Muzgo

Minden lakásban található egy üres falfelület, ami csak arra vár, hogy egyedi és minőségi kortárs műveknek szolgáljon lakhelyéül. Műalkotással díszített lakásban élni élmény. Persze visszhangozva a Queen örökbecsű slágerét: minden kell és azonnal. Ezekre az elvekre és igényekre épül az Artify.it,  egy online, kortárs műtárgyak forgalmazására szakosodott weboldal szolgáltatása. Azt is biztosra veszem, hogy az Artify.it készítői más világban élnek, mint én, mert idézem: "Rendezz egy művész bulit és hagyd, hogy a barátaid irigykedjenek a jó ízlésedre. Sőt, mi még hasznos tanácsokkal is ellátunk, hogy tudj a műről beszélni." Úgy néz ki nem abban a közegben szocializálódtam, ahol ez számítana, mert jópár kortárs műalkotás található a lakásban, de eddig egyik barátom se irigykedett még rá. Persze lehet az én hibám, mert a vastagon álló por és a ráaggatott buddhista imazászló blokkolta az esztétikai érzéküket. 

Vagyis nem én vagyok a célcsoport, de akkor ki? Az Artify.it olyan embereknek szól, akik nem szakértők, de keresik a minőséget, még nincs műalkotás a lakásukban, de szeretnének egyet és lehetőleg elérhető áron. Olyanoknak, akik nem elsősorban gyűjtők, de valamiért fontos, hogy legyen egy kortárs mű a birtokukban, amivel fel lehet vágni a haverok előtt és akár hasznot is hajthat. Persze minden elérhető legyen egy kattintással: a mű installálásától kezdve, az egész kollekció cseréjén át a megunt alkotások elszállításáig. 

Az Artify.it egy friss, 2012-ben alapított startup, San Francisco-i székhellyel. Elsőre semmi különlegeset nem fedezünk fel az oldalon, rögtön böngészhetünk a műtárgyak között, azonnal elkezdhetjük építeni saját kollekciónkat, majd megakad a szemünk az előfizetés feliraton ("subsribe"). Hogy mi? - tesszük fel magunkban a kérdést elkerekedett szemmel. A válasz igen, előfizethetünk egy műtárgyra pont úgy, ahogy egy magazinra. Erre az üzleti modellre épül az Artify.it: a műalkotásokat havi fix összegért bérbe lehet venni. Az ár a mű értékétől függ, ami tartalmazza szállítást és installációt is. Ha egy idő után esetleg unalmassá válna, akkor lehetőség nyílik cserére is. A tárgy addig emeli lakásunk, irodánk fényét, amíg az előfizetés él vagy ameddig meg nem veszik. Ha a műtárgy épp akkor kerül megvásárlásra, amikor a mi házunk falát díszíti, akkor 20% jutalék üti a markunkat.

Az Artify.it egyenlőre csak San Francisco és környékére korlátozza tevékenységét és előfizetési ajánlatát. Természetesen minden megoldható és ha valaki a világ másik feléről szeretne egy alkotást bérelni az irodájába akkor az Artify készségesen áll az ő rendelkezésére is, egy egyedi árkonstrukcióval. A művészeti profilt tekintve az Artify.it csak és kizárólag kortárs művekre fókuszál és nem galériákkal épít ki kapcsolatot, hanem saját kurátori csapat segítségével közvetlenül a művészekkel dolgozik. A kínálat ebből kifolyólag színes: festmények, különféle anyagból készült szobrok, readymade művek stb.

Az Artify.it egyértelműen egy profitorientált vállalkozás, ami arra a felismerésre épül, hogy a műalkotások klasszikus eladása mellé egy másik bevételi forrásra is lehetőség nyílik, a bérbeadásra. Így a műtárgyaknak nem kell a művészek padlásán porosodnia. Az infrastruktúra és a bejáratott üzleti kapcsolatok még egyértelműen hiányoznak, de a terjeszkedés csupán az üzleti modell sikerességétől függ. Az Artify.it-et azért érdemes itt megemlíteni, mert egy művészeti vállalkozás, ahol fontos szerep jut a kurátori tevékenységnek és így egy kiváló példa arra, hogy a múzeumban megszerezhető tudás hogyan kamatoztatható a for-profit szférában.

Világhy Gergely

Az Artplacc a nyár egyik kellemes meglepetése. A kortárs művészeti fesztivál egyik látványossága az Akasztó-dombon felállított fősátorban látható képzőművészeti kiállítás. A tárlat egy válogatás a legnevesebb budapesti galériák anyagából. A helyszínen az Inda Galéria művészeti vezetőjével, Muladi Brigittával beszélgettünk a rendezvényről.

Minden ember különböző. Ugyanazokból a kromoszómákból és génekből épülünk fel mindannyian, de annyiféle kombináció lehetséges, hogy nincs a földön két egyforma ember. A génkombináció tökéletesen egyedi azonosítója egy-egy személynek. Lehetséges, hogy ezek a mintázatok megjelennek a művészetekben is? Lehetséges leírni egy-egy művet csupán különböző tulajdonságainak felsorolásával? Ha még pont itt nem is tartunk, de a The Art Genome Project jó úton halad, hogy a műtárgyak "genetikai" térképét felvázolja, amit visszájára fordítva egy jól ismert játékot eredményez.

Miről híres a Sixtusi kápolna? Természetesen arról,hogy Dan Brown Angyalok és Démonok című könyvének egyik fontos helyszíne és amiről Dan Brown ír, az valamilyen rejtélyes okból kifolyólag híres lesz. Elég csak a DaVinci Kódra és a Louvre gondolni. Ugye. Persze a hírnév azzal párosul, hogy vonzza a turistákat. A Vatikán egyik leglátogatottabb része a Sixtusi-kápolna, ahova nem lehet elég korán érkezni, mert mindig tömve van emberekkel. Így senki sem tudja nyugodtan élvezni Michelangelo freskóit és átérezni a hely jelentőségét, hogy itt bizony rendszeresen öregemberek vitatkoznak a nyugdíjról.

Így nagyon örülünk, hogy a Vatikáni Múzeum úgy döntött, hogy az egész Sixtus-i kápolnát elérhetővé teszi az interneten, teljes pompájában. A terem közepén állva kedvünkre forgathatjuk a kamerát bármely irányba vagy ráközelíthetünk a képekre. A hangulatot kellemes mély hangú gregorián énekesek kántálása is színesíti. A tökéletes összhangot csak "lábunk" alatt, a padlón elhelyezett hatalmas copyright pecsét zavarja össze. Mint a munkahelyen a hűtőben rá van írva a szendvicsekre: a Sixtusi-kápolna a Vatikáni Múzeum tulajdona, nem eheti meg más csak a Vatikán. Képzavar.

Persze amellett, hogy én csak feltételezni tudom, hogy az autentikusságot rombolja, mert nem jártam a Sixtusi-kápolnában, felmerül a kérdés miért kell egy copyright pecsét a terem közepére? Vajon VI. Sixtus gondolta azt, hogy fontos a pápai reprezentációja szempontjából? Vagy a felújítás során gondolta úgy az egyházfő, hogy egy kínai turista se fotózhat a Sixtusi-kápolnában a jogdíjak megfizetése nélkül? ??? Profit.

Persze sokkal valószínűbb, hogy csak a virtuális kápolnában létezik a pecsét.

• Történelmi játszóház Székesfehérváron: az egykori vidámpark mára üresen álló területére tervezi a város létrehozni a Koronás Parkot, amely történelmi attrakciók, lovagi hétpróba, középkori játékok, múzeumpedagógiai programok helyszíne lesz majd. A projektet pályázati forrásból szeretnék megvalósítani. 
• Totalitárius diktatúrák áldozataira emlékeztek: a csütörtökön tartott európai emléknap programja a Terror Házában kezdődött, európai uniós képviselők beszéde után gyertyát gyújtottak az áldozatok tiszteletére a múzeum előtt. A Parlamentben pedig nemzetközi konferenciát tartottak Szembesítés a múlttal címmel. az európai emlékintézetek képviselői emellett egy közös nyilatkozatot is aláírtak egy múzeum létrehozásáról, amely a 20. századi totalitárius rendszerek bűneit mutatná be.
• Milliárdos fejlesztés a szolnoki Repülőmúzeumban: új helyre költöztetik és interaktívvá is teszik a város szakmúzeumát. A nemzetközileg is jegyzett gyűjtemény a belvároshoz közelebb, az indóház területén kapná meg új otthonát. Az új komplexumba többek között repüléstechnikai restaurátor- és oktatóközpontot, tematikus játszóteret, helikopter- és hőlégballon-leszállópályát is terveznek. A műtárgyak ideszállítása is nehéz feladatot állít az intézmény és a szakemberek elé, ugyanakkor látványosságnak sem lesz utolsó- közölte az MTI-vel Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere.
• Szlovák kulturális hét lesz szeptember 1 és 7 között Budapesten. Koronázási szertartás, színházi előadás, zene az A38 hajón, Pozsonyi Piknik és még sok minden más. Mi a fontos múzeumi szempontból? Vasárnap a Magyar Nemzeti Múzeum főbejárata lesz a helyszíne annak a magyar és latin nyelvű bemutatónak, amely Mária Terézia 1741. június 25-i pozsonyi koronázási ünnepségéről szól. Kedden, szeptember 4-én két kiállítást nyitnak a Szlovák Intézetben. A Kassai korzó - hírességek albuma címmel könyvet mutatnak be olyan személyekről, akik az 1800-as évek végén meghatározták Kassa arculatát, a Kelet-szlovákiai Múzeum anyagából pedig bemutatják a kassai korzón működött fotóműterem eszközeit, fényképezőgépet, egy kirakatot berendezve, a grafikák pedig a korabeli kassai korzó hangulatát adják vissza. Az emeleten Gyukics Péter fotográfiái láthatók majd a Duna hídjairól a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig.
• Felújítva, kibővítve: újra megnyitotta kapuit a hódmezővásárhelyi Tornyai-múzeum. Az uniós támogatásból megszépült tereket Csernus Tibor, 2007-ben Párizsban elhunyt festőművész gyűjteményes kiállításával avatják fel. A tárlat anyagának gerincét a Kogart gyűjteményéből származó festménykollekció adja, emellett mintegy tucatnyi alkotást Kovács Gábor személyes tulajdonából kölcsönöz a múzeumnak. A látogatók Csernus Tibor késői életművének teljes spektrumát megismerhetik a kiállításon.
• Új kulturális központ épül Békéscsabán. A tervek szerint a 2013-ban, a magyar kultúra hetében nyílik meg az új épületkomplexum, amelyben a több mint 6000 négyzetméteres alapterületből 340 négyzetmétert egy kiállítóterem kialakítására szánnak.
• Díjátadó és kiállításmegnyitó: a Magyar Fotográfia Napja alkalmából vasárnap Cegléden adták át az Év Fotográfusa címet (Danis János), az Év Fotóművészeti Alkotócsoportja díjat (Biatorbányi Fotóklub). Az ünnepélyes eseményhez és a Magyar Fotográfia Napjához kapcsolódva a Kossuth múzeumban megnyílt a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetségének (MAFOSZ) kiállítása, a 29. MAFOSZ Szalon is.
• Teljes egészében megújult az Egri Tűzoltó Múzeum az Új Széchenyi Terv 215 millió forintos támogatása nyomán. A múzeum szakmatörténeti, kulturális-turisztikai attrakcióival a múlt történelmi értékeit a jelen kor technikai elemeivel ötvözve mutatja be a tűzoltóság történetét. Muzeális értékű járművek, különféle szirénahangok, multimédiaterem és még sok minden érdekesség várja az intézménybe látogatókat.
• Új interaktív installáció a Holokauszt Emlékközpontban. A Túlélők fala elnevezéssel új kinetikus falat állítottak fel a Páva utcai intézmény zsinagógaterében augusztus 23-án, a Totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapján, és az installációt azóta tesztelték a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanárainak és hallgatóinak részvételével - mondta el az MTI-nek Török Zsuzsanna kommunikációs vezető.

A londoni olimpia legnagyszabásúbb múzeumi projektje a Stories of the World című programsorozat. Szerte Angliában, különféle gyűjtőkörű múzeumokban és galériákban dolgoznak fiatal önkéntesek, akiknek a feladata az intézmény munkájába való bekapcsolódás volt. Egy kiállítás koncepciójának megalkotásától kezdve, a design megtervezésén, marketing és promóciós feladatokon át a kivitelezésig. A legfontosabb elvárás a fiatalos lendület és szemlélet megteremtése volt, hogy a poros gyűjteményeket egy egészen új, kreatív formában tárják a nagyközönség elé. Az egyik önkéntes, Camilla Morgan (21) szerint a fiatalok az akadémiai nézőponttal szemben egy friss, impulzív szempontból vizsgálják a tárgyakat.

A Forbes összeállított egy listát a világ 100 legbefolyásosabb nőjéről. Az első három helyet - nem túl meglepő módon - három politikus asszony, Angela Merkel, Hillary Clinton és Dilma Rousseff foglalja el. A politikusok, médiaszereplők és vállalkozók mellett két múzeumi szférához köthető nő is felkerült a listára, Alice Walton és Sheikha Mayassa Al Thani. Ki gondolná, hogy egy múzeumból a legbefolyásosabbak közé lehet kerülni? Senki. Természetesen az imént említett két hölgy már korábban is rendelkezett vagyonnal - illetve befolyással - amit most a kulturális projektekben kamatoztatnak.

Alice Walton a Wal-Mart vagyon örököse, milliárdos és a Crystal Bridges Museum of American Art alapítója és elnöke. Több Forbes-listán is szerepel, a legbefolyásosabb nők között most a 43. helyen áll (az USA milliárdosai között az előkelő 9. ). Waltont már gyerekkorában is érdekelte a művészet és maga is hozzájárul a múzeum kollekciójának gyarapításához. A Crystal Bridges az amerikához köthető művészek munkáit gyűjti a gyarmati időktől kezdve a kortársig. A múzeumnak egyébként az épülete és a környéke is gyönyörű, érdemes képeket nézni róla, illetve - ha valaki van olyan szerencsés, hogy arra jár - meglátogatni az arkansasi Betonville-ben. 

Sheikha Mayassa Al Thani a qatari emír 14. gyermeke, elnöke a Qatar múzeumait tömörítő szervezetnek (Qatar Museums Authority - QMA) és a Dohai Film Intézetnek (Doha Film Institute), és mindössze 29 éves. Wikipédia oldala szerint ő a művészeti világ legbefolyásosabb nője, a Forbes listáján a 100. helyen szerepel. A QMA feladata nagyon sokrétegű, felel a qatari múzeumépítésekért, fejlesztésekért és a már létrejött múzeumok koordinálásáért és menedzseléséért. Emellett feltárják és őrzik a régészeti értékeket, különböző rendezvényeket tartanak és szponzorálnak, mind helyi, mind pedig nemzetközi szinten.   A szervezetnek az alábbi múzeumok a tagjai: Museum of Islamic art, Mathaf: Arab Museum of Modern Art, Qatar National Museum, Orientalist Museum.

Mi az első öt dolog, ami eszünkbe jut a BKV-ról? Mennyi pozitív ebből? Így igaz, nem a legjobb renoméval rendelkezik az utasok között a Budapesti Közlekedési Vállalat. A mostani cikk azonban nem a menetrendről, a késésről, a géppark felszereltségéről fog szólni, hanem bármilyen meglepő, egy kiállításról. Több járművön is találkoztam már a Légy óvatos kispajtás - Tömegközlekedési plakátok a múltból című tárlat reklámjával, cellux-szal, A4-es méretben felragasztva általában a busz-villamos ablakára, nem a legszebb megoldás, de legalább ott volt. Két átszállás között úgy döntöttem a Deák téren, hogy megnézzem magamnak ezt a kiállítást.

Immáron második éve ad otthont Tihany az Artplacc fesztiválnak, ami azt jelenti, hogy egyenes úton halad a hagyománnyá válás felé. Az augusztus 11. és 20. között megrendezésre került rendezvény jelszava: a kortárs legjava. A legnevesebb budapesti galériák látogattak a Tihanyi-félszigetre, hogy megmutassák milyen műalkotások forognak a főváros művészeti szcénájában. Az előző évhez képest az Artplacc sokat fejlődött, több helyszínnel jelentkezett és jobban integrálódott a balatoni nyár forgatagába.