Múlt heti írásomban Stockholm skandináv néprajzot bemutató két meghatározó múzeumával foglalkoztam. Ezúttal a Djurgården-sziget talán leglátogatottabb intézményét veszem górcső alá.
A Vasamuseet, vagy magyarul Vasa Múzeum nevét az elsüllyedt hadihajóról kapta. A Vasaról elöljáróban érdemes annyit tudni, hogy a svéd király, II. Gusztáv Adolf megrendelésére épült az 1620-as évek közepén. Bár már a megépítésekor világos volt, hogy a hajó aránytalan méretei miatt egyáltalán nem biztonságos – szélességéhez mérten túlságosan hosszúra tervezték –, tartva a király haragjától az építészek mégis késznek nyilvánították.
Tim Burton munkásságát bemutató kiállítás nyílt a párizsi Cinémathèque Française-ben március 7-én. A tárlat anyaga eredetileg a New York-i Modern Művészetek Múzeumában szerepelt (MoMA) 2009. november 22-től 2010. április 26-ig (az akkori kiállítás honlapja elérhető itt). Ezúttal pedig a francia fővárosban, a világ egyik legjelentősebb filmmúzeumában kapott helyett.
A múzeumok tudják a választ! Íme néhány a programok rengetegéből:
A Magyar Nemzeti Múzeumban reggel fél 9-kor kezdődik az ünnepi megemlékezés, az épületben található kiállítások pedig 14 órától ingyenesen tekinthetőek meg.
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma ezen a napon arra keresi a választ, hogy "Hogyan éltek a forradalmárok Pest-Budán?". A múzeumban kiállítások és játékos vetélkedők kalauzolják a látogatókar 1848-ba, 13 és 15 óra között pedig tánctanításon is részt vehetnek a lelkes érdeklődök.
A Hadtörténeti Múzeumban az egykori Aradi Ereklyemúzeum kincseiből készült kiállítást tekinthetik meg a várba látogatók. A tárlaton olyan relikviák láthatók, mint például Kossuth Lajos fegyvert rejtő sétapálcája vagy Vécsey Károly fokosa. A múzeum március 13. és 16. között Forradalmi forgatag címmel többek között hagyományőrzők bemutatkozásával, tárlatvezetésekkel és kézműves foglalkozásokkal várja az érdeklődőket, 15-én szablyavívást és fegyverbemutatót, valamint a Honvéd együttes műsorát tekinthetik meg.
A nemzeti ünnepé lesz a főszerep március 15. és 18. között a szentendrei Skanzenban. A színes programok gyerekeket és felnőtteket egyaránt várják. 15-én nemzeti jelképeket rejtő tárlattal is készül a múzeum, az idén 110 éves halasi csipkét mutatják be április 15-ig.
Március 15-én, egyetlen napig 3 páratlan dokumentumot láthatnak az érdeklődők a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Kiállítják Kossuth Lajos szegedieknek írt buzdító sorait, a közgyűlési iratot a Habsburg-ház trónfosztásáról, valamint Erzsébet királyné (Sissi) Eötvös József számára írt köszönőlevelét. (museum.hu)
Június 26-27 között a gyűjteményi menedzselésről lesz egy konferenciaOpenCulture 2012 címmel Londonban, ha éppen arra járnátok.
Azt hittük, hogy Douglas Engelbart volt a pionír, aki már a 60-as években bemutatta a jövőt, vagyis az internetet, a cloud szolgáltatásokat, a videochatelést, de nem! Paul Otlet, a Mundeneum alapítója már a 1934-es könyvében körülírta a Windowst, a számítógépeket és az internetet.
Martin Barden felelős a Tate CRM-ért, többek között a sikeres Tate Member programért, ami egyszeri éves összeg ellenében olyan különböző extrákat kínál a csatlakozóknak, mint a Tate kiállításaira való ingyenes belépés, külön helység a tagoknak a Tate-n belül, exkluzív eseményekre való meghívás, ajándékok, nem kell sorban állni és még egy csomó hasonló extra. De mért is sikeres a Tate Member? Itt lehet megnézni a 2011-es MuseumNextes konferencián tartott előadásának slidejait.
Trailer, vagyis előzetes a Smithonian The Art of Video Games című kiállításához. Többek között megszólal a kurátor, az Athari alapítója, továbbá neves játékfejlesztők és producerek.
Jól kommunikálja a londoni Science Museum a WaterWars nevű kiállítását, aminek kapcsán reflektál az aktuális, témába vágó cikkre.
The Museum, Unbound: Shifting Perspectives, Evolving Spaces, Disruptive Technologies címmel november 7 és 10 között kerül megrendezésre egy konferencia a Museum Computer Network (MCN) szervezésében. A keynote-ot a Microsoft kutatója Curtis Wong tartja. A konferencia azt a kérdést járja körbe, hogy a rendkívül gyors technológiai innováció hogyan változtatja meg azt a helyet, amit mi múzeumként ismerünk.
Ha már fejlesztettünk okostelefonos alkalmazást és azt szeretnénk, hogy minden látogatónk ki tudja próbálni akkor 1) vehetünk minden látogatónak egy okostelefont vagy 2) kihelyezünk egy-egy készüléket, ahogy a Warhol Múzeum is tette.
Mi van akkor, ha egy tárgy nem “egészséges”, ép, egész? Ha fennáll a veszélye annak, hogy állapota tovább romlik, és egyszer csak semmivé válik az anyaga? Eddigi főhősünk, a muzeológus, igyekszik nem egyik kétségből a másikba esni, hanem felkeresi kollégáját, a restaurátort (aki a legjobb esetben vele együtt a múzeum alkalmazottja, de legalábbis megbízottja), hogy orvosolja a bajt.
Manhattan közepén véghúzódó Central Park New York egyik legikonikusabb helye. Gyakrolatilag mindenkinek ismeri a metropolisz közepén megbúvó zöld terület, mert szinte minden New Yorkban játszódó film kötelező helyszíneként szerepel. A World Park egy olyan project volt, ami QR kódok segítségével megpróbálta bemutatni a park különböző dimenzióit. Egy nem túl eredeti ötlettel, de profi megvalósítással és egy olyan helyszín kiválasztásával, ami mindenkiben okoz valami mininális rezonanciát a World Park egy működőképes ötlet volt 2010-ben.
De a múzeumok hogyan is tanulhatnak ebből? Fényképeket és filmeket be lehet mutatni ott, ahol készültek. Az okos telefonok, a divatos QR kódok, valamint AR segítségével könnyen lehet egy-egy helyszínhez kötni a tartalmat. A fenti videó szemlélteti, hogy nemcsak filmjeleneteket és látványos AR megoldásokat lehet használni, hanem történelmi fényképeken, mozgóképeken keresztül be lehet mutatni a park történelmét is. Az alábbi cikk is azt bizonyítja, hogy a régi fényképekre vagy videókra vevők az emberek, ha olyan helyszínekről készültek, amikkel a mindennapi életükben találkoznak.
Őszintén megmondom, nem vagyok egy nagy rajongója a QR kódoknak és szerintem nagyon sokszor rosszul használják, mert önmagában nem kommunikál semmit. Vannak azért kreatív ötletek is. Mért jobb ez a World Park, mint az átfogóbb, általánosabb megoldást nyújtó Historypin? Historypin zseniális ötlet és hosszú távon életképesebb. A World Park 2 napig volt látható, de utóbbi előnye a profi módon felépített arculat, reklám és lokalitás - a helyi közösség igényeire szabva.
Nálunk talán a Duna Tanösvény volt, ami erre a koncepcióra épült (idén is lesz). De milyen egyéb helyszínek vannak Magyarországon, ahol el lehetne képzelni egy ilyen kampányt?
National Media Museum szándéka, hogy bemutassa a társadalom és az internet kapcsolatát. A project megvalósításában a közönség aktív részvételére számítanak és most arra kérik az olvasókat, hogy küldjék el kedvenc internetes mémjeiket. Maga az ötlet jó. Bár felmerül a kérdés, hogy valóban múzeumoknak kell-e ezt gyűjteni? És miért ennyire web 1.0-ás a megvalósítás?
Helsinki lakosságának 75% nem támogatja a fővárosba tervezett Guggenheim Múzeumot, ami 140 millió euróba kerülne.
Újabb Da Vinci rejtély látszik megoldódni. A mester elveszettnek hitt "Az anghiari csata" című munkája a Palazzo Vecchio-ban található csak épp Giorgio Vasari festette rá a Marcianoi csata képét. A tudósok arra alapozzák a feltevést, hogy a freskó alatt olyan pigmentsejteket találtak, amivel a Mona Lisát is festették.
Dubai-i művészeti hét indul a hétvégén. Qatar továbbra is jó úton halad, hogy kulturális fellegvár legyen.
Több mint 200 angliai család gondolta úgy, hogy I. Világháborús ereklyéit szívesen látná digitalizált formában az Europeana adatbázisában.
CFM is el kezdte használni a Pinterestet és egy elég jó link gyűjteményre is felhívta a figyelmem. Le vagyunk maradva?
ENCATC hírlevelében akadtam az alábbi két érdekes cikkre a kulturdiplomáciával kapcsolatban: Az első leginkább Kínára fókuszál amerikai szemmel, a második a mérőszámokra helyezi a hangsúlyt, vagyis hogyan lehet mérni egyik ország kulturális hatását a másikra.
Ezúttal nem filmet, klipet vagy könyvet veszünk górcső alá, hanem néhány viccet tárunk a kedves Olvasó elé, melyekben a múzeumé a főszerep – hiszen rovatunk címe is ez: múzeumok mindenhol! Ha nem is vált ki belőlünk mindegyik poén térdcsapkodós kacagást, azért mindenképpen elolvasásra érdemesek, mert jónéhány közülük tipikusan múzeumi élethelyzetre reflektál vagy abból indul ki – persze eltúlozva. Íme egy csokorra való. És hogy van-e tanulság? Mindenki döntse el maga.
Totál zseniális ötlettel reklámozta az atlantai Design Múzeum legújabb fürdőszoba designokat bemutató kiállítását. Az is nehezítette a helyzetet, hogy a büdzsé minimális volt és a múzeumot se ismerték annyira az emberek. A múzeum marketingesei úgy döntöttek, hogy teleszórják a város egy frekventált területét több ezer sárga gumikacsával, amit az emberek magukkal vihettek. A múzeum kérése csupán csak annyi volt, hogy fotózzák le a kacsát saját fürdőszobájukban és rakják fel az internetre. Ami teljesen lenyűgözött ebben az ötletben, hogy egy egyszerű hétköznapi tárgy mennyire fel tudta dobni az amúgy szürke, megszokott városi tereket azáltal, hogy kiragadták megszokott környezetéből. Természetesen ez egy pozitív példa, mert a kampány sikerrel zárult, ahogy ebben a rövid filmben el is mesélik.
2014-ben nyílhat meg Damien Hirst saját munkáit bemutató galériája Londonban.
A londoni olimpia nem csak egy egyszerű sportesemény. Hozzá kapcsolódva ugyanis az otthont adó város kulturális élete fellendül, és a múzeumok is szinte kötelezően az olimpiához kapcsolódó kiállításokkal próbálnak minél több embert becsalogatni. In blink of an eye tárlat a mozgás megjelenést mutatja be, kezdve a rézkarcoktól a mozgás megörökítésének problematikáján át a modern művészeti művekig.
Az angliai közintézményekben, így a múzeumokban is egyre komolyabban veszik, hogy mekkora ökológiai lábnyomuk. Egyre égetőbb kérdés, hogyan lehet összhangban működni a természettel, amiben a múzeumok akár példamutatók is lehetnek.
Lezajlott New Yorkban az Armory Week: az ArtInfo cikkei az elmúlt hétről. Mindenhol ott voltak.
Kiállítás nyílt Berlinben a szovjet avantgarde eddig relatív ismeretlen témájáról, az építészetről.
Hogyan is dolgozik Cai Guo-Qiang, aki lőport felhasználva 'fest' képeket? Ebben a cikkben többek megtudhatunk a módszeréről és még egy videót is megnézhetünk arról, hogy hogyan készül el egy műve.
A Pinterest nem csak egy újabb kommunikációs platform, amin el lehet érni a közönséget, de akár a szervezet belső kommunikációjának a problémáira is jelenthet megoldást. Az ötletelések, amik eddig végtelen számú email formájában zajlottak, ezentúl csak nemes egyszerűséggel egy virtuális táblára lehet bökni.
A kanadai Winnipeg városába tervezett Canadian Museum for Human Rights pénzügyi gondokkal küzd és további tőkére van szüksége, hogy elkészüljenek az impozáns épülettel. A tervezett 2013-as megnyitó egy évet már biztosan csúszik.
37,895 spanyol pénzérme talált gazdára a Sotheby's árverésén. Többek között nagyon értékes darabok is, amiket Kasztília Izabella és Aragóniai Ferdinánd uralkodása alatt vertek.
Seb Chan fogalmazta meg a blogján az alábbiakat a múzeumok digitalizációja kapcsán: "a múzeumok addig nem tudják megfelelően értelmezni és beépíteni szervezeti DNS-ükbe, amíg nem rendelkeznek valódi digitálisan született kollekcióval". Érdemes elolvasni a kommenteket és a museumgeek véleményét is.
200 000 négyzetméteres múzeum! Ez a megaintézmény, 28 kiállítótermében több mint 1,2 millió kiállított tárggyal, nem máshol található, mint Pekingben, a Tienanmen tér keleti oldalán, és a Nemzeti Múzeumot foglalja magában. A megelőző egyéves kísérleti szakaszban - amikor a bővítés még részben folyamatban volt, és csak eseti csoportok jelentették a közönségét - több mint 4 millióan keresték fel. Hivatalos megnyitása azonban újra felhívta a figyelmet a méreteiben és kínálatában is egyedülálló múzeumra, amely a kelet-ázsiai ország több ezer éves történelmének bemutatása mellett időszaki kiállításoknak is otthont ad. A tárlat bemutatja már a térség legkorábbi időszakát is - Kína és Kelet-Ázsia legrégibb felegyenesedett emberi leletét az 1965-ben talált 1,7 millió évvel ezelőtti Jüanmou (Yuanmou) ember fogait és elképzelt környezetét mutatja be. Az időszaki kiállítások témái között van például kalligráfia, kőfaragás, építészet és animáció. Háromezer négyzetméteren a német művészet is helyet kapott. A berlini, a drezdai és müncheni állami múzeumok mintegy 600 darabos, többségében festményeket és szobrokat felvonultató - A felvilágosodás művészete című tárlattal mutatkozik be. (MTI)
A Vasamuseet, vagy magyarul Vasa Múzeum nevét az elsüllyedt hadihajóról kapta. A Vasaról elöljáróban érdemes annyit tudni, hogy a svéd király, II. Gusztáv Adolf megrendelésére épült az 1620-as évek közepén. Bár már a megépítésekor világos volt, hogy a hajó aránytalan méretei miatt egyáltalán nem biztonságos – szélességéhez mérten túlságosan hosszúra tervezték –, tartva a király haragjától az építészek mégis késznek nyilvánították.
