Olyan érzésem volt a tárlaton végigsétálva, mintha a középiskolai történelemkönyvemet lapoztam volna fel. Ezek azok a festmények, szobrok, amelyeket mindenkinek látnia kell egyszer, sokan láttak is már. Ezúttal egy helyre gyűjtve tárulnak a látogató szeme elé a magyar történelem válogatott „csúcspontjai”. Hősök, királyok, szentek a Magyar Nemzeti Galériában.
Apropó: ártatlan esti tévéműsor-újság nézegetés. M1, 0.05, A varázsló kertje - Gulácsy Lajos festményei. KOGART kiállítások 2006-2011. Először megörültem: kultúra, kiállítás, múzeum a televízióban is, juhé; aztán elszomorodtam:éjfél után 5 perccel? De nem hagytam magam először, gondoltam nézzünk csak utána ennek. Mi is ez a műsor?
Itt ért a második csalódás. Igaz, hogy már az internet nemzedékéhez tartozom, és szinte elvárom, hogy ebben a nagy közös virtuális halmazban mindenről találjak információt, de azon mégiscsak felháborodtam, hogy egy épkézláb leírást sem sikerült felkutatnom magáról a KOGART sorozatról. Se az intézmény honlapján, se szerte a világháló keresőrendszereiben. Több adást találtam azonban az MTV videótárában (itt is nulla információval). Annyi bizonyos, hogy 3-4 részt meg lehet itt tekinteni, köztük a mai esti, pontosabban holnap hajnali adást is. (A videótárból való belinkelés technikai problémákba ütközött, de szerencsére volt alternatív megoldás) Íme:
Az, hogy megtaláltam a keresett epizódot és nem kell ezért fennmaradnom hajnalig egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezzel meg is oldódott a probléma. Az információ-morzsákból amiket összeszedegettem, kiderül, hogy ez már egy régebb óta futó dokumentum-sorozat, mely a KOGART bizonyos kiállításait mutatja be művészettörténészek, galéria tulajdonosok, magángyűjtők, érintettek és kevésbé érintettek megkérdezésével. A kiragadott rész, Gulácsy Lajos művészete, annyiban lehet érdekes most, hogy 130 éve született és 80 éve hunyt el a festő. Erről azonban hajnalban kell megemlékezni? Nem kutattam fel aztán részletesen a televízió műsorát, de amit találtam az azt mutatja, hogy más módon nem emlékeztek meg a művészről (előfordulhat persze, hogy átsiklott a tekintetem valamin). Holnap pedig a sorozat egy másik darabját, a Szín, fény, ragyogás - Márffy Ödön, 2010 címet viselő epizódot tűzi műsorra a közszolgálati adó. A további részeknek azonban hírét sem láttam a műsorújságban. Rejtély.
Mint ahogy számomra az is, hogy 23.00 és 01:00 között miért kell kulturális sorozatokat és dokumentumfilmeket közvetíteni. A délutáni műsorsávban fel-feltűnő ismereterjesztő filmek-sorozatok után miért érzik úgy a műsorszerkesztők, hogy éjjelre is szükséges a temérdek sorozat, politikai műsor, film után még beiktatni azokat? Milyen közönségnek szánják ezt?
Túllendülve az értetlenségen és a bosszúságon a felvetést, vagyis azt, hogy kiállításokról, művészekről dokumentumfilmet, filmet készítsünk, jónak találom. A kiállítás maga ugyanis egy mulandó műfaj. Időszaki tárlatok esetén pár hónap csupán az élettartamuk. Utána a kötelező múzeumi dokumentáció, a kiállításvezetők, az esetleges tanulmánykötetek őrzik csak meg őket az utókornak. Elő- és háttérinfók, visszaemlékezés, a múlt átmentése, megfűszerezve egy kis "aki nem látta, most aztán bánhatja" hangulattal. Hányszor csinálnak meg egy kiállítást újra? Na, ugye. A 21. században talán üdvös lenne a papíralapú megőrzés mellett ilyen, az oktatást, művelést szolgáló (ergo: nem csak a kiállítást filmen megőrző) videókat, filmeket, sorozatokat készíteni.
Légrády Eszter
Ha tettszett a cikk, csatlakozz hozzánk Facebookon.
Hogyan viselkedjünk megfelelően a vakokkal és gyengén látókkal? Sajnos a Museum of New Hampshire History nem igazán tudta, hogyan kell illendően viselkedni ilyen esetben, ugyanis egy 8 éves kislánnyal letette fehér botját, arra hivatkozva, hogy korábban többször is volt gondja a gyerekekkel a kiállító teremben! A szülők felháborodtak a történteken és nem értik, hogy tehettek meg ilyet a dolgozók, mikor a látássérültek törvény adta joga, hogy ugyanúgy igénybe vegyék a kiállítótér dolgait, mint egészséges társaik. Ám sajnos ez most nem adatott meg a 2 éve megvakult kislánynak, aki bizonytalanul tudott csak mozogni a termekben a botja nélkül. A múzeum sajnálja a történteket és ingyen jegyeket ajánlott a családnak, akik inkább azon dolgoznak most, hogy ilyen soha senkivel ne forduljon elő többet.
Hamarosan megnyílik a Louvre új szárnya, amely az iszlám kultúrának ad majd otthont. A múzeum 18 ezer darabos iszlám anyagának egy részét fogják bemutatni a modern épületrészben. Ez az első modern technikával készült szerkezet az 1989-ben épült üvegpiramis óta, ám azzal ellentétben a szitakötő szárnyát formázó konstrukciót már most kedvezően fogadják.
U.F.O. – rajongók figyelem: különleges este, ahol akár fel is tárulhatnak az 51-es körzet titkai! A las vegasi Smithsonian Intézet egynapos rendezvényén az amerikai és brit hadseregen belüli és kívüli előadók is részt vesznek, hogy megosszák a közönséggel az idegen lényekkel kapcsolatos kutatásaikat és esetleges eredményeiket. A találkozó szeptember 22-én lesz és várhatóan nagy lesz az érdeklődés, a résztvevőket pedig ugyanaz a dolog köti össze, az űrlények létezésébe vetett hitük.
Istenek ihlette kiállítás! A Houston’s Art Car Museum új tárlatát olyan autók ihlették, melyek valamilyen szinten kapcsolatba hozhatók istenekkel, vagy éppen magával az ördöggel. Gondolhatunk például a Mazdára, amely Ahura Mazdáról kapta a nevét, vagy a Lamborghini Diablora, amely viszont magától az ördögtől eredezteti elnevezését. Minden művésznek, aki ki akar állítani, csak egy művet hozhat, aminek természetesen el kell készülnie a kiállításra.
Jégkorszaktól a Digitális korszakig. A westchesteri Katonah Museum új tárlata elhozza látogatóinak a Blue Sky Studios világát. Az animációs filmek születését követhetik nyomon az érdeklődők a ötletektől az animációk megszületéséig. Rengeteg programmal várják a látogatókat, például a stúdió munkatársaival való beszélgetésekkel és a különböző workshopokkal. Kicsik és nagyok láthatják, hogyan hódította meg egy mamut egy papírlapról mozi nézők millióinak szívét!
Törökország világméretű lobbyba fogott, hogy műtárgyait visszaszerezze. A török kultúráért felelős miniszter szerint az elmúlt évtizedben csaknem 4000 műtárgyat szolgáltattak vissza a világ minden tájáról. Az indíttatás egyszerű, a világ nagy múzeumaiban járva a kiállított tárgyak nagy része Törökországból, Olaszországból, Egyiptomból és Görögországból származik, és egy részüket bizony kilopták az országokból, így most vissza kell őket szolgáltatni. Első sorban tárgyalások útján próbálják kulturális örökségeiket visszaszerezni, ám a pereskedéstől sem riadnak majd vissza, ha szükséges.
Tárgyalásokat kezdeményez a New Acropolis Museum igazgatója a British Museum munkatársaival az Elgin-márványokkal kapcsolatban. A British Museum viszont továbbra is tartja álláspontját, miszerint csupán 3 hónapra adja kölcsönbe a szobortöredékeket, abban az esetben, ha Görögország elfogadja, hogy Anglia birtokolja a márványokat.
India múzeumai fejlesztésre szorulnak. Ezért partneri kapcsolatba lépett az Art Institute of Chicagoval, hogy intézményei 21. századi szintre kerüljenek. Az ország több ezer múzeuma infrastrukturális és funkcionális átalakításokra szorul, hogy megfelelő oktatási és közösségi hely legyen mindenki számára.
Hódmezővásárhelyen szombaton nyitották meg a felújított Tornyai János Múzeumot a Csernus Tibor műtermében című időszaki kiállítással. A tárlaton a 2007-ben elhunyt kortárs művész fiatalkori képeitől egészen a festő utolsó, befejezetlenül maradt alkotásáig teljes keresztmetszetet kapnak a látogatók. A múzeum három éves szünet után nyitotta meg újra kapuit. A pinceszinten a múzeum teljes gyűjtőkörét felölelő látványraktárban tekinthetők meg a mintegy ezerötszáz darabból álló, kiemelkedő jelentőségű néprajzi, régészeti, helytörténeti és képzőművészeti tárgyegyüttesek, valamint újra látogatható a régészeti kiállítás, a Hétköznapok Vénuszai is.
Simon Ferenc szobrászművész életmű-kiállítása nyílt meg szombaton Szolnokon, a város galériájában. Az idén júniusban 90. évét betöltő alkotót az önkormányzat képviselői, barátok, pályatársak és művészetkedvelők köszöntötték. A tárlat október 7-ig tekinthető meg.
Bodor Lilla képzőművész köralakú, kortárs manierista olajfestményeiből nyílik összegző kiállítás Könnyed léptek címmel augusztus 27-én a budapesti Tat Galériában. A 25 olajfestményt felvonultató tárlat szeptember 17-ig tart nyitva.
Kortárs német nyelvű krimiszerzők portréját és regényeit bemutató kiállítás nyílik Forró nyomon címmel az Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK) Átrium termében kedden. Kanyó Ursula elmondása szerint a Goethe Intézet összeállításában tizenhat németországi és ausztriai kortárs krimiírót, a bűnügyi műfajok széles skáláját mutatják be a politikai pszichothrilleren, a társadalomkritikán át a történelmi krimiig. A tárlat szeptember 21-ig látható.
Megújult programstruktúrával várja a látogatókat péntektől az MNG Extra: a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) két éve futó, havonta megrendezett múzeumi estjei ezentúl egy-egy kiemelkedő festőt és életművet állítanak középpontba, miközben egy-egy neves hazai borász mutatkozik be boraival. Az első ilyen este szeptember 7-én lesz, részletes programja a Galéria honlapján található.
Húsz interjúrészlet, húsz túlélő, húsz életút, húsz személyes történet. Mind-mind a holokauszt és ezzel együtt a XX. századi magyar történelem része. A múzeum kinetikus videófal segítségével kívánja mindezt közelebb vinni a látogatókhoz. A kiállítótér végén elhelyezkedő, új installáció többek között a fiatalabb korosztály érdeklődését szeretné felkelteni.
A honfoglalás ezredik évfordulójának (millennium) megünneplését 1895-re tervezték, végül azonban 1896-ban valósult meg. Az egész országban különféle rendezvényekkel készültek, nagyszabású építkezések folytak, és ami számunkra a leginkább érdekes: több fővárosi múzeum is ekkor kapott új épületet, illetve jött létre. Az ünnepségek és az ezekre való készülődés nagy és sokoldalú téma, én most csak a múzeumokra vonatkozó kis részletét szeretném bemutatni. Lássuk mi is történt 1896-ban és mi az, amivel ma is találkozhatunk!
Nyugat-Magyarország, kis város, kosárlabda-csapat, Alterába, gyógyszergyár, gimnázium, Batthyányak, az Őrség elővédje – igen, Körmendről van szó. A sok jellemző közül azonban most csak egyet emelnék ki. 1605 óta a Batthyány család a város történelmének meghatározó szereplője. Ekkor adományozta Rudolf király az itt található várat Ferencnek. Azóta sok víz lefolyt már a Rábán, és annak ellenére, hogy a kastély magán viseli az idő nyomait, még mindig áll. Nemcsak hogy látogatható, múzeum is van benne. Sőt, hogy fokozzák az izgalmakat nemcsak állandó, hanem folyton megújuló időszaki kiállításokkal is rendelkeznek. Milyen tárlatokkal örvendezteti meg a nagyérdeműt, a kirándulókat, a város lakóit az impozáns épületben helyet kapó múzeum? Ennek jártunk most utána.
Értelmi fogyatékosok egy múzeumban? Mit is jelent az akadálymentesítés? Na és a szellemi akadálymentesítés? Ennek két formájáról múlt heti cikkünkben már volt szó, én az értelmi sérültek és az őket fogadó múzeumpedagógusok lehetőségeit szeretném felvázolni, majd áttérek a mozgáskorlátozottakra, ill. az ő speciális igényeikre is.
Az értelmi fogyatékosság a központi idegrendszer sérülésének hatására alakul ki, jellemző rá a nehezített gondolkodás, amely elsősorban az érintettek ítélőképességében, figyelmében, beszédében, tanulásában és érzékelésében jelenik meg. Az ő figyelmük rövid ideig tart, és könnyen kizökkenti őket a legapróbb változás is, visszatérniük a témához pedig meglehetősen nehéz. Ám ők is épp úgy tanulhatnak, szórakozhatnak, gyönyörködhetnek bármelyik múzeumban- speciális módszertani keretek között. Értelmi fogyatékossággal élő emberek esetében hosszú távon kell gondolkodni (akár több éves terminusokban), ha célunkat el szeretnénk érni- és el szeretnénk, különben miért vágnánk bele? Szóval, hogyan is álljunk neki az egésznek?
Érdemes már most, az ötlet megszületésekor felvenni a kapcsolatot az adott célcsoport intézményeivel, ill. meghatározni a közös fejlesztési területeket, programokat összeállítani, ha lehetőség adódik rá, a közös pályázati lehetőségeket figyelni. A múzeumban többféle képesség is fejleszthető pl. a figyelem, a gondolkodás, kommunikációs és szociális képességek. Az értelmi fogyatékosok számára a legmegfelelőbb és leghasznosabb, ha az összes területet egyszerre vesszük célba. Mivel a kiállítás számukra- akik nehezen vagy egyáltalán nem tudnak elvonatkoztatni, nem tudják megfelelőképpen értelmezni a tárgyak üzenetét- unalmas lehet, így azt csak röviden, interaktív formában célszerű levezetni. Helyette viszont sok más módszerrel fejleszthetjük őket.[1] Nézzük milyen egy foglalkozás felépítése. A legfontosabb, hogy a foglalkozásokat rendszeresen, lehetőleg heti egy alkalommal ugyanazon a napon, kb. ugyanabban az időben tartsák és a foglalkozásvezetők is állandóan ugyanazok a személyek legyenek, olyanok, akik megnyerőek, és odaadóak. Már a második alkalomtól hasznos az előző eseményeinek felidézése, ezzel célszerű kezdeni az adott foglalkozást, majd jöhet a kiállítás kb. 20 percben, interaktív formában, azután a legjobb módszer az új ismeretek feldolgozására a témához kapcsolódó játék, mondóka, szituációs feladatok- ezek időtartama kb. egyezzen meg a kiállítás végigjárásával. Ezután érdemes egy kis szünetet tartani, hogy lazíthassanak a látogatók, esetleg egyenek vagy igyanak valamit, a programot végül kézműves foglalkozással fejezzük be, hogy alkothassanak, ami által még inkább elsajátíthatják az aznapi újdonságokat- ez kb. egy órát vegyen igénybe. [2] Bár a „speciális módszer” kifejezés elsőre ijesztő lehet, mégsem szabad, hogy a múzeumok elhúzódjanak, vagy vonakodjanak értelmi fogyatékos embertársainktól, hiszen a kulturális intézmények nyitása a társadalmi befogadás megerősödésében is komoly szerepet játszhat.
Nézzük az ellenkező esetet, mikor olyan látogató érkezik a múzeumba, aki fizikailag akadályozott. Ennek több fajtája is van: a legnépesebb csoportot azok az emberek alkotják, akik nehezen bár, de képesek járni, testtámasztékot használnak, járási sebességük kb. a fele egy átlag gyalogosénak- ők nem feltétlenül a szó szerint vett mozgáskorlátozottak, de komolyan meg kell birkózniuk egy lépcsővel is, gondoljunk csak az öreg szomszéd bácsira, vagy a nagymamára, vagy magunkra, 50 év múlva. A második szinten a hiányos, vagy beteg mozgásszervű, testi fogyatékos személyek állnak, akik két bot vagy járókeret segítségével tudnak csak közlekedni. A legsúlyosabb eset pedig a kerekesszékhez kötöttség, ezek az emberek mozgásukban súlyosan korlátozottak, gyakran csak egy másik személy segítségével képesek helyváltoztatásra. Megfelelő környezet kialakítása nélkül ők egyszerűen képtelenek meglátogatni az általuk érdekesnek talált múzeumot, az építészeti akadályok választják ki számukra a kiállítást, nem ők maguk, ezért lenne szükség az intézmények teljes akadálymentesítésére.
A mozgássérültek korlátai alapvetően három csoportba sorolhatóak: az első a vertikális akadályok, melyek a szintkülönbségből adódnak, egy lépcső pl. leküzdhetetlen egy kerekes székes számára; a horizontális akadályok, azaz az előrehaladó mozgás korlátai, többek között ide tartoznak az átjárók, az ajtók és a közlekedők, ahol a beszorulás veszélye áll fent; végül a térbeli korlátok is megnehezítik, ill. megakadályozzák a mozgássérült látogatók közlekedését a múzeumon belül, gondoljunk csak arra, hogy egy kerekesszékkel való megforduláshoz sokkal több hely kell, mint hogy megpördüljünk a sarkunkon… Ám a mozgáskorlátozottak esetében még valami fontos: mivel helyváltoztatásuk nehézkes és lassú, a tárlatvezetőnek is lassabb tempót kell választania és a tárlónkén meg-megállás helyett a terem egy központi helyében irányítani a csoportot, hogy élvezhetővé tegye a látogatást, elterelvén a figyelmet a fájó ízületekről, vagy a mozgásra kényszerítettség miatti feszültségről. [3]
Az akadálymentesítés nem egyszerű feladat, hiszen gyakran nagy változtatásokkal jár, emellett költséges is, de mégsem hagyhatjuk, hogy az épület döntse el, melyik múzeumot, ill. kiállítást nézze meg egy kerekes székes ember.
Látható tehát, hogy a múzeumoknak olyan speciális igényeket is ki kell elégíteniük, amelyekre egy átlag látogató nem gondol a műtárgyak szemlélése közben, mások viszont ezek miatt nem tudják megcsodálni azokat. Pedig egy társadalomban rendkívül fontos, hogy annak minden tagja egyformán juthasson a tudáshoz, kultúrához - a művelődéshez.
Bódai Dalma
[1] Onódi Ágnes: Az értelmi fogyatékosság [2] Múzeumok és Látogatók Alapítvány, „Nincs külön világunk” műhelymunka, 2012 [3] Mascher Róbert: Mozgássérültek élettere, lehetőségeik és korlátaik
Ha tettszett a cikk, csatlakozz hozzánk Facebookon.
Gyászol a magyar néprajzi szakma. Életének 105. évében elhunyt Keszi Kovács László etnográfus, a a Néprajzi Múzeum egykori munkatársa, a magyar néprajzi filmezés kiemelkedő alakja.Életéről, munkásságáról olvasható egy kisebb összefoglaló a Néprajzi Múzeum honlapján.
Interaktív játékok Zalaegerszegen. Egy hónapon át láthatók és kipróbálhatók Szlovákia első szórakoztató-tudományos központjának, a lévai Atlantis Science Centernek a tudományos játékai a Göcseji Falumúzeumban.Kedden a sajtótájékoztató keretében Kaján Imre megyei múzeumigazgató elmondta, a játékok a természettudományos oktatás segédeszközei, amelyeket az iskolák ma már nem nagyon engedhetnek meg maguknak. A játékok segítségével a diákok könnyebben megértik a tananyaghoz szervesen hozzátartozó törvényszerűségeket, fizikai jelenségeket, matematikai tételeket.
A szó elszáll – Az írás megmarad címmel nyílik kiállítás augusztus 30-án, csütörtökön 15.00. órától Tiszadada Község elmúlt 700 évének történelmi dokumentumaiból, aprónyomtatványaiból a helyi tájházban, a Közösségi Ház – Hagyományőrző Tájház alapításának 9. évfordulóján. A kiállítás keretében láthatjuk IV. Béla király Dadai oklevelének másolatát, a Tisza szabályozásának dokumentumait, fapados vonatjegyet, vőfélykönyvet, vagy épp 100 évvel ezelőtti szerelmes levelet. (tiszadadai Hagyományőrző Tájház)
Újabb Munkácsy - csaknem 100 év után újra láthatja a közönség a híres festő 1886-ban készített Pásztorleány című képét Pákh Imre műgyűjtő jóvoltából. A 2008-ig kalandos utat bejáró festményt Magyarországon először a Nemzeti Galériában mutatták be, majd egy kiállításon Debrecenben, sőt több kereskedőnél is látható volt Budapesten, de Munkácsy-tárlaton eddig még soha. Az érdeklődők ebben a formában először a szegedi Móra Ferenc Múzeumban láthatják Pákh Imre Munkácsy-kollekciójának harmincnégy másik alkotásával együtt október közepéig.
Egyik festő a másiknak - Munkácsy Mihály által készített, Tornyai Jánosnak szignált festményt ajánlott fel hosszú távú letétként egy magát megnevezni nem kívánó műgyűjtő a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumnak. Munkácsy Mihály akkor ajándékozta a képet Tornyai Jánosnak, amikor a fiatal vásárhelyi születésű festő 1894 és 1896 között városi ösztöndíjjal Párizsban tanult – közölte Kószó Péter alpolgármester.
Közép-Európában első alkalommal a Forrás Galériában: átfogó, reprezentatív kortárs oszét-alán kiállítás A tárlat, amelynek megnyitóján ott lesz és köszöntőt mond Szergej Takojev, az Oroszországi Föderációhoz tartozó Észak-Oszétia-Alánia Köztársaság miniszterelnöke is, betekintést nyújt az ország életébe a nemzetközi viszonylatban is jelentős, különböző korosztályhoz tartozó nyolc művész több mint 50 alkotásán keresztül - mondta el Sárba Katalin galériavezető az MTI-nek.
Budavár címmel tárlat nyílt a Várnegyed Galériában Kiss Ilona Munkácsy-díjas grafikusművész munkáiból. Tíz éve már, hogy a Budavári Önkormányzat Buda 1686-os visszavívásának évfordulójához kapcsolódva megrendezi a magyar nyelv és könyv ünnepét. Az évforduló köszöntésére mutatja be a galéria a kerületben élő és dolgozó képzőművész csütörtökön nyílt kiállítását. Kiss Ilona grafikái, kollázsai, festményei is a könyvhöz kapcsolódnak: a klasszikus könyvtervezéstől egyenes út vezetett a művészkönyv műfajáig, amely valódi sikert hozott számára itthon és külföldön egyaránt. Ebből a sokszínű anyagból nyújt válogatást a tárlat.
A megóvási kísérletek ellenére romlik a Vasa állapota. Az 1628-ban, az első útján elsüllyedt svéd hajót 1990-ben állították ki a Vasa Museumban. A szakemberek akkor egy viaszszerű anyaggal kezelték a faszerkezetet, ám ez egyben a szerkezet gyengüléséhez is vezetett. A szakemberek szerint legrosszabb esetben 80%-al romlott a fa állapota, ennek ellenére nem súlyos a helyzet, csupán tisztában kell lenni a romlás mértékével és megfelelően kell kezelni azt.
100 éve találták meg Nofertiti mellszobrát. A berlini Neues Museum egy amarnai műtárgyakból álló kiállítással ünnepli Nofertiti királynő mellszobrának megtalálását. A tárgyak egy része a múzeum raktárából van, másik részük pedig kölcsönzött anyag. A híres egyiptomi királynő mellszobra egyike a város leginkább látogatott látványosságainak.
Megemlékezést tartottak San Diegoban Neil Armstrong tiszteletére. A híres asztronauta halálának hírére a san diegoi Air & Space Museum emlékestet tartott. Armstrong többször is járt a múzeumban fogadásokon és dedikálásokon, így az intézmény nem csupán egy amerikai hősként, de családtagként is tekint a múlt héten elhunyt űrutazóra.
A bíróság ítélete: a múzeumot be kell zárni! Szerdán döntött a bíróság a Texas Highway Patrol Museum bezárásáról, miután bebizonyították, hogy a múzeum nem kezelte megfelelően az adományait, így 40.000 $-os tartozást halmozott fel.
Vallási fanatikusok jelentek meg az erotikus művészeti múzeumban. A moszkvai Museum of Erotic Artba kedden éjjel két vallásos férfi ment be téglával a kezében, ezzel is tiltakozva a múzeum álláspontja ellen, melyben kiáll a Pussy Riot nevű punkbanda mellett, akiket börtönbüntetésre ítéltek, miután a Megváltó-Krisztus székesegyházban Vladimir Putin elűzéséért imádkoztak nyilvánosan. Arról eddig nincs több információ, hogy a múzeumon belül történet-e bármilyen rendbontás.
Megtalálták az eddigi legidősebb rovarcsapdát! Olaszországban muzeológusok és kutatók három apró bogárra bukkantak, melyeket a mára borostyánná keményedett fagyanta zárt fogságba körülbelül 230 millió évvel ezelőtt. Így ez a lelet a világ eddigi legrégebbi borostyánba zárt őskövülete.
Mi is az igazi vészhívás? Erre a kérdésre próbál választ adni a Fire Museum of Memphis új állandó kiállításával. A statisztikák szerint az Amerikában fogadott 15.7 millió vészhívás csaknem 20%-a nem súlyos, melyek miatt esetleges életveszélyes esetekről nem szereznek tudomást. A kiállítás igyekszik megtanítani gyerekeknek és felnőtteknek is, hogy mi a jelentősége és mikor kell valóban hívni a 911-et.
Muhammad Ali múzeumot szeretnének. A világbajnok bokszoló Louisville-ben található szülőházát el akarják adni, így a város vezetése és lakosai is kezdeményezték, hogy a város vásárolja meg a felújításra szoruló házat és alakítsa történeti hellyé vagy múzeummá, amely még előnyösebb lenne az épület számára is.
A honfoglalás ezredik évfordulójának (millennium) megünneplését 1895-re tervezték, végül azonban 1896-ban valósult meg. Az egész országban különféle rendezvényekkel készültek, nagyszabású építkezések folytak, és ami számunkra a leginkább érdekes: több fővárosi múzeum is ekkor kapott új épületet, illetve jött létre. Az ünnepségek és az ezekre való készülődés nagy és sokoldalú téma, én most csak a múzeumokra vonatkozó kis részletét szeretném bemutatni. Lássuk mi is történt 1896-ban és mi az, amivel ma is találkozhatunk!
Nyugat-Magyarország, kis város, kosárlabda-csapat, Alterába, gyógyszergyár, gimnázium, Batthyányak, az Őrség elővédje – igen, Körmendről van szó. A sok jellemző közül azonban most csak egyet emelnék ki. 1605 óta a Batthyány család a város történelmének meghatározó szereplője. Ekkor adományozta Rudolf király az itt található várat Ferencnek. Azóta sok víz lefolyt már a Rábán, és annak ellenére, hogy a kastély magán viseli az idő nyomait, még mindig áll. Nemcsak hogy látogatható, múzeum is van benne. Sőt, hogy fokozzák az izgalmakat nemcsak állandó, hanem folyton megújuló időszaki kiállításokkal is rendelkeznek. Milyen tárlatokkal örvendezteti meg a nagyérdeműt, a kirándulókat, a város lakóit az impozáns épületben helyet kapó múzeum? Ennek jártunk most utána.
formában célszerű levezetni. Helyette viszont sok más módszerrel fejleszthetjük őket.[1] Nézzük milyen egy foglalkozás felépítése. A legfontosabb, hogy a foglalkozásokat rendszeresen, lehetőleg heti egy alkalommal ugyanazon a napon, kb. ugyanabban az időben tartsák és a foglalkozásvezetők is állandóan ugyanazok a személyek legyenek, olyanok, akik megnyerőek, és odaadóak. Már a második alkalomtól hasznos az előző eseményeinek felidézése, ezzel célszerű kezdeni az adott foglalkozást, majd jöhet a kiállítás kb. 20 percben, interaktív formában, azután a legjobb módszer az új ismeretek feldolgozására a témához kapcsolódó játék, mondóka, szituációs feladatok- ezek időtartama kb. egyezzen meg a kiállítás végigjárásával. Ezután érdemes egy kis szünetet tartani, hogy lazíthassanak a látogatók, esetleg egyenek vagy igyanak valamit, a programot végül kézműves foglalkozással fejezzük be, hogy alkothassanak, ami által még inkább elsajátíthatják az aznapi újdonságokat- ez kb. egy órát vegyen igénybe. [2] Bár a „speciális módszer” kifejezés elsőre ijesztő lehet, mégsem szabad, hogy a múzeumok elhúzódjanak, vagy vonakodjanak értelmi fogyatékos embertársainktól, hiszen a kulturális intézmények nyitása a társadalmi befogadás megerősödésében is komoly szerepet játszhat.