Muzgo

Gondoltátok volna, hogy egyszer a múzeumban is szükségetek lesz 3D-s szemüvegre?  Ám nem is akármilyen intézményről van szó. A Gödöllői Királyi Kastély ismét bebizonyította, hogy egy kastélymúzeum is tud lépést tartani a 21. századdal. A film hátteréről, elkészüléséről a muzeológusból lett forgatókönyvírót kérdeztük, Faludi Ildikót.

A mai nap megállt az élet abban a városban, ahol ez sohasem történik meg. Nem csak New York, de a keleti partvidék összes metropolisza a természet egyik legveszélyesebb kihívásával nézett szembe: a szuper-mega-über vihar a Sandy hurrikán miután végigszántotta a karibi térséget, az Egyesült Államok felé vette az irányt. Az amúgy festői Karib-tengeren a hurrikán tombolása több emberéletet is követelt és az anyagi kár is jelentős, de a Sandy számlájára írt számok tovább nőhetnek, ha nem történnek meg a megfelelő előkészületek.

Az egyik legveszélyeztetettebb város New York, ami közvetlenül az Atlanti-óceán partján fekszik és a 783.8 négyzetkilométeren összezsúfolódott 8 millió lakossal az első számú metropolis a térségben. Persze Boston, New Jersey vagy a főváros Washington D.C. is ugyanúgy közvetlen veszélynek van kitéve, de mégiscsak  New York a legszemléletesebb példája az amerikai életstílusnak. Persze, legyinthetnénk, mert a város már a Godzillától kezdve az UFO támadásig minden lehetséges katasztrófát túlélt, de mi történik ha a mozi egyszer csak valóssággá válik?

Természetesen az emberélet az első és minden a Central Parkban található mókus életért elmorzsolunk egy könnycseppet, de mégis, minket jobban érdekel egy vászon egy absztrakt festménnyel, egy 3000 éves csont vagy akár egy mókus... ha már kitömték és múzeumba raktárába rakták. Komolyra fordítva a szót, a Sandy hurrikán a múzeumok életét is komolyan befolyásolja. Nem csak a felújított Szabadságszobor átadása maradt el és zárta be a kapuit a tőzsde, a Broadway, de ma és a holnapi nap folyamán a legtöbb múzeum sem fogad látogatókat. Az intézkedés olyan világhírű intézményeket érint, mint a New Yorkban található MoMA, Metropolitan, MAD, Whitney, Guggenheim de a legtöbb kisebb múzeumot, galériát szintúgy érinti az esemény.  A Harlem Studio Museum például szikszalaggal védekezik a Sandy hurrikán ellen (képünkön). Amerika szerte több városban is gyűjteménnyel rendelkező Smithsoniant érinti a legnagyobb mértékben a természeti katasztrófa, mert nem csak New Yorkban, de Washingtonban és Chantillyban is vannak épületei. Sőt az intézmény kezelésébe tartozik egy állatkert is, ami különös figyelmet igényel.

Sajnos minden ilyen katasztrófa velejárója a fosztogatók megjelenése. A nemzetőrség és a rendőrök hatásos fellépése megakadályozhatja, hogy értékek tűnjenek el, de még nem tudhatjuk mi lesz a történet vége. Reméljük, hogy szerdán az összes múzeum rendben kinyit és csak egy érdekes, de pozitív kicsengésű sztori marad a Sandy hurrikánból, de azért egy kis szkepticizmus belefér.

Természetesen nem csak a negatíva hatásokat kell megjegyezni, mert így a műtárgyakra is lehet egy teljesen más szemszögből nézni. A Met gyűjteményéből egy Edvard Munch és egy Winslow Homer képet emelnénk kik, akik viharos festményeikkel különösen aktuálissá váltak. 

Forrás:anagraphic.hu

Kezdjük akkor in medias res azzal, hogy miért is kéne megnézni a Magyar Formatervezési Díj 2012 tárlatot az Iparművészeti Múzeumban. Azért, mert még azok számára is, akiket egyáltalán nem érdekel ez a téma, és akiknek a design szó hallatán csak jólfésült, hipster szemüveges fiatalok jutnak eszébe, azok is találnak benne olyat, amire azt mondják, ez már igen! Élhetőbb környezet, szép megoldások, vagy egyszerűen csak modern arculat? Miért van minderre szükség? Ez nem csak egy divathullám, ez a 21. század. A világ már ebben él, és ha fanyalgunk is, ez már nem fog megváltozni. Ismerkedjünk tehát meg vele!

Hogy fest az ember arca akkor, amikor meghúzza egy fegyver ravaszát és eldördül a lövés? A The Photographer's Gallery Shoot! című tárlatából megtudhatjuk.
Az 1920-as évek vidámparkjainak, vurstlijainak egyik kedvelt játéka volt a "fotó-lövő galéria" (photo-shooting gallery). A vendég a pisztollyal igyekezett úgy lőni, hogy eltalálja a céltáblát, a jutalma azonban nem egy plüssmaci volt, hanem egy kép önmagáról, amikor éppen elsüti a fegyvert. Nemcsak a szórakozni vágyók figyelmét keltette fel ez a sajátos fényképezési mód, de filozófusokra, művészekre, fotósokra tett nagy hatást az újfajta látásmód, a fénykép és a fegyver elsütése közötti párhuzamok. A nagy fotósnevek, mint Brassai, Henri Cartier Bresson is kipróbálták ezt a technikát, de a híres filozófusok Jean Paul Sartre és Simone de Beauvoir is lencsevégre kapták magukat ilyen módon. 

A tárlat nemcsak a 20. század eleji alkotásokat tartalmaz. Ria van Dijk 1936 óta minden évben lefotózza magát ilyen módon, 92 éves kora ellenére nagyon biztosan tartva még mindig a kezében a fegyvert. A kortárs művészek, mint például Sylvia Ballhause, Agnès Geoffray, Jean-François Lecourt vagy Christian Marclay, munkáikban pedig  a fegyverrel és fényképezőgéppel való lövés analógiáit vizsgálják.

A londoni tárlat érdekességei közé tartozik, hogy a 18 év feletti látogatók maguk is kipróbálhatják ezt a fényképezési technikát, lőhetnek magukról egy jó fotót.

Légrády Eszter

• Többfunkciós oktatótérrel és interaktív információs pontokkal bővül a Váczy Péter Gyűjteménynek helyet adó Magyar Ispita épülete Győrben. A gyermekfoglalkozásokhoz korszerű feltételeket teremtő fejlesztésre 50 millió forintot nyert el a Városi Művészeti Múzeum a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) pályázatán. A műemléképület pincéjében alakítják ki az oktatóteret, a pinceszinten két foglalkoztató teret, továbbá egy tűzzománcműhelyt, és egy előkészítő helyiséget rendeznek be. A falakon a Váczy Péter Gyűjtemény tárgyairól készült műtárgyfotók, tablók közvetítik a múzeumi ismeretanyagot a foglalkozásra érkező látogatóknak. Az építkezés várhatóan 2014-ben fejeződik majd be.
• André Kertész, Alfons Mucha, Moholy-Nagy László és a fotográfia számos más mesterének összesen 226 képére lehet licitálni az Ágnes Fotóművészeti Galéria november 7-én induló, hatodik online aukcióján. A fotók keddtől kiállításon is megtekinthetők. A galéria honlapjára (www.agens90.com) hétfő estére kerül fel az árverés teljes anyaga, mellyel keddtől az Ágens Fő utca 73. szám alatti kiállítótermében is találkozhatnak az érdeklődők.
• Kiemelt beruházásként 1,8 milliárd forintból kezdődik turisztikai beruházás a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban, egyebek mellett veteránautós látogatóközpontot, bormúzeumot és lepkeházat alakítanak ki, és új állandó kiállításokat mutatnak be a látogatóknak. A Hétköznapok és ünnepek egy hercegi kastélyban - a keszthelyi Festetics-kastély évszázadai című projekt révén megújul az egykori Amazon Szálló, átalakul a kastély épülete és a nemrég megnyitott pálmaház is. Olyan projektek valósulnak meg, amelyek első lépcsőnek tekinthetők a kastélymúzeum és parkjának további fejlesztéséhez is.
• Az idén 60 éves Bukta Imre képzőművész tiszteletére 18 alkotásából - festményeiből, papíralapú munkáiból és fotóiból - rendeznek kiállítást szerdától a Godot Galériában Budapesten. A művész papíralapú munkái közül látható lesz idén készült Önarcképe is. A festmények közül pedig például az Udvari jelenet és a Kocsmában című alkotás. A művész fotói közül kiemelkedő a 2003-as Parasztmadonna című kép, amely fekete-fehér és színes változatban is elkészült. A képen egy mezőn álló szénakazal tetején ül a szoptató madonna a gyermekével, a kazal mellett egy férfi és egy nő áll. Bukta konceptuális fotóin ironikusan mutatta be a vidéki életet, miközben továbbgondolási lehetőségeket is kínált. Szemlélete hol ironikus, hol melankolikus, máskor társadalomkritikus vagy megengedő, de mindig empátiával közelíti meg alanyait. Tárlata december 8-ig látható a Godot Galériában.
• A Kassák Múzeum új arculata elnyerte a világ egyik legrangosabb dizájn elismerését, a red dot díjat kommunikációs dizájn kategóriában. A red dot a kiemelkedő dizájn védjegye, amelyet világszerte elismernek. A versenyen évente változó szakértő zsűri válogat három fő kategóriában. A díjnyertes munkák a legnagyobb kortárs dizájn gyűjteményekbe, az esseni és a szingapúri red dot múzeumokba is bekerülnek. A díjazott arculati elemek november végétől kiállításon is megtekinthetők a Kassák Múzeumban. A red dot díj elnyerése Sasvári Edit múzeumvezető, Csatlós Judit muzeológus, Szőke Katalin pr szakértő és Lepsényi Imre dizájner két éves összehangolt munkájának eredménye.

• Fejezetek Somogy néprajzából címmel állandó kiállítás nyílt Kaposváron a Rippl-Rónai Múzeumban. A tárlaton látható tárgyak és fotók a 19. század második felét és a századforduló időszakát idézik. A megújult kiállítás anyagát az 1909-ben alapított múzeum néprajzi gyűjteményéből válogatták, a pásztorélet tárgyaival, a pásztorok díszítőművészetével, a ruhakészítő iparosok munkáival, a paraszti sorban élő emberek hétköznapi és ünnepi viseletével, valamint az emberélet fordulói közül a temetkezés, a gyász hagyományaival ismerteti meg a látogatókat.

(Forrás: MTI)

Révbe ért az Európai Unió digitális zászlóshajója, ami a kontinens kulturális örökségét gyűjti egyetlen hatalmas adatbázisba. A nemrégiben kiadott sajtóközlemény szerint bárki számára elérhetővé vált az Europeana API-ja. Így az adatbázisban felhalmozott több mint 20 millió műtárgy metainformációit mindenki szabadon felhasználhatja, akár kutatási projektről, adatvizualizációról vagy vállalkozásról legyen szó.

“The story so far”

Az Europeana története több mint egy évtizedes múltra tekint vissza, hiszen az Európai Uniót már a 2000-es évek elején foglalkoztatta a digitalizáció kérdése, bár elsősorban a könyvtárak állományát illetőleg. Az áttörést Jacques Chirac francia elnök 2005-ben fogalmazott levele hozta meg (többek között támogatta az akkori magyar kormány is), amelyben felvázolta egy adatbázis vízióját, ami Európa népeinek kulturális örökségét dolgozza fel. A levél hatására, az ugyanebben az évben elfogadott i2010:European Information Society 2010 elnevezésű uniós stratégiában egy európai digitális könyvtár létrehozása kiemelt helyen szerepelt. Így az Europeana alapjait az European Digital Library Network (EDLNet) projekt keretében fektették le. A rendszer 2008 november 20-án lépett a béta fázisba, a debütálás napján 4,5 millió objektum leírását tartalmazta az adatbázis. A sikeresség keserédes íze, hogy az érdeklődés olyan mértéket öltött, hogy a szerverek nem bírták a terhelést, így az oldal hamar elérhetetlenné vállt.

Aki sokat markol... az jelenleg Kína. Hatalmas kulturális építkezésben van a kommunista ország. Megdöntötték például a múzeumépítés világcsúcsát is, a Shanghai-i Kortárs Művészeti Múzeumhoz tartozó új intézményt mindössze egy év alatt építették meg a tervekből kulcsrakész állapotra, amit a Shanghai Biennale keretében nyitottak meg.

Nem rossz elgondolás akkor felkarolni a művészeteket, mikor Ai Weiwei, Yue Minjun és Zhang Huan személyében a kortárs kínai művészet egyre felkapottabb lesz. Az Ullens Center for Contemporary Art igazgatója Philip Tinari azt fejtette ki, hogy hiába a múzeum boom és az építkezési láz, ha nem teremtik meg hozzá a narratívát, ha nem rendezik az elmúlt 35 év művészetét. A probléma megoldásán azonban dolgoznak már. Muzeológiai iskolákat hoztak létre, hogy pár év alatt ki tudják nevelni az újonnan létrehozott intézmények szakmai személyzetét. 

Kína igyekszik kinyitni kapuit, és beengedni valamit a világból - a nemzetközi aukciósházakat például. Pekingben új szabadkereskedelmi zónát hoztak létre, ahol a Sotheby's már meg is tartotta első aukcióját. Új kulturális zónák jönnek létre, így például gazdasági szervezetek, bankok hozzák létre a saját gyűjteményeiket (Minsheng Bank, Zendai Group) a korábbi ipari vidékeken pedig kulturális körzetet alakítanak ki (nem új dolog ez a nap alatt, láttunk már ilyet Bilbaoban Guggenheim kivitelezéssel). Jó példa erre a már említett Ullens Center, mivel a 2007-ben átadott galéria korábban lőszergyárként működött, ma pedig milliók látogatják évente.

A közönség pedig nagyon érdeklődő, bár a trendeket talán kevésbé ismerik, mint Amerikában vagy éppen Párizsban. Számukra azonban nem jelenik meg a múzeummal kapcsolatban a templom asszociáció - mondja el Philip Tinari - éppen ezért extra-ébernek kell lenniük, hogy megvédjék a tárgyakat. A másik érdekesség pedig az, hogy teljesen idegen a kínai emberektől az a gondolat, hogy egy ilyen kulturális élményért fizessenek - az UCCA 1,40 dolláros belépője maga a horror (bár a múzeumshopban azért elég sokat költenek).

Állandó lendületben tehát a kínai kulturális építkezés. De hol lesz ennek a vége?

Légrády Eszter

• Hatvan éve nyitotta meg kapuit az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, valamint a Bajor Gizi Színészmúzeum, ebből az alkalomból kiállítás nyílt tegnap Budapesten. A jubileum alkalmat ad szakmai számvetésre, ugyanakkor ez a megmutatkozás ideje is. A kiállításon a színház okos, látványos, szórakoztató világát idézik meg három lakószobányi területen. A tárlat megnyitóján a múzeum vendégkönyvéből Bánfalvi Eszter és Almási Sándor olvasott fel összeállítást, majd az évforduló alkalmából a gyűjteménynek ajándékozott jelmezeket, tárgyakat mutatta be a Magyar Színház igazgatója.
•  Egy korábban a szakma előtt is ismeretlen Munkácsy-művet mutatott be Pákh Imre Szegeden a Móra Ferenc Múzeumban, a Párizs környéki tájat ábrázoló alkotást 1880 és 1885 között festhette a művész. A gyűjtő elárulta, hogy a festmény pillanatnyilag a kedvenc Munkácsy-képe, amely üde, könnyed ecsetvonásaival tükrözi a művész nagyságát. A festmény igazi kuriózumnak számít, hiszen a képen szerepel Munkácsy Mihály ujjlenyomata is. A kép december közepéig látható a múzeumban.
• Megújult a kecskeméti Klapka-ház, az ország egyik legnagyobb magángyűjteményének, a Bozsó Gyűjteménynek az otthona. A projekt során az épületegyüttes egyik szárnyát teljesen átépítették. Ezzel egy időben számos új, látogatóbarát szolgáltatás jött létre, amelyeknek célja a multikulturális, interaktív és családbarát múzeumi kínálat megteremtése. Az akadálymentesítés jegyében tapintható makett, érintőképernyős információs pultok, Braille-feliratok és többnyelvű audio-guide rendszer segíti a fogyatékkal élők tájékozódását. Az új időszaki kiállítótér pedig lehetőséget biztosít helyi, illetve fiatal művészek bemutatkozása mellett úgynevezett brandkiállítások megszervezésére is. Az elkövetkezendő hetekben rendezik be véglegesen a kiállítótereket és hozzák létre az új szolgáltatásokat.
• Kertész Sándor számos ritkaságot felvonultató néprajzi kollekciója is szerepel a Nagyházi Galéria kétnapos, november 6-i és 7-i aukciójának kínálatában. Az árverés anyaga felöleli a népi tárgyi kultúra teljes területét. A kollekció sokszínűségét mutatják a jó állapotban lévő üvegikonok, az üvegből és cserépből készült szenteltvíztartók, egy izgalmas, fémből készült, bárány formájú kalácssütő, a gyűjtemény egyik legkülönlegesebb darabja pedig egy mívesen díszített citera.
• Tegnap délután megnyílt III. Ars Pannonica a pannon régió művészeinek jelent bemutatkozási lehetőséget. A harmadik biennálét a szokásoktól eltérően nem nyilvános pályázatként hirdették meg. A meghívott mintegy félszáz képzőművész három-három alkotást küldött, ezekből válogatott az Aknay János festőművész elnökletével értékelő  zsűri, amely végül négy bronz, két ezüst és egy  arany fokozatú elismerést is kiadott. Az arany fokozatú minősítést a budapesti Varga-Amár László Átvilágított figura című képe kapta. A III. Ars Pannonica-biennále november 10-éig tart nyitva a Savaria Múzeumban. 

(Forrás:MTI)

50 évvel ezelőtt, 1962 októberén nagyon forró napokat élt meg a világ. Kuba, Szovjetunió és az USA háromszögében izzott fel a diplomácia. A Hidegháború talán legfeszültebb pillanatai voltak azok, amikor a kémrepülők által készített fényképek bebizonyították, Kubában valóban szovjet közép-hatótávolságú rakétabázisokat létesítettek. A nagyon hosszú 13 nap aztán végül is mindenféle gombnyomás rakéta- és atomtöltet-kilövés nélkül zajlott le, rövidre zárva ezzel a kubai rakétaválságot. Eddig az ismétlés, a történet azonban még nem ért véget, mert a tárgyak tovább mesélnek. Mit mondhat el erről a pár napról egy katonai kabát?

A 2009-ben elhunyt William Ecker kapitánynak, az Amerikai Haditengerészet tagjának a napokban a Smithsonian gyűjteményébe került kabátja nagyon is sokat. Eckert október 23-án küldték ki, hogy fényképezze a kubai területet, a család a repülés évfordulója alkalmából ajánlotta fel az emléket a National Air and Space Museumnak. A ruhadarabon semmiféle rangjelzés, jelvény nem található, az akció titkos volta miatt. Bele kellett kalkulálni ugyanis azt, hogy a gép esetlegesen megsérül, a pilótát pedig foglyul ejtik. Alex Spencer, az intézmény kurátora azt is elmondta, hogy a gyűjteményben ez az első személyes tárgy a rakétaválság idejéből, bár például több kémrepülőgéppel is rendelkeznek már.

Így kapcsolódnak tehát bele a nagy történelembe a kis személyes sorsok, az emberek, akik a gépeket vezették. Ezek a tárgyak, történetek teszik egyre árnyaltabbá a múltról alkotott képünket. Így mesélhet egy kabát a 20. század egyik fontos történelmi tényéről.

Légrády Eszter

Blogolni jó. Az ember (vagy intézmény) rövidebb vagy hosszabb formában oszthat meg híreket, gondolatokat, véleményt, mindezt linkekkel, képekkel, videókkal fűszerezve. A blog azért is jó, mert sokkal kötetlenebb, mint mondjuk egy honlap és gyakrabban frissíthető, ráadásul az emberek kifejezetten szeretnek és szoktak is blogokat olvasni. Vannak múzeumok, amik már rájöttek ennek a kommunikációs formának az előnyeire és előszeretettel használják. Az egyik ilyen intézmény a Mai Manó Ház.