Gyerekkézben volt az irányítás szombaton a Műcsarnokban. Ők kezelték a jegyeket és vezettek tárlatot a múzeum Európai utasok - Kolozsvári képző-művészet az ezredforduló után című ki-állításában. Érdekes volt az ötlet, mármint a gyerekek szemszöge, a téma, és a kettő találkozása. Így hát fogtam a fényképezőgépem, a jegyzetfüzetem és a vihar előtti nyári napsütésben útnak indultam a Hősök terére.
A művészet, a geolokcáió és közösségi szolgáltatások frigyét vizsgálva eljutottunk már az ArtFinderig, amitől vegyes érzelmekkel vettünk búcsút. Vizsgálódásunk tárgyának legújabb alanya az ArtSpotter egy londoni székhelyű, 2010-ben alapított start up.
A bonyolult, túl sok mindent magába olvasztó ArtFinder helyett az ArtSpotter végtelen egyszerűnek tűnik. Igazából maga a neve is annyira beszédes, hogy pontosan leírja, hogy mit takar a szolgáltatás, de emeljünk ki egy-két dolgot: "A művészet mindenhol ott van, az egész világon." "A művészet a társadalom része, így mindenkinek szól." "Minden lehet művészet." Egy nyílt közösségi szemlélet rajzolódik ki, ami csak annyi kér tőlünk, hogy nyitott szemmel járjunk a világban. A lényeg, hogy az ArtSpotter jól fókuszál egyetlen feladatra: csak és kizárólag kiállítások vannak a rendszerben, de a legtágabb értelemben véve, mert kültéri installációk és street art is szerepelhet az adatbázisban. Az éppen futó kiállítások közül egy térképen kedvünkre szemezgethetünk, kereshetünk. Világszinten az eloszlás itt is elég egyenetlen, mert míg London, München, New York tele vannak éppen futó kiállításokkal, addig Budapesten most nem találtam semmit, amit rögtön orvosoltam is.
Itt jön a teljes szemléletbeli váltás az ArtFinder felemás megoldásához képest. Mert mi történt miután nem találtam semmilyen kiállítást Budapesten? Hozzá is adtam a Ludwig Múzeum és a Műcsarnok egy-egy éppen futó kiállítását. Mivel az intézmények nem voltak benne a rendszer, így gyanítom, hogy Magyarországról még nem sokan használták az ArtSpottert. Bizonyára nem fog mindenki ezen poszt hatására hirtelen minden fellelhető kiállítást felrakni a rendszerbe, de egy-két olyan ember, aki lát fantáziát az ArtSpotterben, egész Budapestet be tudná "pöttyözni".
Sokkal fontosabb a geolokáció az ArtSpotter esetében, mint az ArtFindernél láttuk. A főoldalon nagy betűkkel arra buzdít, hogy töltsük le az okostelefonos alkalmazásukat. Ha csak hozzá akarunk adni egy-két kiállítást még nem elengedhetetlen a mobil, de arra, hogy az ArtSpotterrel felfedezzünk egy várost, jelen kell lennie a mobiltelefonokon is, amit így is, úgy is mindenki hurcibál magával mindenfele. Így a városban barangolva egy-két rövid kattintással megoszthatjuk a szembe jövő zseniális graffitiket is.
Az ArtSpotter egy jobban átgondolt, jobban fókuszált szolgáltatás, mint az ArtFinder. Arculat és kommunikáció tekintetében is egységesebb, amit azért tartok fontosnak, mert sok olyan szolgáltatást kínál, ami átfedésben van a Facebookkal, és komoly versenytársakkal rendelkezik.
Világhy Gergely
Hogyan is gyarapodhat egy múzeum gyűjteménye? Ajándékozással, vásárlással, gyűjtéssel stb. Ezt tudjuk, de azért az mégis egy megdöbbentő hír, hogy Amerikából egy egész házat fognak átszállítani a szentendrei Skanzenbe!
Magyar intézmények és az amerikai magyarság szervezeteinek összefogásával kiállítás nyílt pénteken a New York-i magyar főkonzulátuson, annak a pennsylvaniai Vintondale bányásztelepülésnek a két világháború közötti tárgyi emlékeiből. A település egykoron jelentős lélekszámú magyar lakossága Bátyuból, Bereg megyéből vándorolt ki Amerikába. A település egyik épülete, nevezetesen Bagu Balázs háza, amelynek alsószintjén boltok voltak, és amelynek teljes eredeti berendezése napjainkig szinte érintetlenül megmaradt, hamarosan, a Skanzen szakembereinek felügyelete alatt Magyarországra "utazik".
Az értékmentést az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Amerikai Magyarokat Kutató Munkacsoportja kezdeményezte. A Bagu-házra, amely a Skanzen első olyan magyar épülete lesz, amely nem a Kárpát-medencéből származik, Balogh Balázs, a kutatóközpont főigazgató-helyettese, a Néprajztudományi Intézet igazgatója bukkant rá, aki az előző évtized folyamán többéves terepmunkát végzett az amerikai Közép-Nyugaton, a 19-20. század fordulóján kivándorolt magyarság kultúráját kutatva. "Az épület könnyűszerkezetes amerikai épület, de a ház mögött egy szalonnasütőt, egy húsfüstölőt és egy szőlőlugast alakítottak ki, amelyeken keresztül 'megfogható' a korabeli magyar életmód" - mondta Balogh Balázs.
Cseri Miklós, a szentendrei Skanzen főigazgatójának elmondása szerint: "Egy jó múzeum gondol a jövőre. Miután befejeztük az erdélyi tájegységet, ha megkapjuk erre a kormányzati támogatást, akkor 2015-2016-ban elkezdjük a diaszpóra magyarságának épített és szellemi örökségének bemutatását". Egyebek között kanadai, ausztrál, izraeli és holland tájegységi projektekben gondolkodnak.
(Forrás: MTI)
Ha az európai orvostörténeti múzeumok között vizsgáljuk a magyar Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (SOM) szerepét, kitűnik, hogy annak célkitűzése és jellege eltér azokétól. A SOM sajátossága az orvostörténeti múzeumok között megalakulása (1964) óta az, hogy a korábbi, főként a szakma önreprezentációját szolgáló gyűjteményekkel szemben az orvostörténelmet kulturális jelenségként kezeli, amely szervesen kötődik egy adott kor társadalmához. Célja ebből kifolyólag nem csupán a medicina fejlődésének bemutatása, hanem a betegség és egészség, a gyógyítás kultúrájának a társadalom-, művelődés-, sőt filozófia- és művészettörténeti kontextusban való vizsgálata.
Ez a szemlélet nem egyeduralkodó a mai orvostörténeti gyűjteményekben, az 1960-as években pedig szinte egyáltalán nem volt jellemző. Az európai orvostörténeti múzeumok zöme (pl. Bécs, Róma, Koppenhága, Párizs, Barcelona) napjainkig is egyetemi keretek között működik, így legfőbb céljuk akkor és ma is az orvostanhallgatók képzése. Mivel ezek a gyűjtemények funkciójukat tekintve az egyetemi képzést szolgálják, jelentős részük továbbra is az orvostudomány fejlődésének szemszögéből vizsgálódik, anyaguk nem terjed tovább az orvosi és gyógyszerészeti eszközök és dokumentumok bemutatásánál. Tematikájuk és célközönségük miatt kevésbé vannak jelen egy adott ország kulturális életében, mint az olyan országos múzeumok, amilyen a SOM is.
A SOM amellett, hogy az orvostörténelem tudományos kutatási és forrásbázisa, egyben szélesebb közönség számára biztosítja nemzetközi viszonylatban is jelentős tárgyi anyaga értelmezésének lehetőségét. Teszi mindezt kiállítások és múzeumpedagógiai foglalkozások, valamint különböző konferenciák és képzések által. Különféle időszaki (pl. „A sebesült Görgei”) és vándorkiállításai („Pestis”) révén a minden korosztály számára befogadható és értelmezhető, látványos, egyben jól kommunikálható orvostörténeti kiállítások megvalósítására törekszik. Célkitűzése sikerét bizonyítja, hogy tavaly májusban a komplex fejlesztésért és a megújult szemléletű, közönségbarát, széles látogatói réteghez eljuttatott időszaki és vándorkiállításokért Az Év Múzeuma 2010 díjat a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum vehette át.
Készült Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főigazgatójának a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri épületében tartott 2012. május 3-i előadása alapján.
Fazekas Eszter
A pop-art művészet ikonja már 11 évesen rátalált arra a stílusra, ami híressé tette. A Rudy Vallée ábrázoló szkeccset Andy Fields vette meg 3 fontért egy Las Vegasban tartott vásáron. A képet a 11 éves Andy Warhol készítette, ami a művész legkorábbi ismert műve. Az alkotást Royal West of England Academy kiállításán tekintheti meg a közönség egy olyan tárlat keretében, aminek célja a fiatal művészek bátorítása.
Június 8-án nyílik meg a Morgan Library and Museum-ban egy Winston Churchillről szóló kiállítás. Churchill az egyik leghíresebb brit az egész történelemben, kiváló szónok és politikus. Ő volt Anglia miniszterelnöke a II. világháborúban.
A Morgan Library and Museum elsősorban Churchill beszédeire, írásaira fókuszál. Nem korlátozódik csak és kizárólag híres szónoklataira, mert előkerülnek magánlevelezései is. Azért tartottam érdemesnek megemlíteni a kiállítást, mert a Morgan Library and Museum kiadott egy másfél perces kedvcsinálót, amit szinte biztos, hogy Prezivel készítettek el és nagyon jól néz ki. Jó példa arra, hogy lehet minimális erőbefektetéssel egy látványos reklámfilmet összerakni.
A Prezi egy magyar startup, ami megreformálta a prezentáció készítést. A végtelenül lineáris PowerPoint helyett a Preziban a térben szabadon helyezhetjük el gondolatainkat, aminek csak a fantáziánk szabhat határt.
Alighanem kevesen vannak azok, akik nem ismerik a Tomb Raider nevű népszerű videojáték-sorozatot. Főhőse Lara Croft egy gazdag úrilány, aki műkincsek, és ereklyék felkutatásával foglalkozik. A játék összesen 8 egyedi, 1 évfordulós, és néhány kisebb kiegészítő kiadványból áll, valamint ezek szolgáltatták az alapját 2 mozifilmnek is, amikben Angelina Jolie játszotta a főszerepet.
Számunkra különösen a sorozat 6. része érdekes, melyet 2003-ban adtak ki The Angel of Darkness néven. Hogy miért is? Azért, mert 2 teljes pályán át a Louvre galériáiban, raktáraiban, irodáiban és kertjében kalandozhatunk.
Miről is van szó? Adott egy városi szokás, adott egy szobor, a Duna, májusi szép idő és a jó hangulat! Mindez miért ne válhatna a szellemi kulturális örökségünk részévé? Így gondolták ezt a hagyomány folytatói is, a bajai Hajómalom Egyesület, akik fel szeretnék vetetni a nemzeti jegyzékre a helyi Jánoska-eresztés szokását, mellyel a „vízen járók” védőszentjére, Nepomuki Szent Jánosra emlékeznek. Az ehhez szükséges pályázatot május 20-ig kell benyújtaniuk.
A Jánoska-eresztést 1941-ig minden évben megtartották, aztán az 1980-as évek végén éledt újra a szokás, az utóbbi években már több ezren vettek részt az eseményen és a hozzá kapcsolódó programokon. Ez a szokás tulajdonképpen azt jelenti, hogy a szentjánosi kápolnában található, csaknem két méter magas Nepomuki Szent János-szobrot leviszik a Duna-parti Türr-emlékműhöz, ahol hajóra teszik. A szobrot szállító hajót lampionokkal, mécsesekkel kivilágított ladikok, motorcsónakok kísérik fel a Sugovicán a főtérhez, ahol ezután mulatság kezdődik.
A városban a Jánoska-eresztés előtt számos programot rendeznek a főtéren és a Türr-emlékmű mellett lévő
halászati miniskanzenben: a kemencében dunai kalácsokat, például borsos kalácsot sütnek, emellett sült disznócombbal is megvendégelik az arra járókat. Akinek kedve van, kipróbálhatja, hogyan kell halászlétésztát gyúrni.
A gyerekeket és az érdeklődő felnőtteket számos kézműves foglalkozás - például gyöngyfűzés, növényszövés, papírmerítés - is várja, emellett lesz játszóház is. A Türr István Múzeum egyik munkatársa pedig bemutatja, hogy annak idején a halászok hogyan fontak úgynevezett rekesztőfalat vesszőből. Ezzel a csiga alakú eszközzel tudták megmenteni a levonuló árvíz után a halakat a halászok - részletezte Palik Vera, a Bajai Hajómalom Egyesület elnöke.
A városi múzeum azonban egyéb programokkal is készül május 12-én. A Hajómalom egyesület felvetését támogatva a Türr István Múzeum és a Múzeumbarátok Köre Alapítvány a civil szervezetek és minden érdeklődő számára egy kiállítással egybekötött információs napot, workshopot rendez az intézmény emeleti kiállítótermében. (Ennek részletes programja itt található.)
A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén jelenleg 11 elem található: a Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége; a mohácsi busójárás; a kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya; a kalocsai élő kulturális hagyományok (hímzés, pingálás, viselet, tánc); a mezőtúri fazekasság; a magyar solymászat; a halasi csipkevarrás; a matyó örökség továbbélése; a pünkösdi templomdíszítés Mendén; a tikverőzés Mohán és az Emmausz Bólyban.
(Forrás: MTI, Baja Város Honlapja, Türr István Múzeum, 1. kép, 2.kép, 3.kép)