Muzgo

Mától látható a Murder - A gyilkos tárlat a Vörösmarty téri üvegpalotában. Olyan sztárkiállítások sorába tartozik, mint a Tutanhamon vagy a Bodies, tehát óriásplakátokon, a metróban, az újságokban látjuk a plakátját, minden csatornán ezt kapjuk. Kulsszó a szenzáció. Az elszaporodó krimi-irodalom és -filmek világában mi is kíváncsiak voltunk arra, hogy hogyan lehet ezt a témát történethűen és élvezetesen bemutatni. Hazafelé menet azon gondolkoztunk, hogy milyen szavakkal tudnánk összefoglalni a látottakat: véres, kegyetlen, hátborzongató? A 16-os korhatár teljesen érthető.

Hova tűnt 200.000 magyar? A több mint fél évszázada történt forradalom emlékeit valójában az elmúlt két évtizedben lehetett mindenféle külső vagy belső megkötöttség nélkül boncolgatni. Nem csupán a történeti hagyomány számára szükséges az 1945 utáni magyar történelem legfényesebb és egyben legfeketébb tíz napját tisztázni, hanem mindenkinek bele kell tudnia illeszteni a saját múltját is. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum új időszaki kiállítása túlmutat a forradalmi eseményeken és abból a 200.000 kivándorló-kitántorgó szemszögébe is bepillantást enged.

• Még csak október 26-án nyitott, de máris 25 000 fő fölött jár a Cézanne és a múlt című kiállítás látogatottsága a Szépművészeti Múzeumban, a februári zárásig pedig még további 200 000 főre számítanak. Baán László igazgató az MTI-nek elmondta, hogy nagy a külföldi érdeklődés is a tárlat iránt, többek között a Wall Street Journal (WSJ) és a spanyol El País is dicsérő hangon szól a Geskó Judit kurátor által jegyzett kiállításról.
• Határok feszegetése: innováció és a múzeumok jövője - ezzel a mottóval rendez kétnapos szakmai konferenciát Pakson a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület. A csütörtökön és pénteken tartandó rendezvényen a múzeumok jövőjéről, túlélési praktikáiról fog folyni a diskurzus, amin vagy száz szakmabeli részvételére számítanak.  Az elmúlt 15-20 évben jelentős változások zajlottak a múzeumi világban, ma már a múzeumoknak is bizonyítaniuk kell létjogosultságukat a közönség, a fenntartók felé - mondta Deme Péter elnök az MTI-nek.
• Korábban Magyarországon még sohasem látott képek, egy híres magyar festő - mindez magában hordozza a sikert. A június óta a Móra Ferenc Múzeumban látható Aranyecset - Munkácsy Szegeden című tárlatot már több, mint 42 000-en látták, megdöntve ezzel az intézmény látogatói rekordját. A december 16-ig látogatható Aranyecset című kiállítás kedden újabb alkotásokkal bővült, a Krisztus-trilógia két festménye, a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt feles méretű redukciójával, melyeket a Magyar Nemzeti Galéria kölcsönzött a tárlatra. Fogas Ottó múzeumigazgató elmondta, hogy a festmények kisebb, de az eredeteivel kompozíciójában megegyező változatait azért készítette a művész, mert azokat könnyebb volt szállítani és bemutatni Európa-szerte.
• Újbor - és sajtfesztivál lesz november 24-25-én a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, ahol csaknem 80 bortermelő és 15 sajtkészítő termékeivel várják majd a közönséget. Az idén kilencedik alkalommal megtartott rendezvényt a magyar olimpikonok előtt kíván tisztelegni. 
• Egy másik hétvégi program: szombat délelőtt 10 órától folytatódik a Néprajzi Múzeum és a Műcsarnok közös családi programja ezúttal a művészeti intézményben. Bukta Imre Másik Magyarország című kiállításán pedig vasárnap délután a Csík zenekar vezetője, Csík János és zenésztársa, Barcza Zsolt hegedűvel és tangóharmonikával tartanak különleges tárlatvezetést. (Műcsarnok)
• Új tárlat nyílik november 16-án a Magyar Fotográfiai Múzeumban, melyre a fővárosból szervezetten is eljuthatunk. A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója: Progresszív útkeresések 1977-2012 címet viselő kiállítás a megalakulásától napjainkig mutatja be az évtizedek alatt kialakult főbb irányvonalakat néhány kulcsfontosságú, FFS berkein belül is alkotó fotográfus képein keresztül. A kurátori koncepció szándéka az, hogy az azonos képtípusú, vagy alkotói attitűddel megvalósított fotográfiák egymásmellettiségében markánsan láthatóvá váljon az az ív, amely a generációk közötti különbségekre és hasonlóságokra is felhívja a figyelmet. A megnyitó napján busz indul a Nagymező utcából, az út ára oda-vissza 2200 Ft. Érdeklődni az  info@ffs.hu -n lehet, BUSZ tárgymegjelöléssel. (Magyar Fotográfiai Múzeum)

(Forrás:MTI)

A kimondhatatlan nevű grúz kisváros Mtskheta több ezer éves történelmét dolgozza fel az új múzeumában. A város közelében fekvő régészeti lelőhelyekről Kr.e. 1000 körülről származó maradványok kerültek elő, ami így Mtskhetát Grúzia egyik legősibb településévé avanzsálja. A kulturális örökséget kezelő helyi kormányszervek kezdeményezésére David Avalishvili és a DMARK építészcég közösen egy múzeumot tervezett a város közepére. A képek alapján az épület anyaga szürke beton, követi a táj formáját, így lapos, ami valamilyen módon mégiscsak az anyafölddel való bensőséges kapcsolatra és a régészetre utal. Ahogy a jó öreg egyiptomiak a piramisokat is mindenéle misztikus vonatkozási pontokhoz tájolták, Mtskheta múzeuma is úgy van elhelyezve, hogy ha összekötjük a képzeletbeli pontokat, kapcsolatot fedezünk fel a város kulturálisan jelentős építményei között. Jelen esetben ez három darab templomot takar. Három ezer év múlva meg vakarhatják a fejüket a régészek.

A MoMA év végén nyitja meg at Inventing Abstraction, 1910--1925 című kiállítását, ami a látogatókat az absztrakt művészet történetébe kalauzolja el. Tulajdonképpen ez nem egy teljesen új koncepció, mert a '30-as években hasonló tematikával Cubism and Abstract Art címmel rendeztek már tárlatot az intézmény falai között. Az utóbbi kiállításhoz Alfred H. Barr. Jr., a múzeum első igazgatója rajzolta meg a XX. század első felében fejlődő művészeti izumsokat bemutató ábrát. A decemberben induló tárlathoz is készült egy informatív infografikai, ami a század eleji művészek kapcsolati rendszerét vázolja fel. A kép klikkre nő, a színek jelzik a legnépszerűbb figurákat.

Az Afgán Nemzeti Múzeum nagyszabású pályázatot írt ki, azzal a céllal, hogy a nép gazdag történelmét méltó módon be lehessen mutatni. Matteo Cainer Architects egy hatalmas, félig földbe süllyesztett kocka épületet és kiterjedt föld alatti kiállítóteret tervezett a jelenlegi épület köré, míg a felszínen egy parkot alakítana ki. A szeptember végén lezajlott eredményhirdetést követően esélytelennek tűnik, hogy a terv megvalósuljon, mert se a díjazottak, se a futottak még kategóriában nem szerepelt a pályamű. Helyette egy elég súlytalan és konzervatív bővítési koncepció került az első helyre.

A Matteo Cainer Architects szigorú geometrikus  formákra épülő tervét párhuzamos vonalak, rámpák és éles törések határozzák meg. Az új múzeum központi eleme a kőből épített 56 négyzetméteres kockaépület, ahonnan az afgán nép történelmének nyolc nagy korszakát bemutató kiállítás lenne elérhető. A kiterjedt föld alatti terekkel rendelkező komplexumot úgy tervezték, hogy a későbbi bővítési lehetőségeket is belekalkulálták, így igény szerint csatolhatók további közösségi terek és raktárak. A kivitelezésnél fontos szerepet játszott, hogy lokálisan elérhető nyersanyagokból, helyi mesteremberek közreműködésével lehessen megvalósítani.

Az Időtlen Kocka megtestesíti az afgán nép erejét, büszkeségét és hagyományait, ahol a látogatók megismerhetik az országot. Az új épület a viták színtere, ahol egy kreatív oktatási program keretén belül fiatalok és idősek egyaránt tanulhatnak. Az itt élő emberek történelme, identitása és hagyománya lesz a jövő nemzedék alapköve, aminek elengedhetetlen eleme, hogy megértsék az őseik kultúráját és a régió egységét.

A tervezésnél fontos szerep jutott a fenntarthatóságnak, így az épület ökolábnyomát igyekeztek a lehető legkisebbre redukálni. A külső hőingadozásnak ellenálló tömör szerkezet, a természetes légcserefolyamat és az energiatakarékos világítás egy igazi passzív épületet eredményez. Az Afgán Nemzeti Múzeum energiaigényét is megújuló energiaforrással, a Nap fényének felhasználásával oldották volna meg.

A számítógépes technika, a különböző programok és az internet segítségével már szinte minden felhasználó előtt nyitva áll a lehetőség az önkifejezésre. Elmondhajtuk véleményünket a napi politikáról, a nagyvilág eseményeiről, reagálhatunk és reakciót válthatunk ki. Önkifejezésünknek ma már szinte semmi sem szab határt, és egy kisebb esemény is “mém”-ek tengerét indítja el. Bár a technikák megújultak, van ami nem változik. Szeretünk nevetni embertársainkon, és néha még magunkon is. Szeretjük a karikatúrát, a világ elé állított görbe tükröt, és szerencsére megvan még bennünk a képesség, hogy akár a rossz dolgokon is, ha sarkítják, karikírozzák azokat, nevetni tudjunk. Míg most ehhez tengernyi elektronikus eszköz áll rendelkezésünkre, a 19. században csak a kő volt és a szén, a végeredmény mégis emberek ezreit mozgatta meg.

A Magyar Természettudományi Múzeum gazdag gyűjteménye önmagában tökéletes példája a természet sokszínűségének, ami egyszerre millió nyomós indok a Föld védeleme érdekében. A hagyományoknak megfelelően a múzeum kupolacsarnokában felállított fotótárlaton, újabb 104 érv szól amellett, hogy ne égessük fel magunk körül ezt a bolygót. Az immáron 20 éves múltra visszatekintő, Az év természetfotósa pályázat jelöltjeiből és nyerteseiből nyílt kiállítás lélegzetelállító képekkel illusztrálja a természet vadságát, szépségét és változatosságát.

 A mai napon végre megnyitotta kapuit a hosszú évek óta épülő 4-es metró. Persze nem ténylegesen, csak egy kiállítás és előadássorozat keretében. A Hegyvidék Galéria új művészeti tárlata A 4-es metró építészete azt tűzte ki célul, hogy egy tárlatban és ahhoz kapcsolódó négy előadásban bemutatja az érdeklődők számára, a felszín alatt húzódó építészeti és képzőművészeti alkotást politikai felhangok nélkül, az építészek szemszögéből.

Elindultunk felfedezni az ArtMarket Budapest kortárs művészeti vásárt, azzal a céllal, hogy megnézzük milyen művészi alkotások passzolnának jövőbeli irodánk falaira. Galériák sora árasztotta elénk a különleges vagy épp fura festményeket, szobrokat és lassan rá kellett döbbennünk, hogy nem lesz ez egy könnyű választás. Megpróbáltunk eljátszani a gondolattal, hogy milyen lenne ha egy aszalt emberfej vagy egy Szent Kereszt boxzsák inspirálna minket cikkírás közben és határozottan tetszett az elképzelés. Fantáziánknak semmi sem szabott határt. A kínálat bőséges volt, a költségvetésünk szabta korlátok miatt azonban nem tudtunk sokáig "versenyben" maradni. Ha csak nem leszünk ugyanis milliomosok, akkor lehet, hogy soha sem tudjuk megvalósítani álmaink irodáját. Így végül a rengeteg különlegesség közül tíz általunk kedvelt, érdekesnek vagy szépnek talált műtárgyat választottunk ki. Íme!