Muzgo

Tegnap volt Hálaadás ünnepe, amit mi magyarok nem ünneplünk, de az Egyesült Államokban és Kanadában ugyanolyan bevett ünnep mint a Karácsony. Amerikában november hónap negyedik csütörtökén, Kanadában október hónap második hétfőjén tartják. Mi jut eszünkbe először amikor meghalljuk, hogy Hálaadás? Nekem a finom ételek, az ünnepi pulyka köretnek krumplipürével, édesburgonyával, a vö­­rös­­áfonya-szósszal, desszertnek a sütőtökpitével. Azonban az ünnep mögötti hagyományokat történeteket sem árthat ismerni.

A Tempus Közalapítvány – Gruntvig Program Az Egész Életen Át Tanulás Programja keretében egy hetet töltöttem egy szemináriumon Görögországban, amikor is több múzeumot kereshettem fel mind a fővárosban, mind a fővároshoz közeli Aegina szigetén.

Aegina kicsiny, alig 87 km2-es sziget, 27 km-re a görög fővárostól, de már teljesen más hangulattal. Állandó lakosainak száma csak 13 ezer (2001), de nyáron ez háromszorosára nő. Legfőképp nem külföldiek, hanem görög turisták választják nyaralási célpontként a nyugodt kis szigetet, sok athéninak van itt háza. A helyiek a turizmusból, a pisztácia- és olajtermesztésből élnek, illetve a rendszeres hajóforgalomnak köszönhetően sokan ingáznak Athénba dolgozni, szárnyashajóval akár fél óra alatt is be lehet érni Pireuszba. A sziget történelmi jelentőségét az adja, hogy a török alóli felszabadulás hosszú és küzdelmes éveiben két évig 1826-1828 között a függetlenedő Görögország fővárosa volt.

Mi a valóság? Mit történik akkor, amikor a tárgyak és képek nem megbízhatóak? Napjaink nagy kérdései ezek, hiszen a photoshop és a digitális manipuláció korában a fotók félrevezetőek lehetnek. A New Orleansi Művészeti Múzeum (NOMA) legújabb tárlata, a Lifelike a modern művészek segítségével közelítí meg ezt a kérdéskört egy sokkal szórakoztatóbb oldalról.

• A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) felügyelete alá kerülhet a Műcsarnok. Gulyás Gábor az intézmény igazgatója az MTI megkeresésére elmondta: tudomása szerint várható, hogy az MMA "megkapja" a Műcsarnokot. Hivatalos értesítést azonban még nem kapott a legjelentősebb hazai kortárs kiállítóhely vezetése. Az igazgató hangsúlyozta: nem mindegy, hogy az MMA csak az épület vagyonkezelési jogát veszi át vagy a Műcsarnok Nonprofit Kft.-t is annak szakmai felügyeletével együtt. Gulyás Gábor beszámolója szerint a vagyonkezelés jelenleg a nonprofit kft. tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) feladata: az MNV felelős például az épület üzemeltetéséért, karbantartásáért, felújítási munkálataiért. Az Műcsarnok szakmai felügyeletét az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) látja el, ahogy a tárca utalja az intézmény működési támogatását is. Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára is hangsúlyozta, jelenleg még nem született kormánydöntés a Műcsarnok jövőjéről, azt azonban elmondta, hogy pusztán a vagyonkezelői jog átadásának nem lenne értelme, a fenntartás és a szakmai felügyelet ugyanis az Akadémia szerint egységben kezelendő.
• Pannónia Matiné - Gödöllőn és Sopronban szervez családi hétvégét a Szépművészeti Múzeum és a Nagyszombati Egyetem. A különleges múzeumi napok célja, hogy a klasszikus ókori kultúra világa a játszva tanulás eszközét kihasználva közelebb kerüljön a gyerekekhez. November 24-én  szombaton Gödöllői Régészeti Raktárbázis, november 25-én vasárnap pedig Soproni Múzeum, Fabricius–ház nyitott kapukkal és ingyenes belépéssel várják a látogatókat egy igazi római kori kalandtúrában. Színészek, jelmezek és egy római márvány portré élethű másának segítségével megelevenedik Marcus Aurelius császár kora. Az interaktív műsor lehetővé teszi, hogy a gyerekek előtt feltáruljon a múlt és játszva ismerkedjenek meg a korabeli szokásokkal, tárgyakkal. Lesz még zene, sport, vetélkedők, rejtvények - nem érdemes tehát kihagyni. További információk itt. (Szépművészeti Múzeum)
• Múzeumi Őszi Éjszakát szerveznek Szegeden. Változatos programokkal várják az érdeklődőket a Móra Ferenc Múzeumban pénteken, ahol ezen a napon nyílik meg a Megmentett örökségünk című kiállítás, melyen egy honfoglalás kori ezüst ékszert is bemutatnak, amire egy internetes aukciós portálon bukkantak a közgyűjtemény munkatársai. A tárgyat még az 1950-es években találták meg csengelei földmunkák közben. A korong évtizedekig egy fiókban lapult, majd egy tanya lebontásakor került elő ismét 2012-ben. Az örökösök az egyik internetes aukciós oldalon kínálták eladásra a tárgyat, amelyre régészek figyeltek fel. A nap bővebb programjairól további információk olvashatók az intézmény honlapján. 

(Forrás:MTI)

A svájci Genfi-tó mellett található hegy kiszögelléséről nyúlik az épület a hegyoldal fölé. Az Alpok festői látképe és a lebegés érzése teszi egyedivé a helyi bor kultúrát bemutató múzeumot, ami csak egyik oldalán csatlakozik a hegyoldalhoz, a másik a semmibe vezet. 

Mauro Turin svájci építész által megálmodott épület eredetileg csak egy design magazinnak eljuttatott látványtervként született meg, mindenféle komolyabb megbízás nélkül, de ha minden jól halad a lélegzetelállító koncepció megvalósulhat. Svájc Lavaux régiója a Világörökség része és az ország egyik legjelentősebb borvidéke. A szőlészet a 11. századig nyúlik vissza, a múzeumot a bor és a borkultúra bemutatásának szentelnék és a turizmus fellendülését is várják az új épülettől.

Világhy Gergely

2012 őszén nyílik meg Párizsban a Pompidou Központ új szenzációra tervezett Salvador Dalí kiállítása. Ez lesz 30 év óta a legnagyobb Dalí anyagot felvonultató kiállítás. Az utolsó ilyen párizsi tárlat 1979-ben a Pompidou Központ történetének egyik leglátogatottabb eseménye volt, naponta körülbelül 8000, összesen közel 900 000 látogatóval, így az új tárlat már most is arra készteti a művészet barátokat, hogy a rekordok könyvéért nyúljanak.

Az 1994-ben elhunyt Melina Merkouri álma vált valóra 2009. június 21-én, amikor megnyitotta kapuit az új Acropolis Múzeum az Acropolis lábainál. Persze mint mindent, ennek az építését (2001−2009) is viták kísérték Görögországban: kávézókban, napilapokban, politikai hetilapokban taglalták, hogy vajon helyes-e hogy külföldi építész tervezi az épületet, és egy ilyen modern épület hogy fog kinézni az ókori és neoklasszicista társai szomszédságában. Való igaz, első látásra kirí onnan, megdöbbent, taszít is kicsit, főleg, ha hátulról pillantjuk meg, de ha belépünk, végigsétálunk, ráadásul ki-ki pillantva a hatalmas ablakokon felnézünk az Acropolisra, akkor át tudjuk élni, hogy milyen lehetett az ókor csodás szentélye teljes szépségében, amikor még a szobrok nem a múzeumban, hanem a szentélykörzetben álltak. Végül úgy tűnik, hogy a görögök is lehiggadtak és belenyugodtak, hogy egy nem-görög is képes volt megfelelő épületet alkotni az Acropolis kincseinek.

Nem más mint, Shimon Peres Izrael jelenlegi miniszterelnöke nyitotta meg Moszkva új Zsidó Múzeumát, ami egyben egy tolerancia központként is funkcionál. A támogatók között találjuk a milliárdos Viktor Vekselberg, aki a Bloomberg hírportál szerint a leggazdagabb orosz üzletember. Az intézmény létrehozását Putyin és a hozzá közel álló oligarcha is pénzelte; az újraválasztott orosz miniszterelnök egy hónapos fizetésének felajánlásával járult hozzá az építési költség fedezésére, ami 50 millió dollárra rúgott.

A múzeum nemcsak a holokauszt eseményeire koncentrál, hanem századokon keresztül követi végig az orosz diaszpóra életét. A legvészterhesebb időszakon kívül is rengeteg sötét fejezetet találunk a történelemben, hiszen a sztálinista, kommunista rezsim sem volt mentes az antiszemitizmustól és a zsidókat érintő pogromok Oroszországban is több száz éves múltra nyúlnak vissza. Borukh Gorin a múzeum igazgatótanácsának elnöke elmondta, hogy nem a zsidók áldozat szerepét próbálják hangsúlyozni, hanem a nép változatos és gazdag kultúráját.

A múzeum persze egyszerre propaganda felület és politikai eszköz is. Az intézmény megnyitása összhangban áll Putyin azon törekvésével, hogy Oroszország szívesen látná az emigráltak leszármazottjait. Másodsorban az orosz-amerikai kapcsolatok javulását is reméli ettől a gesztustól. Ehhez persze elengedhetetlen, hogy az ország kedvezőbb színben tüntesse fel magát és lemossa magáról a gonosz birodalom imázsát.

• Nádas Péter fotómunkássága Svájcba fog kerülni. A Kunsthaus Zug szerdán közleményben tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a 70 éves magyar író, aki valaha fotóriporterként kezdte pályafutását, az intézménynek ajándékoz több mint 600 fotót valamennyi alkotói korszakából az 1960-as évek elejétől egészen 2003-ig. Az író és feleségének halála után az intézmény kapja meg a negatívokat és a publikálási jogokat is.A svájci múzeumban november 25-ig tart nyitva Az írás sötétkamrája című, Nádas Péter írói és fotográfusi munkásságát, valamint az őt inspiráló magyar alkotókat bemutató kiállítás, amely szeptember 1-jén nyílt.
• Országos Tervezőgrafikai Biennále, tizennyolcadik alkalommal. A helyszín Békéscsaba, ahol pénteken nyitják a 200 alkotást felvonultató biennálet a Munkácsy Mihály Múzeumban és a Békés Megyei Tudásház és Könyvtárban. Szatmári János múzeumigazgató elmondta, a december 14-ig látható kiállításon a magyar tervezőgrafika elmúlt két évben született legsikeresebb alkotásait mutatják be. A kiírt pályázatra mintegy ötszáz pályamű érkezett az országból. A szakmai zsűri háromszáz alkotást tervezett bemutatni, helyhiány miatt ebből kétszáz alkotás kerül a közönség elé: plakátok mellett grafikával illusztrált könyvek, bélyegek vagy például naptárak. 
• Új szerzemény az Iparművészeti Múzeumban. A keddtől csütörtökig tartó BÁV árverésen a francia Alexandre Bigot keramikus mester szecessziós boroskészlete annak ellenére is vonzotta a külföldi gyűjtőket, hogy időközben megindították a műtárgy védettségéért az eljárást. Az 1900-as évekre datált ezüstapplikációs kőcserép kancsó és a két pohár 180 ezer forintról kezdett és 700 ezer forinton végzett. Az Iparművészeti Múzeum azonban élt elővételi jogával, így a különleges műtárgy az intézménybe kerül. 
• Átköltözés, kicsomagolás. - A közelmúltban új helyre költözött a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, az új kiállítótérben három állandó tárlat várja a látogatókat. Ezekben Mohács történetével ismerkedhet meg az érdeklődő az őskortól az Oszmán Birodalom alóli felszabaduláson és a város soknemzetiségűvé válásán keresztül a 20. századig. Helyet kapott a kiállításon a település kultúrája,  és így az egyik legjelentősebb exportcikke, a busójárás sem maradhat ki a múzeum látnivalói közül, a népszokás történetét szintén bemutatják, életnagyságú busóbábuk is fogadják a látogatókat. A tárlaton a látogatók felfedezhetik a  magyarországi horvátok, szerbek és szlovénok néprajzát is. Az épület utcai szárnyában időszaki kiállítások kapnak helyet, s két látványraktárat is berendeznek szakrestaurátorok bevonásával. (www.bama.hu)

(Forrás: MTI)

Blogoló Múzeumok sorozatunk következő részében az eddigiektől eltérően két intézmény blogját is megnézzük, méghozzá két budapesti helytörténeti múzeumét. Az egyik a Budapesti Történeti Múzeum, a másik pedig az Óbudai Múzeum.