Muzgo

“Ha leáll a légzés 4 percen belül cselekedni kell. A lényeg 4 perc alatt megtanulható. A Sziget 11 520 percből áll, szánj belőle 4-et mások életére.” - olvashatjuk a Kresz Géza Mentőmúzeum szórólapján. Az idézet jó példa arra, hogy egy kevésbé ismert, kis múzeum egy releváns, figyelemfelkeltő reklámüzenettel, hogy tud sikeresen jelen lenni a Szigeten. Bokor Árpáddal, a múzeum munkatársával beszélgettünk a fesztiválról.

• A múzeumokba is jutott az állami kitüntetésekből: a Magyar Érdemrend középkeresztjét (polgári tagozat) többek között Bodó Sándor, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója és Hermann Róbert, az MTA doktora, történész, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese kapta. Mindenkinek gratulálunk az elismerésekhez!
• Előadássorozat az Iparművészeti Múzeumban: a Victoria and Albert Museum kiállításához kapcsolódóan helyi munkatársak és meghívott vendégek járnak körül egy-egy témát. Az előadások augusztus 22, 29, illetve szeptember 5 és 12-én 17:00-kor kezdődnek, melyek után a tárlat is megtekinthető. A 800 forintos belépőjegy utóbbit is tartalmazza. (Iparművészeti Múzeum)
• Kulturális látogatóközpont Szabolcs községben: hétfőn avatták fel azt a több, mint 300 négyzetméteres látogatói teret, amelyet a település történelmi nevezetességeinek bemutatása céljából hoztak létre. A helyi földvár és református templom szomszédságában áll az épület, de nem messze innen található a Mudrány-kúria. Az egykor Mudrány András földbirtokos tulajdonát képező lakóház ma a középpolgárság kultúráját és tárgyait bemutató kiállításnak ad otthont. A jövőben vendégház létesítését is tervezik.
  
• Ásványfesztivál Rudabányán: a Rudapithecus hungaricus mellett ásványlelőhelyeiről is nevezetes, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen a gyűjtők szabadon kutathatnak a természeti kincsek között. Az összegyűjtött ásványokból nyílik szeptember 1-jén kiállítás a Bányászattörténeti Múzeumban. A tárlat mellett kézművesek, vásározók, népi mesterségek űzői is várják a látogatókat, de a gasztronómiai különlegességek iránt érdeklődőknek is megéri ellátogatni a hétvégi, többnapos programsorozatra.
• Tárlatvezetések a Ludwigban: augusztus 25-én, szombaton, este 6 órakor magyar nyelvű tárlatvezetést tartanak a Ludwig Múzeum Robert Mappletorpe kiállításán. Másnap pedig A hős, a hősnő és a szerző című tárlaton kalauzolják ugyanekkor az érdeklődőket. A programon a megváltott belépőjeggyel lehet részt venni. (Ludwig Múzeum)
• Kortárs Zsolnay-alkotások tárlata Pécsett: egy tavalyi szimpóziumon születtek meg azok az eozinfelhasználásával készült művek, amelyek a látványmanufaktúra kiállításán lesznek láthatóak augusztus 27-től szeptember 14-ig. Az alkotók között szerepel a tavaly 105 évesen tervét elkészítő, magyar származású Eva Zeisel is. A bemutatott műtárgyak Pécsről New Yorkba utaznak majd, hogy az Iliad Galéria tárlatén szerepelhessenek.
• Kiállítás a mobiltelefonokról: "Mobilmementók" címmel nyílik kiállítás az Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Öntödei Múzeumában, Óbudán. A bemutatott 250 telefon három huszonéves magángyűjtő tulajdona- közölte az MTI-vel Képes Gábor, a múzeum főmuzeológusa. Miért éppen itt rendezik meg a tárlatot? Annak apropójából, hogy itt tekinthető meg az a Petőfi Sándor korából származó harang is, amely korában az üzenettovábbítás eszközeként volt használatos.   
  

Forrás: MTI

• Picasso bujkált egy múzeum raktárában! Az 50 éve elveszettnek hitt képet az Evansville Museum of History & Science-nek adományozták 1963-ban, ám a szakértők akkor azt állapították meg, hogy a készítője nem Picasso, így a raktárban hagyták. A múzeum az igazi készítő kilétének megállapítása után arra a döntésre jutott, hogy túl drága lenne az intézmény számára az „Ülő nő” megfelelő fenntartási költsége, így aukcióra bocsájtja a festményt.
• A Los Angeles Museum tiszteleg Stanley Kubrick munkássága előtt. 2012. június 30-tól nyolc hónapon keresztül különböző programokkal emlékezik meg a 13 éve elhunyt rendezőre. A programsorozat része egy kiállítás is, melyen a filmjei archív fényképei és felvételei, valamint kosztümjei és filmes kellékei is bemutatásra kerülnek.  
• Speciális kiállítás egy technikáról, amely elindította Walt Disney karrierjét is! „Between Frames: The Magic Behind Stop Motion Animation” címmel nyílik szeptemberben kiállítás a Walt Disney Family Museumban, amely egy 100 éves művészeti technikának állít emléket. A stop motion alkalmat adott a filmek és speciális effektek megfelelő kombinálására, melynek köszönhetően olyan világba juthatunk el, ahol a lehetetlen is lehetséges.
• Megmenekült a csődtől a U.S. National Slavery Museum! A 300 ezer $-t meghaladó adótartozást egy ismeretlen adományozónak köszönhetik, ám a múzeum ezzel még közel sincs teljes biztonságban. Az újjászervezéshez 900 ezer $-os első éves és további négy évig évi 50%-os bevételnövekedést irányoztak elő. Ennek ellenére a múzeum minden dolgozója bizakodó a jövőt illetően.
• Interneten is lehet múzeumot alapítani? Gyűjtés indult egy Nikola Tesla életének és munkásságának emléket állító múzeum megalapításáért egy amerikai internetes portálon. A kezdeményezők szerint nem helyes, hogy Amerikában nincs ilyen intézmény, így a belgrádi múzeum példájára gyűjtésbe kezdtek. Kevesebb, mint két nap alatt 500 ezer $ gyűlt össze és a tervek szerint hamarosan elérik a 850 ezer $-t is, amely elegendő Tesla egykori laboratóriumának megvételére, ha még nem adják el addig az épületet.
• Modern művészeti múzeum egy tojásban! Guatemalában hamarosan megnyílik az első modern művészeti múzeum, amely egy régi tojásboltban kap helyet. A múzeum reklámjaival lépten nyomon találkozhatnak a járókelők, minden kis szabad falrészen.
• Megkezdte költözését a The Museum of the American Railroad. A történelmi értékű vasúti kocsik az ország vasútvonalán keresztül utaznak új helyükre, San Franciscoba. A szállítmányt követő kocsik utazósebessége nem haladhatja meg a 10 mérföld/órát, ám ez kis megkötés egy ilyen komoly munkához képest.    
• Online megemlékezésből épül majd múzeum! A Nemzetközi AIDS Konferencia ideje alatt a résztvevők megismerhetik a Museum of AIDS in Africa nevet viselő online felületet, amely a betegség megismerése mellett annak eredetét is igyekszik megismertetni, hiszen sokan nem is tudják, hogy honnan ered ez a betegség. Az internetes oldal működtetői célul tűzték ki, hogy 2016-ig egy múzeumépületet is emelnek az ismeretterjesztés érdekében Dél-Afrikában.
• Hamisítással vádolják a Russian Museumot! Egy orosz műkereskedő azzal vádolja az ország egyik elsőszámú galériáját, hogy egy általa 2009-ben megszerzett festményt a múzeum raktárában hamisítottak. A múzeum szerint ők nem követtek el bűntényt, ha valóban hamis a kép, azt még a múzeumba érkezés előtt hamisíthatták. A rendőrség megkezdte az ügy kivizsgálását.
• Tojásbolt után nyilvános WC-ben is múzeum nyílt. Az oroszországi Izhevsk városában lévő egyetlen nyilvános mosdóban vasárnap nyílt meg a Toilet Museum, melynek célja a helyiek oktatása és esztétikai érzékük növelése. Az illemhelyen különböző festők alkotásait lehet megtekinteni a falakon, ám a régi „berendezés” továbbra is megmaradt. Az intézmény az önkormányzat teljes támogatását is élvezi.
• Öngyilkosság a múzeumban!  Ki kellett üríteni és be kellett zárni hétfőn a Smithsonian Múzeumhoz tartozó Hirshhorn Museum and Sculpture Garden épületét, miután az egyik biztonsági őr főbe lőtte magát az egyik raktárban. Szemtanúja nem volt az esetnek és eddig tisztázatlan, hogy miért ölte meg magát saját szolgálati fegyverével az őr.

A múzeumok gyakran szembesülnek azzal a helyzettel, hogy fogyatékkal élő csoportok is felkeresik őket. Törvény írja elő, hogy a fogyatékosok számára is egyenlő hozzáférést kell biztosítani a kultúrához, tehát a múzeumok látogatásához is. Mi a teendője a múzeumpedagógusnak olyankor, ha látás- és hallássérült embertársaink látogatnak el egy kiállításra?

A Múzeumi Negyed az idei Szigeten egy új helyszínen volt megtalálható, a tavalyi katasztrófiálisnak is nevezhető Nagyszínpad mögötti terület helyett. A 2012-es fesztiválon a kultúrának külön helyet alakítottak ki, ami Fidelio Kulturzóna néven futott. A HelloWood fainstallációi, a kreatív workshopok, a Porondszínház, az Agora, a Kelet-Európa Vurstli mellett a Múzeumi Negyed ennek is csak egy külön kis szegletét alkotta.

Augusztus 20: Szent István, tűzijáték, új kenyér, ország tortája, légi - , vízi-, és egyéb bemutatók, tisztavatás. Ugye mindenkinek ismerős? Igen, ez vár ránk idén is, és hiába van tömeg, azért kimegyünk, megnézzük, mert jó. A mókából azonban a múzeumok sem maradhatnak ki. Nézzünk csak körbe a fővárosban, mire érdemes figyelni, ha úgy döntünk, hogy családdal, vagy barátokkal kilátogatunk az ünnepségekre és szeretnénk beiktatni pár múzeumot is a szabad hétfőbe.

Augusztus 20-a alkalmával nemcsak Szent Istvánra és az országalapításra tekintünk, hanem a közvetlen múltunkra, sőt jelenünkre is. Megemlékezünk és jutalmazunk is, jelen esetben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és L. Simon László kultúráért felelős államtitkár tették meg ezt augusztus 16-án, a Néprajzi Múzeumban, amikor a nemzeti ünnep alkalmából közművelődési és közgyűjteményi díjakat adtak át.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának tájékoztatása szerint jelentős hagyományátörökítő és értékmentő tevékenységéért a Népművészet Mestere Díjban részesült:

• Debreczeni János szövő, népi iparművész;
• Dugár János fazekasmester;
• Géczi Hegedűs Sándor népi mesemondó;
• Gönczi Antalné hímző, népi iparművész;
• Halmos Béla népzenész, előadóművész;
• Lőrincz Istvánné hímző, népi iparművész;
• Nyulasi József fafaragó népművész;
• Tankó Jánosné népdalénekes;
• Vaszil Imre néptáncos.

Életfa díjat kapott a népművészet megőrzése és átörökítése érdekében végzett munkájáért:

• Élő Lajosné hímző népi iparművész;
• Galánfiné Schmidt Teréz népművész;
• Lőrincz Etel textiltervező iparművész.

Kiemelkedő egyéni teljesítménye elismeréseként a Népművészet Ifjú Mestere Díjat vehette át:

• Kubinyi Júlia énekes;
• Mahovics Tamás néptáncos szólista;
• a Tallabille zenekar;
• Hortobágyi Ivett néptáncos szólista;
• Nyitrai Tamás hegedűs;
• Velner Klára néptáncos szólista;
• Bumberák Mária mesemondó;
• Fazekas Gergely kemencekészítő;
• Hafner Miklós busómaszk-készítő;
• Dezső János kopjafafaragó;
• Nyíri Dánielné népi ékszerkészítő;
• Szatmári Ferenc vesszőfonó;
• Pozvai Andrea játékkészítő;
• Jaskó Dorottya nemezkészítő;
• Kovács Emese nemezkészítő.

Bessenyei György-díjat adományoztak a következő, kiemelkedő közművelődési tevékenységet folytató népművelőknek:

• Angyal László népművelő, Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ, Debrecen;
• Bereczkiné Szendrey Éva intézményvezető, Reichel József Művelődési Ház és Könyvtár, Pilisborosjenő;
• Csengei Ágota igazgató, Goldmark Károly Művelődési Központ, Keszthely;
• Gál Sándor nyugdíjas, megyei közművelődési szaktanácsadó, non-profit tanácsadó, Heves Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet;
• Hambuch Gerda ügyvezető igazgató, MOM Kulturális Központ Nonprofit Kft., Budapest;
• Veszpréminé Turtsányi Valéria közművelődési szakértő, nyugalmazott igazgató, Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ, Pápa.

A korszerű művelődést és a művészi ízlés fejlesztését szolgáló szakemberek közül Wlassits Gyula-díjban részesült:

• Aknay Jánosné közművelődési szakember, Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft.;
• Csikvár Gábor hivatásos előadóművész, Együd Árpád Kulturális Központ, Kaposvár;
• Fábián Zsolt általános igazgatóhelyettes, népművelő, Orlai Petrics Soma Kulturális Központ, Mezőberény;
• Gelencsér Ildikó népművelő, Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház, Kőszeg;
• Kovács Lászlóné nyugdíjas gazdasági szakember, korábban a Trafó Kht. és a Magyar Művelődési Intézet gazdasági vezetője;
• Szabó Ferencné ügyvezető, Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft.;
• Tóthné Kiss Szilvia óvodapedagógus, népművész, Lencsési Lakótelepi Óvoda, Békéscsaba;
• Makó Mária népművelő, nyugalmazott igazgató, Tömörkény István Művelődési Ház, Szeged.

A Csángó Kultúráért Díjat a csángó magyarok érdekében tett erőfeszítéseiért Albert István, az Egyházaskozári Csángómagyar Hagyományőrző Együttes vezetője kapta.

Móra Ferenc-díjat vehetett át öt kiemelkedő teljesítményt nyújtó muzeológus:

• H. Bagó Ilona muzeológus, irodalomtörténész, Petőfi Irodalmi Múzeum;
• Dr. Farbaky Péter főigazgató-helyettes, Budapesti Történeti Múzeum;
• Kücsán József néprajzos muzeológus, gyűjteményi osztályvezető, Soproni Múzeum;
• Dr. Matskási István főigazgató, Magyar Természettudományi Múzeum;
• Sárkány József művészettörténész-főmuzeológus, osztályvezető, Janus Pannonius Múzeum, Pécs.

Pauler Gyula-díjban részesültek a következő, jelentős szakmai munkát végző levéltárosok:

• Lakatos Andor igazgató, Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár;
• Dr. Sipos András főlevéltáros, Budapest Főváros Levéltára;
• Künstler Ferenc nyugalmazott vezető főtanácsos, közigazgatási főtanácsadó;
• Bana József igazgató, Győr Megyei Jogú Város Levéltára.

Tudományos munkájuk elismerésére Széchényi Ferenc-díjjal tüntették ki a következő közgyűjteményi szakembereket:

• Barátné dr. Hajdu Ágnes főiskolai tanár, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Felnőttképzési Intézet Könyvtár- és múzeumpedagógiai szakcsoport;
• Dr. Bene János megyei múzeumigazgató, Jósa András Múzeum, Nyíregyháza;
• Dr. Hír János igazgató, Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet - Pásztói Múzeum;
• Dr. Kiss András nyugalmazott levéltáros, történész, Kolozsvár;
• Dr. Radics Kálmán igazgató, Hajdú-Bihar Megyei Levéltár;
• Dr. Skaliczki Judit nyugalmazott főosztályvezető-helyettes, Oktatási és Kulturális Minisztérium.

A könyvtárosi munka legmagasabb rangú elismerésében, Szinnyei József-díjban részesültek a következő szakemberek:

• Balla Mária nyugdíjas főkönyvtáros, főiskolai adjunktus, Kaposvári Egyetem;
• Biczák Péter nyugalmazott megyei könyvtárigazgató, Pest Megyei Könyvtár;
• Erdeiné Törőcsik Katalin könyvtárvezető, Kenézy Kórház Debrecen, Orvosi Könyvtár;
• Takács Anna tájékoztató könyvtáros, József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya;
• Takáts Béla megbízott igazgató, Verseghy Ferenc Könyvtár és Művelődési Intézet, Szolnok;
• Villám Judit gyűjteményvezető, Országgyűlési Könyvtár.

Gratulálunk!

(Forrás: MTI)

Az olimpiát követően úgy gondoltuk érdemes rávilágítani arra, hogy milyen tárgyak kerülhetnek be a múzeumba a világ legnagyobb sportrendezvényéről. Szerintünk ennek úgy lehet a legjobban utána járni, hogy megtudjuk mely olimpikonjaink hagyatékai kerültek már egy múzeumi gyűjteménybe, mi történik az ikonikus tárgyakkal és milyen anyagi kultúra jellemzi az ötkarikás játékokat. A küldetésünkben a Magyar Sportmúzeum igazgatója Dr. Szabó Lajos segített, aki készséggel adott választ minden kérdésünkre.

Ai Weiwei. A legismertebb és legbefolyásosabb kínai kortárs művész, aki 2011-es letartóztatása óta nem hagyhatja el szülőhazáját. A mi szerencsénkre a műveit nem súlytja hasonló bűntetés, így az Ernst Múzeumban bárki megcsodálhatja a művész korai alkotásait magába foglaló, grandiózus, 266 darab fekete-fehér fotót felölelő tárlatot.

A csütörtök koraesti órákban megrendezett megnyitó kisebb tömeget vonzott a Nagymező utcai épületbe. A korán érkezők még tanúi lehettek annak, hogy a múzeum dolgozói az utolsó simításokat végzik a kiállításon, majd kezdetét vette a ceremónia. Felszólalt többek között Alexander Ochs, az Alexander Ochs Galéria tulajdonosa, aki a tárlat társszervezője is egyben. Beszédében utalt Ai Weiwei letartóztatására, majd arra, hogy hiába engedték ki a börtönből és biztosítottak neki egyre nagyobb mozgásteret, Kínát még mindig nem hagyhatja el, vagyis továbbra is fogságban van. Kiemelte, hogy az alkotó legfontosabb két tulajdonságának a részvétet és a szerénységet tartja, amik nagyban meghatározzák művészeti látásmódját is.

Ai Weiwei a kortárs kínai művészet világhírű alakja. Fotográfus, filmkészítő, szobrász, építész, kurátor, blogger vagyis egy rendkívül sok oldalú ember. Aktuálpolitkai és súlyos társadalmi problémák iránt is nagy érzékenységet mutat, amire nem csak alkotásain keresztül hívja fel az emberek figyelmét, de a legvátlozatosabb csatornákat használva igyekszik gondolatait megosztani a világgal (TED, Word Economic Forum, Twitter stb.). Az Ernst Múzeumban látható kollekció Ai Weiwei életművének korai szakaszába kalauzol el minket. A fotográfiák a művész életéből azt a 10 évet mesélik el, amit fiatal egyetemistaként New Yorkban töltött. A képanyagra nem tekinthetünk különálló egységként, mert felfedezhetjük benne a mai, világhírű alkotó művészetére jellemző vonások kezdeti jellegzetességeit. Például a fényképek között megtaláljuk Duchamp napraforgómagokból kirakott arcképét, aki Ai Weiwei egyik példaképe. A magok későbbiekben is sokszor visszaköszönnek művészetében.

Ai Weiwei 1981-ben költözött az Egyesült Államokba, ahol egészen 1993-ig élt, amikor apja betegségének hírére hazautazott. A fotóanyagnak köszönhetően bepillantást nyerhetünk a művész mindennapjaiba, megismerhetjük egy gondolkodó, nyitott bevándorló életének mozzanatait. Találkozhatunk barátaival, de magával a művésszel is, hiszen több önracképet is készített. Megtudhatjuk hol szórakozott, milyen zenei fesztiválon vett részt, milyen koncertre járt, melyik színházba és mely múzeumba látogatott el. Ai Weiwei fényképezőgépének lencséjén keresztül elérhető közelségbe kerülnek a New York-i kínai kolónia tagjai, megismerjük a kiszolgáltatottak, a szegények, az egyszerű emberek életét. Mindezek mellett megjelenik maga a város, a nagyvárosi élete és a ‘80-as évek hangulata. A mára már történelmi eseményeknek is aktív résztvevője volt, így az AIDS, háború ellenes megmozdulások, rendőri túlkapások, Tawana Brawley-ügy, Tompkins Square Park-i tűntetések is helyet kaptak a fotókon. A fényképekről olyan információkat is szerezhetünk, amiket valószínűleg soha nem tudtunk volna meg Ai Weiwei nélkül: Kik voltak East Village leghíresebb hajléktalanjai? Milyen volt a szőnyeg a kínai konzulátuson?

"If I can make it there / I'll make it anywhere" - hallhatjuk Frank Sinatra egyik leghíresebb slágerében, a New York, New York című számban. A képek alapján nekem úgy tűnik, hogy a Nagy Alma nagyon gazdag élettapasztalattal vértezte fel Ai Weiweit, aki nem lenne ma Kína első számú művésze, ha nem tölt el tíz évet ebben a városban. Az életmű szempontjából ezért a tárlat megkerülhetetlen. Viszont pont a változatos, széles sprektumon mogzó tématikának köszönhető, hogy a kiállítás fotóanyaga bárki számára érdekes lehet, így csak ajánlani tudom mindenkinek.

Világhy Gergely

• Ünnepi tárlatvezetés a Műcsarnokban: augusztus 19-én a "Mi a magyar?" című tárlaton Gulyás Gábor, a kiállítás kurátora vezeti végig a látogatókat. A több, mint félszáz kortárs alkotást felvonultató válogatás nem egyebet jár körbe, mint azt a kérdést, hogy mi a magyar 2012-ben. A vezetés délután 4 órakor kezdődik. (Műcsarnok)
• Másfél ezer tárgyat bemutató látványraktár Hódmezővásárhelyen: a Tornyai János Múzeum uniós forrásokból történő felújítása jelenleg is zajlik, a beruházásnak köszönhetően nyílik meg az a háromszintes interaktív bemutatóhely, melynek alsó részén az intézmény teljes gyűjtőkörét felvillantó látványraktár kap helyet. Az itt elhelyezett régészeti, néprajzi, képzőművészeti és helytörténeti tárgyak a leltározott gyűjteménynek mindösszesen az 1 %-át teszik ki. A válogatás szempontja volt, hogy az egyes tételek ne "csak" érdekesek legyenek, hanem oktatási célú felhasználásra is alkalmasak- közölte az MTI-vel Nagy Imre, az intézmény igazgatója.
• Két centiméteren múlott. Nem fért be Munkácsy Mihály Siratóasszonyok a keresztfán című festménye a debreceni Déri Múzeumba, ugyanis a helyszínen kiderült, hogy az előzetes adatokkal ellentétben az alkotást két centiméterrel nagyobb. Megoldás lehetett volna a feljárat feletti díszkeret eltávolítása, de ezt elvetették, mivel sérülés nélkül nem lett volna kivitelezhető. Felmerült az impozáns bejárati részben történő kiállítás is, ez azonban csak a kép megdöntésével lett volna lehetséges, amelyet állagvédelmi okokból nem valósítottak meg. A legoptimálisabbnak a kép Nemzeti Galériába történő visszaszállítása mutatkozott- tudatta közleményében Lakner Lajos múzeumigazgató.
• Kenyérfesztivál Zalaegerszegen: a hagyományos kemencés kenyérsütés teljes folyamatával ismerkedhetnek meg azok, akik ellátogatnak augusztus 20-án a Göcseji Falumúzeumba. Ugyanezen a napon nyitotta meg kapuit az intézmény 1968-ban, így az intézmény duplán ünnepel. Kézműves foglalkozásokkal, kirakodó vásárral, dalkörök, hagyományőrző együttesek fellépéseivel várják az érdeklődőket. A múzeum az eddigi évek tapasztalatai alapján mintegy 2000 vendégre számít.
• Művészi bélyegek Székesfehérváron: a Királyi Napok című rendezvénysorozat keretén belül nyílt meg a Bélyegmúzeum kiállítása a Szent István Király Múzeum dísztermében. A bemutatott kisgrafikák a város és Szent István kapcsolatát, közös történetét kívánják szemléltetni. A tárlat szeptember 21-ig látogatható.
• Meghosszabbított nyitva tartás a Nemzeti Galériában: a nagy érdeklődésre való tekintettel év végéig várja az érdeklődőket a Hősök, királyok, szentek című időszaki tárlat. Eddig 72 ezer látogató fordult meg a kiállításon. Az MNG Extra programsorozat részeként szeptember 7-én különleges tárlatvezetéssel is készül az intézmény.
• Összegyűjtik a múzeumpedagógiai foglalkozásokat: központi információs tárat készít az aktuális programokról a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ. Az adatbázis célja az, hogy a tanárok minél egyszerűbben és gyorsabban férjenek hozzá a kínálathoz és a szükséges információkhoz. Az információk interneten lesznek elérhetőek és havonta fogják frissíteni a feltöltött tartalmat.

Forrás: MTI