-én, 16 órakor.
• Múzeumnyitás Balatonföldváron: vadászati kiállításnak és a Széchényi-család munkásságát bemutató tematikus tárlatnak ad majd otthont a Kulipintyó néven közismert, több éve üresen álló Széchényi-villa. A Balatonföldvár birtokába kerülő ingatlan a településalapító Széchényi Imre öccsének, Széchényi Viktornak a tulajdona volt és itt töltötte gyermekkorát a híres író és vadász, Széchényi Zsigmond is.
• Kiállítás-dömping a Füleki vármúzeumban: szombaton nyílik meg a "Lélek által szemlélve - Esztétikum és öltöztetett szakrális ábrázolások a Palócföldön" című néprajzi kiállítás, melynek keretében öltöztetős Mária-ábrázolásokat és szakrális textileket mutatnak be. Ezzel párhuzamosan nyitja meg kapuit a Gömöri Fotóklub tárlata. A Gömör, ahol élünk című válogatás az egykori vármegye természeti és kultuárlis örökségébe enged bepillantást és a lakosság jellegzetes vonásait is felvillantja. Mindkét kiállítás május 13-ig látogatható. A Városi Honismereti Múzeum pedig történelmi panelkiállításnak ad otthon Az 1848/49-es szabadságharc hősei címmel. A forradalom kevésbé ismert alakjait április 11-ig szemlélheti meg a közönség. 
• Magyar kerámiák Ausztriában: Németh János Munkácsy-díjas keramikusművész alkotásai a klagenfurti Alpok-Adria Galériában lesznek láthatóak. A tárlatot a mintegy félszáz kerámia mellett tusrajzok és köztéri alkotásokról készült fotók gazdagítják - közölte Németh János az MTI-vel. A kiállítás április végéig várja az érdeklődőket.  

A kincskereső kalandfilmek már a némafilmes korszakban is lebilincselték a nézőket. A technika fejlődésével színesebbé (szó szerint is), fordulatossá és tempósabbá vált a cselekmény.  George Lucas Indiana Jones filmjei méltó megkoronázták ezt a műfajt, ám most még is arról szólnék, hogy doktor Jones után is van élet! (bocsi Indy!)