Magyar királynék és koronázó püspökök címmel nyílt kiállítás a veszprémi érseki palotában szerdán, ezzel megkezdődött a hat napon át tartó Gizella-napok rendezvénysorozat is. Az október 15-ig látogatható tárlat Erzsébet királynéra - születésének 175. és koronázásának 145. évfordulóján - és Zita királynéra - születésének 120. évfordulóján emlékezik, valamint az őket koronázó két tudós püspökre, Ranolder Jánosra és Hornig Károlyra. A Gizella Napok részletes programja itt megtekinthető.
Még egy tárlat Veszprémben: Kádár Tibor veszprémi festőművész Arany, ezüst című kiállítása nyílt meg szerdán a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény kiállítótermében, augusztus 30-ig tekinthető meg.
Események-relikviák-reflexiók címmel nyílik kiállítás a Római Magyar Akadémián világhírű magyar sportolók relikviáiból - köztük Puskás Öcsi ballábas cipőjével -, az ezekre reflektáló kortárs képzőművészeti alkotásokból és Kozák Lajos sportfotóiból pénteken.
Restaurálták Dankó Pista hegedűjét, amely a Móra Ferenc Múzeum néprajzi gyűjteményét gazdagítja. Az 1890-ben készült hangszert meg is szólaltatta Szecsődi Ferenc Liszt-díjas érdemes művész.
Kelemen Károly életművéből nyílik kiállítás pénteken a budapesti Ernst Múzeumban Átfestett ikonok címmel. A július 1-jéig látogatható tárlaton 110-nél is több festmény, szobor, kollázs segítségével ismerhetjük meg a művész munkásságát. A tárlat kísérőprogramjairól részletes infók itt.
Múzeumház nyílt csütörtökön Győr műemléki belvárosában, a Püspökvár és a bazilika közelében. Az egykori várbástyára ráépült műemlék galériája kortárs képzőművészek számára ad lehetőséget alkotásaik bemutatására. A megnyitó alkalmából Hefter László üvegművész munkáiból állítottak össze reprezentatív válogatást. Az első szint Lebó Ferenc szobrászművész állandó kiállításának ad otthont, a földszinten pedig kávézó-teázó várja a város nevezetességei iránt érdeklődő vendégeket. A kulturális, turisztikai létesítményben részletek tárulnak fel a város és az egykori vár történetéből.
(Forrás: MTI)
Ha tettszett a cikk, csatlakozz hozzánk Facebookon.
Áprilisban több műtárgylopás is volt Nagy-Britanniában, de most úgy látszik a brit rendőrség lassan a tettesek nyomára akad. A Fitzwilliam Museum at the University of Cambridge-ből és a Durham University's Oriental Museumból tulajdonítottak el több műtárgyat, főként antik kínai tárgyakat. A lopások módszerének és céljának hasonlóságából következtettek a rendőrök, hogy valami kapcsolat lehet a két esett között. A BBC Crimewatch című műsorában már a közönség segítségét is kérték a nyomozáshoz. Két ember már előállítottak, az ügy felgöngyölítése folyamatban van. A műtárgyakat azonban sajnos még nem sikerült megtalálniuk.
Jön, jön, jön! - A divat lesz az uralkodó május 10-től a Met-ben. A Schiaparelli&Prada: Impossible Conversation címmel nyíló kiállításhoz már most, előre kiadtak egy 216 oldalas katalógust, csak hogy tovább csigázzák a kedélyeket.
Meztelenül a kiállításban. A Museum of Contempory Art Australia-ban egy nem mindennapi tárlatvezetést hirdettek. A művész Stuart Ringholt vezetésével péntek este 6 és 8 között csak a vezetőhöz hasonlóan meztelen felnőttek járhatták be a múzeumot. Mi sült ki ebből a performanszból? A The New York Times elmeséli.
Különbözőség és azonosság a német és az orosz művészetben, történelemben, kultúrában. A kezdetektől egészen a 20. századig dolgozza fel ezt a témát a berlini Neues Museum még tervezés alatt lévő kiállítása októbertől.
The Best in heritagekonferencia lesz Horvátországban. A nemzetközi kommunikáció lehetősége egymásról-egymásnak 2012. szeptember 27-29 között Dubrovnikban.
Már teljesen az ókorban érezhetjük magunkat szerdától a római Colosseumban. ettől a naptól kezdve ugyanis a világnyelvek mellett latin nyelven is hallgathatjuk a tárlatvezetést. Az ókori amfiteátrum ezzel a legelső műemlék a világon, amely a holt nyelven is bemutatkozik látogatóinak. Az ötletgazdák máris a Forum Romanum és a Palatinus latin nyelvű vezetését tervezik, hangsúlyozva, hogy ilyen audio guide még a Vatikáni Múzeumban sem létezik. (MTI)
Amikor egy szobor nem kell a népnek. A bukaresti Nemzeti Történeti Múzeum előtt álló Traianus római császárt egy farkassal a kezében ábrázoló szobor nem nyerte el a publikum tetszését.
Mi is az a Ground Zero? A hadászatban azt a térbeli pontot hívják ground zero-nak, ami a legközelebb van a detonációhoz, de az Egyesült Államokban a 9/11 terrorcselekmény helyszínét is így nevezik.
A terrortámadás az egész amerikai társadalmat sokkolta, több mint 5000 áldozatot szedett. Nem csoda, hogy a nemzeti trauma helyszíne egyben az emlékezés helyszíne is lett. A tragédia emlékét őrzi egy emlékmű és egy múzeum. A föld mélyébe süllyesztett, fordított tornyokat szimbolizáló emlékművet Michael Arat tervezte. A kivitelezés alatt álló múzeumról mesél a videóban Steven Rosenbaum, aki a készülő 7 Days In September című dokumentumfilm rendezője. A koncepciótól kezdve, az építkezésen át a tárgyakig összefoglalja a helyzetet. Egy vele készült rövid inetrjút is olvashatunk a TED blogon.
Úgy gondolnánk, hogy ha a Solomon R. Guggenheim Foundation kiszemel egy országot arra, hogy ott felépítsen egy múzeumot, akkor azt ott tárt karokkal várják. Eddig a sajtó attól volt hangos, hogy kinek mennyire tetszik az Abu Dhabiba tervezett épület, erről mi is beszámoltunk.
Most pedig a finnek mondták az a projektre, hogy köszönjük, de nem kérjük. Januárban jelentette be az Alapítvány az építési tervet, februárban azonban már húzták-halasztották a dolgot, a Guggenheim sem siette el. Most szerdán pedig a Helsinki városi tanács 8-7 arányban visszautasította a tervet. Paavo Arhinmaki kultúrminiszter azt mondta, hogy a 180 millió dolláros múzeumi projekt túl drága lett volna nekik.
A Guggenheim Alapítvány igazgatóhelyettese, Ari Wiseman azt nyilatkozta, hogy azért válaszották Helsinkit, mert itt szerintük nagy az érdeklődés, sőt hagyománya van a művészet és a design iránti fogékonyságnak, az emberek pedig magasan képzettek, ami elősegíti a múzeum és a látogatók közötti sikeres kapcsolatteremtést.
A mai, még mindig nem a legjobb gazdasági helyzet sok mindenre magyarázat. Vajon mennyit vesztettek a finnek azzal, hogy leszavazták a tervet és mennyit nyertek?
Ismerd meg a Thomas P. Campbell-t, a Mets igazgatóját.
Open data, Linked data, Big Data, API. Patrick Hussey a The Guardian hasábjain megjelent cikkeiben (egyik és a másik) az előbb felsoroltak fontossága mellett érvel a kulturális szervezetek fejlesztésében.
Hogyan fejlesszünk olyan programokat (prticipatory project) a múzeumban, amiben az emberek szeretnek részt venni és időt áldozni? OpenObject összegyűjtötte azokat a pontokat, amikre figyelni kell.
Tudtátok, hogy a Google térképen több mint 15 000 műemléket nézhetünk meg?
Figyelni arra, hogyha lehet, természetbarát anyagokból épüljön a kiállítás, szinte már kötelező. A kiállítást kivitelező design cégek is kezdik beépíteni a szolgáltatásukba zöld megoldásokat.
Tényleg a gyűjtemény a legfontosabb a múzeumban? Az internetes megjelenésük nem támasztja alá ezt a narratívát - írja a museum geek.
Spanyol nyelvű cikk a marketing fejlődéséről és használatáról a múzeumokban.
Egy egész könyv arról, hogy az őrült mértékben felhalmozódó adat, a rengeteg különböző források (blogok, közösségi média, stb) az újságírás egy új módját hívta életre. Olyan emberek kellenek, akik tájékozódni tudnak az adatrengetegben, fel tudják dolgozni azokat és meg tudják teremteni a narratívát.
Már egy nagyvilági sokadalomban megemlítettük, hogy az UNESCO által is elismert Wedgwood gyűjtemény sorsa kérdéses. A kormány kész lenne elárverezni a gyűjteményt, ami ellen természetesen többen is felszólaltak. Sharon Heal szösszenete azt a kérdést teszi fel, hogy a 2008-ban átadott múzeumot is meg kell-e menteni vagy elég a gyűjteményt?
"Réges-régen mikor az istenek kicsinyesek és kegyetlenek voltak..." Vagyis régen az internet gyerekkorában, 1996-ban alapították a Webby Awards díjat azzal a céllal, hogy a kiváló weboldalaknak, digitális tartalmaknak is legyen egy díja. 2012-ben az internet Oscar-díja a 16. idényébe lépett.
Azzal, hogy bővült a tematika és nem csak a weboldalak, de a filmek, okostelefonos alkalmazások és interakítv reklámok is elismerésben részesülnek, a díjazottak száma igen magas. Tovább erősíti ezt a jelenséget, hogy rengeteg alkategóriát találunk, például a weboldalak esetében 70 darabot! Valamint minden esetben két jelölt nyer: egyet a International Academy of Digital Arts and Sciences ítél oda, míg a másikat a közönség.
Természetesen itt is jelen vannak a múzeumok. A weboldalak között az Art kategória egyik jelöltje a tavaly év végén redesignolt Walker Art Center oldala. A szigorú grid rendszerre épült oldal kitűnik a rengeteg apró effekttel, a mikró-tipográfiával vagyis, hogy végtelenül ügyeltek a részletekre. A kategória győztese végül a Google Art Project lett.
A Best use of Photograph kategóriában jelölték a United State Holocaust Memorial Mueseum egy mikro oldalát. Remember me? címszóval a holocaust gyermekáldozataira emlékeznek, akiknek a halála még értelmetlenebb, mint a többieké. A project pozitív kicsengését az adja, hogy a honlapon látható képek a túlélő gyerekekről készültek annak reményében, hogy megtalálják a szüleiket.
Az Intel Museum of Me projectje szintén helyet kapott a listán a legjobb interaktív reklám témakörben, ahol a 'Best use of social media' kategóriában diadalmaskodott. Az American Museum of Natural History rövid filmjét a videók között a technológia kategóriában jelölték. James Sims, a videó készítője a tudósok által használt csúcstechnika világába kalauzol el, az infravörös kamerák, az eletronmikroszkóp és a CT szkennerek a vizsgálódás teljesen új dimenzióját nyitják meg. James Sims egy Webby Awarddal lett gazdagabb a munkájáért .
Restaurátor egy modern művészeti múzeumban? Elsőre kicsit talán furán hangozhat. Az biztos, hogy nem sűrűn szembesülhetnek olyan feladatokkal, hogy egy összeégett, darabokban heverő, több száz éves bútort kell "újjá" varázsolni, de így is érdekes kihívásokkal kell szembenézniük.
Egy példa erre Duane Hanson műtárgyai. Az 1996-ban elhunyt szobrász védjegyei a megszólalásig élethű szobrok. Történt a minap, hogy a Milwaukee Art Museum kölcsönadta a művész "Janitor" című munkáját a Walker Art Centernek a Lifelike című tárlat miatt. A Janitor, vagyis gondnok, bár a Scrubs után lehet szerintem mindenesnek is fordítani egy teljesen élethű szobor, ami in situ ábrázolja az egyént annak minden szakmai kellékével. Nem egyszer előfordul, hogy a látogatók úgy gondolják elemelhetnek egy-két tárgyat a szoborról, így a restaurátort állítva szinte lehetetlen küldetések elé, mint például egy ugyanolyan '60-as, '70-es években készített golyóstoll felkutatása.
A másik érdekes dolog ezzel kapcsolatban, hogy a nagyközönség vevő lenne az ilyen témájú bejegyzésekre?
A restaurálás nyilvánvalóen betekintsét enged a folyamatba, abba hogy hogyan dolgozott a művész, a kreativitásba.
Milwaukee Art Museum blogbejegyzésében a teljes restaurálási folyamatot elolvashatjuk. Hogyan állítják helyre az emberi hajat?
A Petőfi Irodalmi Múzeum tavaly szeptemberben nyílt állandó kiállításának színvonalát megtapasztalt látogatóközönség teljes joggal várhatott hasonló kivitelezést és tartalmat a legújabb időszaki tárlatot illetően is. Örkény születésének 100. évfordulóján a Károlyi palotában elszabadul a groteszk, tobzódhatunk a szabad képzettársítások, meglepő asszociációk között.
A tárlat alapvetően két nagy egységre bontható. Az első terembe belépve a több helyről hallható órakattogás az első inger, amely az embert éri, majd ehhez hozzászokva elmélyülhetünk az örkényi életút részleteiben. Ebben segítségünkre van az író maga, elég az Egyperces életrajz című művére, vagy a jelen esetben is sokat idézett, 1974-es Ötszemköztre gondolnunk. Az életrajz főbb eseményei az óralapokon olvashatóak, amelyek számozása egyébként a haladási irányt is megadja. Ez a családi háttér ismertetésétől a gyermekkoron, tanulóéveken, három házasságon, a zsidó származása miatti, világháborús munkaszolgálaton, az 1945. utáni történéseken, köztük Örkény ’56-os szereplésén, majd az ezt követő „parkoló pályára” állításán át a nemzetközivé szélesedett elismertségig és hírnévig ível. Az idézetek mellett fotók és korlátozott számú tárgyi emlékek is megjelennek, így Örkény levelei, dedikált könyvek, a fogságban használt csajkája, jegyzetei, a Vöröskereszt értesítése eltűnéséről. A kiállítási tablók igényes kivitelezésűek, harmonikus a színvilág, a szövegek érthetőek, logikusak, a kiválasztott idézetek érdekfeszítőek. A sok-sok szöveg, a falra festett betűtenger és a néhány múzeumi tárgy között mégis meg kell, valljam, elgondolkoztam azon, többet ad-e ez a tárlat egy fotókkal, dokumentumokkal gazdagon illusztrált, igényes köntösbe bujtatott önéletrajzi könyv elolvasásánál? S akkor…
A terem végéhez érve megfordultam és elindultam kifelé, de – szerencsére – elcsípett a roppant kedves teremőr bácsi (akit innen is üdvözlök):
-Maga meg hová megy? -Hát… haza, gondoltam. -De hát még csak a kiállítás harmadát nézte meg, a többi nem is érdekli?
sosem mentem még át egy tükrön, ezúttal pedig ez kellett ahhoz, hogy a kiállítás második részébe csöppenhessek
Mentségemre szolgáljon, hogy sosem mentem még át egy tükrön, ezúttal pedig ez kellett ahhoz, hogy a kiállítás második részébe csöppenhessek. Az ominózus tükrön a groteszk örkényi magyarázata olvasható, nekünk azonban még tótágast sem kell állnunk, elég – kinek a teremőr bácsi segítségével, kinek anélkül – átlépnünk a tükrön túli világba, hiszen itt minden a groteszkről és természetesen az Egypercesekről szól. A látványvilág alapját „Tóték dobozai” adják, ezekre ülni, állni lehet, közéjük bemenni, forgatni, húzni-vonni, nyitni-zárni őket. Az interaktivitás ezúttal nem csak az éppen aktuális múzeumi trendnek való megfelelés miatt fontos, hanem a látogató sem értelmezheti saját maga aktivizálása nélkül a kiállítást. Azonban a PIM ezúttal sem kizárólag az idelátogatók javát kitevő iskoláscsoportok számára tette élvezhetővé a tárlatot, felnőttek, idősek is éppúgy szórakozhatnak. Itt kedvére dobozolhat bárki.
Nem célom a „poént lelőni”, de néhány pillanatképet azért fel szeretnék villantani kedvcsináló gyanánt. Kezdjük a legfontosabb információval, amely kellőképpen ráhangol mindenkit a kiállításra, illetve az Egypercesek által beszőtt kis világra. Az információs tábla felnyitása után mi más mondatot várhatna az örkényi életművet csak kicsit is ismerő látogató, mint a következőt: „Mindnyájan a semmiből jövünk, és visszamegyünk a nagy büdös semmibe.”
Szép számmal dobozoltak be a rendezők audiovizuális eszközöket is, Egyperceseken alapuló jeleneteket láthatunk, illetve hallhatunk a – nagyon helyesen duplán elhelyezett – fülhallgatókon. Belekukkanthatunk Örkény magyar vonatkozású levelei alapján készült gmail-es postafiókba, húzhatjuk magunk után a beleinket, ehetünk rovarirtó szeres pogácsát, udvari budiban Isten hozta, őrnagy úr!-at nézhetünk.
Kreatív ötletekért a kiállítás készítőinek nem kellett a szomszédba menniük, sőt teljesen személyre szabottá is tették a tárlatot, hiszen kellő türelemmel kivétel nélkül minden látogató megtalálhatja itt azt, amit már olyan régóta hiába keres…
Ha mindez nem lenne elég, megszemlélhetjük a Tóték szereplőit lengyel, orosz, sőt japán színészek megformálásban is. Miután pedig eleget tettünk az Állatvédő egyesület közleményének, azaz megtaláltuk a disznólábszárat, a tyúkszárnyat és a libacombot is, búcsúzásképpen pecsételhetünk egyet az író előtt tisztelegve, kedvenc mondását felidézve, azaz „Egye meg a fene az egészet”.
Egy nem akármilyen kiállításnak nem lehet akármilyen a vendégkönyve sem: a látogatóknak írógéppel kell elkészíteniük bejegyzéseiket, a lapokat lefűzik és a masina mellett bárki elolvashatja az eddigi véleményeket. Ezek közül az első, médiát is bejárt mondat Örkény Antaltól, az író fiától származik: „Ha apám élne, nagyon szeretné ezt a kiállítást…”. Ott jártamkor pedig ez volt az utolsó: „Mintha Örkény István rendezte volna”. Kell ennél nagyobb dicséret?
Mi mennyi? Örkény 100 Petőfi Irodalmi Múzeum 2012.április 6-december 31.
Mi a jó a hosszú hétvégében? Nem kell ezt hosszan sorolni, mindenki nagyon jól tudja. Most pedig még az időjárás is kegyes hozzánk: napsütés, strandidő. De azért ne feledkezzünk meg a múzeumokról sem! A szabadidő eltöltésére kiváló alkalmat nyújtanak ezek az intézmények is - sőt a hirtelen jött meleg elől akár a kellemes hűvös termekbe be is menekülhetünk egy-két órácskára. A mostani összefoglalónkban azokból a kiállításokból szemezgetünk, amelyek május 1-jével zárják kapuikat. Hiába, minden jó véget ér egyszer!
Április 30-áig láthatók a Magyar Természettudományi Múzeumban a Varázslatos Magyarország című fotópályázat nyerteseinek képei. A szervezők célja az volt, hogy népszerűsítsék országunk nemzeti parkjainak csodálatos adottságait, természeti szépségeit, valamint természetfotósok számára új pályázati lehetőséget biztosítsanak.
Közel négyszáz tárgyat mutatnak be a Tari László Múzeumban Csongrádon április utolsó napjáig. Az Ághról Szakadth - Nagy Árpád és fiai. A csongrádi ötvösség és grafika hőskora című tárlat alapját a 20 évig a városban élő Nagy Árpád ötvösművész munkái adják.
Buffalo Bill Szentesen! Nem csalás és nem ámítás, a legendás vadnyugati hős, valódi nevén William Cody tényleg járt hazánkban, Szegeden és Szentesen is, és a 1800-as évek magyar közönsége láthatta a Buffalo Bill's Wild West néven futó show-t, ami magát Karl May-t is hozzásegítette a Winnetou megírásához. Ezekre az időkre emlékszik vissza a szentesi tárlat.
A performansz művészet egyik jeles alakjának, Marina Abramovicnak Az üresség nyolc leckéje című kiállítása a Műcsarnokban május 1-ig látható. Fegyverek és gyerekek, elgondolkodtató képsorok az erőszakról.
A munka ünnepén zárja kapuit a néprajzi Múzeumban aRakosi60@neprajz.hu kiállítás, mely Rákosi Mátyás 1952-ben az egész ország által ünnepelt 60. születésnapját veszi górcső alá.
Szebbnél-szebb bútorok a budai várban még két napig. Az Empire és biedermeier bútorművészet Magyarországon című tárlat kedvezni fog a szépérzékünknek.
A végére pedig egy kis kitekintés külföldre. Szintén május elsején zár a bécsi Jüdisches Museumban a Bigger than Life című Hollywood-i kiállítás. Ezt sem érdemes elszalasztani!
Holnaptól látható a Sóstói Múzeumfalu új időszakos kiállítása, Ősi mesterségünk: a halászat címmel. A megnyitó 12 órakor kezdődik a múzeum jármi kiállítóházában. Színes programokkal és a Szabolcs Halászati Kft. munkatársai által főzött halászlével várnak minden kedves látogatót.
Május 1-jén rendezi meg a Skanzen A IV. Falusi Olimpia programsorozat keretében az Első Magyar Nemzeti Métabajnokság döntőjét. Garantált szórakozás lesz az egész család számára!
Pekingben, akarom mondani Beijingben található a Tiltott Város. A 15. század elején épült palotakomplexum a Ming-dinasztiától kezdve szolgálta ki a császárokat, császárnékat, az egész udvart és ez volt a birodalom irányításának a központja. Az utolsó császárok akik még eredeti rendeltetésének megfelelően használták a várost a Quinq-dinasztia tagjai voltak, azóta a Tiltott Városban múzeum működik.
A gyűjteményben több ezer műtárgy szorul felújításra, amit a kínai kormány kész támogatni, de ez a hagyományos módszerek mellett rengeteg emberi erőforrást, időt és pénzt igényel. A kínai kormány így nyitott az új megoldásokra. A Loughborough Design Iskola PhD hallgatója Fangjin Zhang és csapat 2009 óta dolgoznak azon, hogy a 3D nyomtatás technológiáját a műtárgyrestaurálásban hasznosítsák, ami kevesebb emberi beavatkozást tesz szükségessé és olcsóbb is.
A technológia lényege, hogy lézerrel vagy optikai letapogatóval az egész tárgyat beszkennelik és egy 3D-s modellt hoznak létra a virtuális térben. A műtárgyak sérült részeit a számítógép segítségével lehet rekonstruálni. Zhang azon dolgozik, hogy a régi műkincsek digitális restaurálása gördülékenyebb legyen. A Tiltott Város felkérte a Loughborough Design Iskolát, hogy a múzeum gyűjteményének sérült műtárgyait állítsa helyre. A Shiwei Wang a múzeum munkatársa távlati lehetőséget lát a technológia alkalmazásában.
Ez egy jó kezdet és reméljük az ilyen technolgóiák fejlesztése tovább folytatódik, mert a lehetőségek nagyon szélesek.
A képen látható tárgyat Zhang és csapata restaurálta.
Úgy gondolnánk, hogy ha a 
Természetesen itt is jelen vannak a múzeumok. A weboldalak között az Art kategória egyik jelöltje a tavaly év végén redesignolt 
Restaurátor egy modern művészeti múzeumban? Elsőre kicsit talán furán hangozhat. Az biztos, hogy nem sűrűn szembesülhetnek olyan feladatokkal, hogy egy összeégett, darabokban heverő, több száz éves bútort kell "újjá" varázsolni, de így is érdekes kihívásokkal kell szembenézniük. 
Pekingben, akarom mondani Beijingben található a