Muzgo

• Pénteken irány a Néprajzi Múzeum! Kulisszatitkok nyomába eredhetnek a lelkes látogatók: az épület zeg-zugos rejtelmei mellett a restaurátor műhely titkaira is fény derül. A csoportok a földszinti bejárattól indulnak, részletes információ ITT.
• Már csak pár napig látogatható a Mi a magyar? Kortárs válaszok című kiállítás a Műcsarnokban. Ám ne csüggedjünk, mert péntek, szombat és vasárnap hosszabb nyitva tartással, este 8-ig várják az érdeklődőket.
• A hős, a hősnő és a szerző című kiállításához kapcsolódva rendhagyó pszichológiai tárlatvezetést szervez a Ludwig Múzeum. A pénteki 16.00 órás programhoz előzetes regisztráció szükséges.
• Mától látogatható az Iparművészeti Múzeum új "minikiállítása", a Zsolnay eosinmázak. A hajdani gyári munkaeszköz, a Zsolnay-gyár porcelánfajanszból készült laboratóriumi táblája került a kiállítás középpontjába. A tárlat a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében került megrendezésre.
• A zalaegerszegi Göcseji Múzeum közel 94 millió forintot nyert egy uniós pályázaton! Az intézmény történetében még soha nem látott felújítások és átalakítások várhatók: múzeumpedagógiai oktatóteret, látványtárat, a szobor-, a fotógyűjtemény és a történelmi-dokumentumok számára tanulmányi raktárakat hoznak létre, emellett gondoskodnak az épület akadálymentesítéséről is.
• Csütörtökön ismét Múzeum+ lesz a Szépművészeti Múzeumban. A Tetthely elnevezésű este a vasárnapig látogatható Műkincsek és bűnesetek - Ellopott és visszaszerzett kulturális örökségünk című kiállítás kísérőrendezvénye. Bővebb információ az intézmény honlapján.
• A Szegedi Fegyház és Börtön fogvatartottainak alkotásaiból, festményekből, grafikákból, kerámiákból és különféle makettjeiből nyílt kiállítás ma a Móra Ferenc Múzeum helytörténeti kiállítóhelyén, a Fekete Házban. Az Élettér címet viselő tárlaton huszonnégy elítélt 94 alkotását ismerheti meg a nagyközönség. A kiállítótérben berendeztek egy olyan zárkát is, ahol az elítéltek mindennapjaikat töltik. A látogatók így érzékelhetik azt a puritán, ingerszegény világot, melyben az alkotások megszülettek.
• A Franciaországban élő Bér János második magyarországi önálló kiállításán hét nagyméretű festményt mutat be péntektől a Kiscelli Múzeum kápolnájában. A mostani, Kiscelli vigasztaló című tárlaton olyan nagyméretű absztrakt festményeket mutat be, amelyeket külön erre az alkalomra, a múzeum a templomterébe készített - mondta az MTI-nek a festőművész. A tárlat képei 16 méter magasak és 2 méter szélesek, a 7 óriási vászoncsíkot a kápolna terébe lógatva helyezték el. Emellett látható lesz még néhány kisebb méretű alkotása is. A tárlat november 11-ig tart nyitva.
  
• A postai világnap alkalmából újra megnyitotta kapuit a Benczúr Palota, a felújított épület ad otthont a Postamúzeumnak is. A postai világnapot október 9-én tartják annak emlékére, hogy Bernben 1874-ben ezen a napon alapították meg az Általános Postaegyesületet a nemzetközi postaszolgálat összehangolására és továbbfejlesztésére. A Benczúr utcai Egyedi-palota a XIX. század végén épült Marmorek Oszkár tervei alapján. A Magyar Posta Zrt. az ingatlan 52 százalékát a tulajdonostársaktól visszavásárolta, és tavaly létrehozta a Postás Múzeumi és Művelődési Alapítványt. Az épület II. és III. emeletén kap új otthont a Postamúzeum, mely keddtől fogadja látogatóit.

Forrás: MTI
    

Florida Citynél kezdődik az a szigetcsoport, aminek a spanyol hódítók a los cayos nevet adták, melynek jelentése szigetecskék, majd az angolok idővel csak keys-nek emlegették. Így ne csodálkozzunk azon, hogy a több tucat sziget nevében  ez a szócska szerepel: Key Largo, Pigeon Key, vagy a No name Key. A Florida Keys ékköve kétségtelenül a legdélebbi sziget, a nyugat kulcsa, Key West.

“Ha Isten létezik akkor biztosra veszem, hogy nő.” - zárta prezentációját Fabio Novembre. Az olasz sztárdesigner a Design Hét és az Olasz Kulturális Intézet meghívására érkezett Budapestre és a MOME auditóriumában fejtette ki gondolatait a szakmáról, bemutatta munkásságát és megosztotta élettapasztalatait az érdeklődőkkel. A tanulságos és valóban szórakoztató beszédét a közönség hatalmas tapsviharral jutalmazta, de mégis hogyan jutott erre a megállapításra?

Fabio Novembre alkotásaiban fontos szerepet játszik a narratíva; munkáinak egyik összetartó ereje a fizikai tárgyak és terek köré szőtt történetek. Ha egy egyszerű, zseniális és meghökkentő sztorira vagyunk kíváncsiak akkor elég csak a designer 2010-ben megjelent népszerű könyvét említeni: Il design spiegato a mia madre vagyis hogyan magyarázzam el az anyámnak, hogy mi is az a design. Mindenkinek ismerős a helyzet, hogy hiába próbálunk valamit a legérthetőbb módon megfogalmazni a “csata” végső kimenetele az az egyszerű kérdés, hogy mit főzzek? A könyv címe egyszerre hihetetlen, beszédes és érdekfeszítő, miközben mindenki számára ismerős.

A modern design egyik úttörő szemlélete az egyszerűség kultiválása. A kevesebb több, ahogy a mondás tartja és ez a legtöbb esetben a megoldás kulcsa is egyben. Fabio pont abban a dél-olaszországi városban született, ahol az itáliai barokk a legpompásabb formájában maradt ránk, így az arányok mindenképpen borulnak. A barokk színpompás, giccsbe hajló motívumaihoz képest hogyan definiáljuk az egyszerűt? - tette fel a kérdést az olasz designer és így sikerült egy egészen új mélységet adnia az egyszerűség mítoszának.

Fabio munkáiban fontos szimbólumok a virágok. Il fiore di Noviembre címmel rendezett kiállítást 2009-ban Milánóban, ahol nemcsak a plakáton, de a tárlat egész koncepciójában kiemelt szerepet kaptak. A virágok szeretet szimbólumai és bármikor, bárhol utat törhetnek maguknak, amire egy nagyon jó példa a beiruti Green Line. Egy demarkációs vonal, a senki földjeként szolgált a libanoni polgárháborúban, ahova soha senki nem merészkedett, mert lelőtték. Az utcát olyanyira elhanyagolták, hogy a növény áttörte a betont és virágok szöktek szárba a két harcoló fél között. Szorosan kapcsolódnak a méhek is a képhez: bemásznak a szíromok közé miközben magukkal viszik a virágport. Ez a filozófia jelent meg a kiállítás kapcsán is: minden nézőre ragadjon valami és a tárlat jelentéssel bírjon a látogatás után is.

Fabio legfontosabb inspirációs forrása a nők; a legfőbb múzsája a felesége. A női testben felfedezhető a design, az építészet és a művészet is. Az emberi test formavilága ihlette a designer HIS&HER székeit is. Az sem meglepő, hogy Gustave Courbet A világ eredete című képén is felfedezte a zsenialitást: a festményt csak addig tarthatjuk pornográfnak, amíg meg nem értjük a címét. Fabio nárcisztikus hozzállása a legtöbb munkájában tetten érhető.

2001-ben Milánóban nyílt meg a Divina discothèque elnevezésű szórakozóhely, ahol a belsőépítészeti megoldások mind Fabio fejéből pattantak ki. Az enteriőr kialakítása mögötti koncepcióját felfoghatjuk a múzeum és a diszkó egyfajta fúziójának is. A falba süllyesztve a régi nagy mesterek képei kaptak helyet, ahova az emberek leülhettek és így a festményreplikációk részeseivé válhattak. Fabio megpróbálta a nézőt egy passzív, távolságtartó befogadó helyett a műalkotások részévé tenni, még akkor is ha csak egy diszkóról beszélünk.

Fabio Novembre munkái jó példák arra, hogy a művészet és a múzeum hogyan inspirálhat egy alkotót és így a designer hogyan nyújthat egy érdekes, unortodox megoldást azokra a problémákra, amelyekkel az avitt intézmények küzdenek. Természetesen itt nem a módszer lemásolása a nyilvánvaló út, de a koncepció, a mögöttes gondolat életképes.

Világhy Gergely

Az Amszterdamban található, roppant gazdag modern művészeti anyaggal rendelkező Stedelijk Múzeum sorsa az elmúlt közel egy évtizedben igazi vesszőfutás volt. A szeptember 22-i megnyitójuk, így egy felemás korszak végére rakhatott pontot, mert a felújított régi épület és a kritikusok által csak kádként emlegetett új szárny végre teljesen pompájában fogadhatta a látogatókat. A megnyitó hatalmas médiafigyelem mellett zajlott, amelyen maga Beatrix holland királynő is megjelent. A múzeum életében kezdődő új fejezet nehéz kihívásokat állít az intézmény vezetése elé - sikerül a világ elit múzeumai közé kerülni, ahova a gazdag gyűjtemény alapján tartozna vagy sem?

„Ezt a tornacipőt nagyon utáltam.”, „Ettől a pöttyös nyakkendőtől el kezdett rokizni a lábam.”- Nem mindennapi feliratok, pedig egy kiállításról valók és a bemutatott tárgyak mellé ragasztották őket, szó szerint. A látogatók ezúttal nemcsak a vendégkönyvbe írhatták le véleményüket, kaptak hozzá tollat, Post-it-et is. Hol? A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. Mikor? A Szoc Deko/Textil kiállítás kedd esti megnyitóján.

• Fabio Novembre, az olasz dizájn egyik legnagyobb alakja személyesen vesz részt a 100 tér című kiállításának holnapi megnyitóján Olasz Kultúrintézetben. Az intézmény új részét, a Xenia Galériát külön erre kiállítással avatják fel. A híres építész, dizájner, a Driade cégnek készítette 2007-ben a 100 tér című tárlatot, amelyen a százból most a kis galériában hét olasz teret mutat be. Tálcákon ezüstözött rézből lézerhegesztéssel alkotta meg Róma, Firenze, Milánó, Torino, Vigerano, Palmanova és Venaria Reale egy-egy jellegzetes terét. A tárlat okt. 18-ig látható.
  
  
• Hatalmas az érdeklődés a szegedi Móra Ferenc Múzeum Munkácsy-kiállítása iránt, így december 16-ig meghosszabbították. Az alkotások mindegyike itt marad, egy kivétellel: szerződésbeli kötelezettségek miatt a Golgotát csak november 11-ig láthatják az érdeklődők a Tisza-parti városban. A tárlaton Munkácsy mintegy félszáz alkotását láthatja a közönség - a nagy népszerűségre való tekintettel már hétfőnként is nyitva, és csaknem 30 ezren tekintették meg az elmúlt hónapokban. A kiállításon többek között bemutatják az Ásító inast és a Golgotát, valamint két olyan festményt is - az 1882-ben festett Olvasó nőt és a 1888-89-ben készített Hímző leányt -, amelyet még soha nem állítottak ki Magyarországon.
  
  
• Közzétette az 55. Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjában rendezendő kiállítás kurátori megbízatására kiírt pályázatot hétfőn a magyar részvételt koordináló Műcsarnok; az eredményhirdetésre várhatóan 2013 első hetében kerül sor. Az 1895 óta rendszeresen megrendezett velencei biennále a mindenkori kortárs képzőművészet egyik legjelentősebb nemzetközi seregszemléje. A nyertes pályázat 2013. június 1. és november 24. között képviseli majd hazánkat a rendezvényen.
  
  
• Hangszertörténeti kiállítás is nyílt a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Zenetudományi Intézetében, a nemrég digitalizált Magyar Népzenei Antológia kiegészítéseképpen. A Hangszerek Magyarországon című tárlat a ZTI Zenetörténeti Múzeumának gyűjteményéből készült, és a 18. század második felétől a 20. század leghíresebb hangszereit mutatja be. Számos különlegesség látható: például egy 1770-ből Egerből származó pozitív orgona, egy gyönyörű francia hárfa, egy 18. századi vonósnégyes teljes hangszerparkja, de látható egyebek között egy Broadwood fortepiano, és egy Erard zongora is, amely pedig Liszt kedvelt márkája volt.
  
  
• A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága a speciális igényű gyerekeknek külön programot indít, 6300 gyereket hív rendhagyó kalandozásra, műemlékek felfedezésére. A történelmi portyázások színhelyei elsősorban kastélyok, így a fertődi Esterházy-kastély, a pécsi Jakováli Haszan-dzsámi, az ozorai Pipo-várkastély, az edelényi L'Huillier-Coburg-kastély és a fáji Fáy-Kastély. Az erre a célra kapott uniós pénzekből nemcsak múzeumi foglalkozásokra, de kisebb beruházásokra, a foglalkoztató termek fejlesztésére, kiadványokra és demonstrációs eszközökre is jut, ezek a kastélymúzeumok kínálatát gazdagítják. A helyszíneken a napokban tartják a nyitóünnepségeket.
  
  
• Vakuvillanások az ország történetéből - Kerítéskiállítás Budapesten. Magyarország magyar fotográfusok lencséjén keresztül, valamint Budapest FényKép címmel látható kiállítás a Nemzeti Múzeum kerítésén. A 45 képből álló, Budapestről, valamint Magyarországról szóló válogatást a Magyar Fotográfusok Háza állította össze a Hungarofest felkérésére.a legjobb magyar fotósok munkáiból. A tervezet szerint a szabadtéri tárlat vándorkiállításként folytatja útját, és külföldre is ellátogat majd, s az ottani nemzeti galériák kerítésén lesz látható.
  
  (Forrás:MTI)

Sétálsz az utcán, gyerekzsivajt hallasz, nevetést, orrodat a frissen sült tészta illata csapja meg. Körbenézel.  Ez a múzeumból jön?

Igen. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum nyaranta kettő alkalommal rendezi meg Falatka Gasztrotábor néven napközis gyermektáborát. Várnak minden 9-12 év közötti kis konyhatündért, akik a modern gasztronómia fogásai mellett a régmúlt idők szakácskönyveibe, sütödéibe, és a királyok konyhájába is szeretnének bepillantani.

Hányszor vettük igénybe magyar múzeumban az audioguide-ot? Na igen, nem sokszor, pedig a 20. század fülünkbe suttogó készüléke sok érdekes információval láthatna le minket egy-egy tárlat alkalmával. Most azonban megérkezett a konkurencia, okostelefon-tulajdonosok figyelem! A Nemzeti Múzeum új projektjében az ESRI Hungary fejlesztő céggel közösen egy alkalmazást hozott létre, ami a Kelet és Nyugat határán - az intézmény állandó régészeti tárlatában kalauzol el benneteket. Ott voltunk, amikor először tesztelték nyilvánosan a programot!

• Mire cseréljünk egy Monet-t? A Cleveland Museum of Art elképzelései szerint a 20. századi európai festmények és szobrok jobban illenek a múzeum gyűjteményébe, így a hat Monet festményből egyet – amely a „Wheat Field” nevet viseli – novemberben elárvereztetnek, hogy a befolyt összegből bővítsék modern művészeti gyűjteményüket. A kép értékét 5-7 millió $ közöttire becsülték. A múzeum azzal magyarázza az árverést, hogy a festmény nem igazán illik a múzeum profiljába (mégis van másik öt Monet képük!), ám remélik, hogy méltó helyre kerül majd a mű. Néhányan viszont élesen bírálták az intézményt emiatt.
• Ázsia újra rekordot döntött! Október 1-jén nyílt meg a világ egyik legnagyobb művészeti múzeuma Shanghaiban. A China Art Museum a 2010-es Expo kínai pavilonjában kapott helyet 166.000 négyzetméteres alapterületen, kétszer akkora helyen, mint a londoni Buckingham palota, amely a világ egyik legnagyobb palotája. Egy látogatónak átlagosan két órába telik, míg végigsétál a 27 kiállítási teremben megállás nélkül. A múzeum több mint 1400 műtárgya egy korona alakú, 70 méter magas épületrészben lesz kiállítva és a jövőben olyan intézményekkel fognak együttműködni, mint a Metropolitan Museum vagy a Musée d’Orsay.
• Kacatok közül került elő egy Renoir kép. Szakemberek a rendőrség bevonásával vizsgálják, hogy hogyan kerülhetett elő egy 60 éve ellopott Renoir festmény egy lomokkal teli dobozból, melyet 7 $-ért adtak el! A képet 1951-ben lopták egy baltimore-i múzemból, amely egy műgyűjtőtől kapta kölcsönbe. A rendőrségnek most a rejtélyes előkerülés mellett azt is ki kell nyomoznia, hogy ki a jogos tulajdonos: a műgyűjtő, a múzeum vagy az asszony, aki 7 $-ért vette meg a festményt!
• „Aranyásók” jártak a bányászati múzeumban. Sajnos nem hagyományőrző csoportról beszélhetünk, hanem egy csapat rablóról, akik péntek délután fegyverrel rontottak be a California State Mining and Mineral Museumba, majd az őröket kiiktatva több mint 2 millió $ értékű aranyat és drágaköveket loptak el. A múzeum majdnem bezárt a nyáron anyagi okokra hivatkozva, ám ezt végül elnapolták. Most a munkatársak attól félnek, hogy a rablás miatt talán végleg bezár majd az intézmény.
• Múzeum nyílt milliók kedvenc nyári finomságának tiszteletére. Az étel amelyre gondolok, a fagylalt, a helyszín pedig nem más, mint az olaszországi Anzola dell’Emilia, ami a fagylaltgépeket készítő Carpigiani cég székhelye. Az 1000 négyzetméteren elterülő, ingyenesen látogatható múzeum helyet ad e közkedvelt, isteni édesség történetének, kultúrájának és technológiájának.
• Lezárult az adománygyűjtés a Tesla múzeum létrehozásáért. Az internetes gyűjtés lezárulta után tették közzé, hogy összesen 1,37 millió $ gyűlt össze, ám ehhez még hozzájárul New York állam 850 ezer $-os adománya, így az összeg 2,22 millió $ lett. Megkezdődhet tehát a Wardenclyffe Tower területének megvásárlása és helyreállítása, hogy minél előbb megnyílhasson a Tesla Science Center.    
• Philadelphia egyik pizzériája ad otthont a világ első pizza múzeumának. Pár fanatikus rajongó hobbijának indult, ám mára Guinness Rekord lett a pizzával kapcsolatos filmes és egyéb relikvia gyűjtése ebben a kis pizzériában. Híres pizzériák kellékei és figurái is helyet kapnak itt, amely hamar üdítő színfoltja lett a városnak.

A Magyar Nemzeti Múzeum, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Könyvtár és Levéltár, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum nyerte el idén a Múzeumpedagógiai Nívódíjat. A kitüntetéseket hétfőn Hammerstein Judit kultúráért felelős helyettes államtitkár adta át a Múzeumok Őszi Fesztiválja nyitórendezvényén a Gödöllői Királyi Kastélyban.

 Elismerő oklevelet a Budapesti Történeti Múzeum-Kiscelli Múzeum, a Ludwig Múzeum, a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Igazgatósága Kuny Domokos Megyei Múzeum kapott. A díjazottak pályázatát Káldy Mária, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Múzeumi Oktatási és Képzési Központ igazgatója méltatta.

A Magyar Nemzeti Múzeum pályázata a török hódoltság korába viszi el a felső tagozatos vagy középiskolai osztályokat: a négynapos témahéten a diákok a tárgyi kultúrából kiindulva ismerkedhetnek meg a kor embereinek életmódjával, szokásaival és társadalmi kötelezettségeivel. A hetet az iskolában kezdik és zárják, egyebek mellett drámapedagógusok által vezetett oknyomozó riporteri munkával; a két múzeumi napon az önálló ismeretszerzésre és kiscsoportos együttműködésre alapozó módszerekkel dolgoznak.

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum online játékcsomagjában három program szerepel. A Kcalkulátor elnevezésű játék résztvevői napi és heti menüket állíthatnak össze, megismerve így a változatos, mégis egyszerű ételekből álló, tápértékben és vitaminokban gazdag táplálkozás alapjait. Az Összhangban a fogakkal című, általános iskolásoknak szóló játék a helyes fogápolást és a szájhigiénia alapelveit mutatja be. A 14-20 éves korosztálynak készült, Czifra Palota elnevezésű játékban a századforduló Budapestjének egy gazdag polgári palotájába csöppennek a látogatók: megismerhetik a korabeli előkelő polgárok és cselédek mindennapjait, feladataikat és szórakozási lehetőségeiket, lakáskultúrájukat, a társas érintkezés illemszabályait.

A Petőfi Irodalmi Múzeum három pilléren nyugvó, szerepjátékra épülő múzeumpedagógiai koncepciója arra vállalkozik, hogy lebontsa a távolságot Petőfi Sándor kora és a jelenkor között, hozzájárulva a látogatók személyes Petőfi-képének kialakításához. A Ki vagyok én? Nem mondom meg!... Petőfi választásai című kiállítás látogatóit interaktív múzeumpedagógiai pontok fogadják: felpróbálható korabeli jelmezek, forradalmi számítógépes játék, Petőfi digitális lábnyoma a Youtube-on. A tárlathoz kapcsolódó komplex foglalkozásokon a diákok a költő életművét dolgozzák fel ma használt kommunikációs technikát, stílust, vizuális világot kapcsolva Petőfi életének egy-egy eseményéhez. Kisiskolásokat és családokat invitál kalandjátékra a Ki vagyok én? kalandfüzet: kitöltője a költő szerepébe lép, különböző döntési helyzetekbe kerül, és választása tükrében lapoz tovább a megjelölt oldalra.

A zsidó-magyar együttélés problémáit családtörténeti modelleken keresztül ismerteti meg az érdeklődőkkel a Szabadtéri Néprajzi Múzeum programja. Első lépcsőként egy-egy család vagy személy élettörténetét rekonstruálják eredeti dokumentumok, helyszínek és szituációk segítségével a diákok kreativitására, empátiájára alapozva. A múzeumpedagógiai foglalkozás a tanárok segítségével az iskolában egészül ki, ahol a diákok a skanzenben megteremtett alakok sorsát rekonstruálják a holokauszt időszakában, az 1940-es években.

A díjátadó után szakmai előadások, könyvbemutató, a délután folyamán szakmai tárlatvezetések várták a résztvevőket a kastélyban, a Gödöllői Városi Múzeumban és a Régészeti Látványraktárban.

A MUZGO szerkesztősége ezúton is gratulál a nyerteseknek és a díjazottaknak!

Bódai Dalma

Fotó: Villangó-Török Ivett