1933-ban a cserkészek világtalálkozójának, a jamboree-nak a főváros vonzáskörzetébe tartozó Gödöllő adott otthont. A 80 éves évforduló kapcsán megrendezett kiállítás megnyitója még a szervezőknek is okozott meglepetéseket: a közönség soraiból három öregcserkész is jelentkezett, hogy ők részt vettek a IV. világtalálkozón.
Ha tettszett a cikk, csatlakozz hozzánk
Facebookon.
-->
Az eddigiektől eltér, ugyanis nem a gyűjtőszenvedély szólalt meg benne és nem is a rendezetlenség kellemes érzése járja át. Egy nagyon is jól megkonstruált, pontos vonalakkal megrajzolt, az anyagokkal szemtelenül jól játszó helyiség, ami egy valami miatt mégis helyet kapott itt nálunk. Két olyan nosztalgikus, sőt már majdnem tökéletesen korhű elem van benne, ami mellett nem mehettünk el szó nélkül romkocsmás sorozatunkban. Íme tehát a Garzon Café a Muzgo szemüvegén keresztül.
Ha tettszett a cikk, csatlakozz hozzánk
Facebookon.
-->
Írország - birkák, zöld fű, szeles idő, gyakori eső és persze Guiness. Egy Muzgo szerkesztő számára azonban ez a sor és egy hat napos utazás nem lehet teljes múzeumok nélkül. A következő mini-sorozatban egy kritikai hanggal fűszerezett élménybeszámolót szeretnék adni a meglátogatott kiállításokról, mindegyik végén feltéve a kérdést - jobb-e ott, mint itthon?
Ha tettszett a cikk, csatlakozz hozzánk
Facebookon.
-->
Stílusosan a Szépművészeti Múzeum adott otthont a György Péter: Múzeum, a tanuló-ház. Múzeumelméleti esettanulmányok című kötet bemutatójának. MúzeumCafé új könyvsorozatának első része mi más lehetne, mint György Péter munkája, aki úgy határozta meg magát a múzeumi szakmában, mint egy gasztroblogger a turizmus és gasztronómia keresztmetszetében: barangolás az idegenben, ahol külső szemmel tud vizsgálódni. Majd hozzátette “de talán a múzeum bonyolultabb rendszer, mint egy vendéglő”.
Ha tettszett a cikk, csatlakozz hozzánk
Facebookon.
-->
- Boldog 150. születésnapot Gárdonyi Géza! - Ünnepi gálaműsorral nyílt meg az író születésének évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév szombaton a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az emlékév köré fonódó események, a maradandó alkotások, az olvasás örömét közvetítő rendezvények remélhetőleg arra viszik a magyar irodalom útját Gárdonyi segítségével, hogy ne keskeny úttá, hanem országúttá szélesedjen, s képes legyen a jövőben is a nemzeti múlt, a történelem, az emberek és az emberi értékek iránt elkötelezett generációkat nevelni - hangsúlyozta E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója. Az év programjai között szerepel A láthatatlan ember arcai című vándorkiállítás, irodalmi versenyek, interaktív tárlatvezetések, filmvetítések, pályázatok, konferenciák és kulturális fesztivál is. (Fotó)
- Múzeumi élménygazdaságot avattak Keszthelyen. Az április 24-én, Szent György napján és a Georgikont alapító Festetics György névnapján átadott gazdaság a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhelyen igyekszik közelebb vinni a látogatókhoz a mezőgazdaságot. Őshonos gyümölcsök ültetvényei, veteményes és fűszerkert, baromfiól, istálló és játszópajta várja a látogatókat. Szabóné Lázár Ibolya, a kiállítóhely vezetője elmondta: háromnyelvű hanganyagból tájékozódhatnak az érdeklődők, önálló honlapot is létrehoztak www.elmenygazdasag.hu cím alatt, de a konkrét építkezésen felül informatikai és hangtechnikai eszközökkel is bővültek. A majormúzeum beruházását az operatív programnak a Balaton turisztikai attrakcióinak bővítését szolgáló keretéből finanszírozták, emellett megszépült a Balatoni Múzeum, jelentős összegből fejlesztik a Helikon Kastélymúzeumot, de több magánkezdeményezésű gyűjtemény is várja a városba látogatókat. Fehér György, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában is ritkaságnak számít a keszthelyi majormúzeum, ugyanis nagyon kevés mezőgazdasági épített örökségi emlék maradt másutt. Az élménygazdaság tovább emeli a múzeum értékét, de további 25 millió forintos pályázat révén szakmai programokkal is szeretnék megtölteni. (Fotó)
- Fontos, hogy legyenek emlékhelyei nemzeti múltunknak, amelyek egy pillanatra megállítanak és felidézik történelmünk fontos eseményeit - emelte ki beszédében Tarlós István főpolgármester a Magyar Nemzeti Múzeumot és kertjének nemzeti emlékhellyé avatásakor, hétfőn. Az emlékhely felavatását az intézmény alapítójának, Széchényi Ferencnek a születési évfordulójához kötötték - mondta el a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese. Gedai István rámutatott, hogy a múzeum alapításával Széchényi a magyar nemzettudat szempontjából a mai napig meghatározó alkotást hozott létre. Az ünnepség keretében felavatott sztélé Zsigmond Attila tervei alapján készült. (Fotó)
- Zászló, lufi, sör, virsli - retromajális a Sóstói Múzeumfaluban. Május 1-jén 10 órától
várják mindazokat a nyírségi múzeumfaluban, akik nosztalgiázni szeretnének, vagy éppen csak egy jót szórakozni. A helyi Retro Rádió csapata vidám, táncra hívó dalokkal ébreszti a hallgatókat, és "vezeti" őket a skanzenbe. Lesz májusfaállítás, majd a látogatók ezután vonulnak fel, úgy, mint a régi majálisokon, alakzatba rendeződve, kezükben zászlókkal, színes léggömbökkel. Ezután a szabadtéri színpadon a táncosok adnak műsort. Szemerey László bábművész is fellép, majd harcművészeti bemutató következik. Retro-divatbemutató is lesz, ezen néhány ruhadarab a ma divatjaként tűnik fel. A skanzen falusi műhelyei is megtelnek élettel: mézeskalácsos, cipész, kerékgyártó, kádár és fazekas mutatja be mesterfogásait, s a kíváncsibbak akár meg is tanulhatják a tésztakészítés, a cipőtalpalás, a szekérgyártás, a hordófenekelés vagy a korongforgatás mesterségét. (Fotó)
- Hányféle identitás létezik? Az identitás személyes vagy közösségi ügy? Ki határoz meg minket: saját magunk vagy mások? - ezekről a kérdésekről és még sok minden másról lesz szó a Magyar Néprajzi Múzeumban május 3-án megrendezendő Tolerancia-napon. Az intézménynek a Centropa Magyarország, a Haver és az Uccu Alapítványokkal közösen szervezett rendezvénye 10 - 18 óra között várja az érdeklődőket, a belépés ingyenes. Részletes program a múzeum honlapján olvasható. (Fotó)
(Forrás: MTI)
Ha tettszett a cikk, csatlakozz hozzánk
Facebookon.
-->
A műkincskereskedők elaludtak - így Katrin Bellingert, a New York-i Metropolitan múzeum ügynökét leszámítva senkinek sem tűnt fel a Swann Galleries aukciójának egyik tétele, amely Jacques-Louis David Szókratész halála című híres festmény tanulmányrajza lehet. Az utóbbi megvilágításban már csilliárd dollárt érő műalkotást a Met csupán 700 (a sáppal együtt 850) dollárért szerezte meg.
"Francia iskola, korai 19. századi darab" - állt a katalógusban. Az 24,5 cm magas és 38,2 cm széles grafitrajzról a szakértők az alakok eltérő pozíciójából és a gesztusaiból arra következtetnek, hogy nem csak egy egyszerű másolattal, hanem egy tanulmányrajzzal állunk szemben, amelyet maga a művész készített. Szókratész halála 1787-ben debütált a párizsi szalonban, hatalmas siker mellett, majd 1931-ben került a Met gyűjteményébe.
Ha tettszett a cikk, csatlakozz hozzánk
Facebookon.
-->
Remélem mindenki emlékszik még a tavaly októberben a Millenárison megrendezett művészeti vásárra az Art Marketre, aki nem, annak itt a korai emlékeztető, hogy felkészülhessen a következő fordulóra.
Ha tettszett a cikk, csatlakozz hozzánk
Facebookon.
-->
A digitális korszak a múzeumokat sem hagyta érintetlenül - talán ez a megállapítás evidensnek hangzik. Hiszen a múzeumoknak is van már weboldala, facebook profilja, esetleg blogja. Akkor milyen lehetősége van még egy muzeális intézménynek? Erről szólt a Petőfi Irodalmi Múzeum tegnapi beszámolója.
Ha tettszett a cikk, csatlakozz hozzánk
Facebookon.
-->
Végre itt a nyári idő, akinek szabadideje van, érdemes sétát ejtenie a budai villasoron. Pasaréten a gyönyörű épületek között grasszálva a szemfüles túrázó rábukkanhat Nagy Imrének, országunk mártír miniszterelnökének volt lakóházára. Ma az Orsó utca 43. szám rejti a Nagy Imre Emlékházat, és annak alapító testületének, a Nagy Imre Alapítvány székhelyét is.
Ha tettszett a cikk, csatlakozz hozzánk
Facebookon.
-->
Az Atelier Zündel Cristea (AZC) építészstúdió díjnyertes tervének tükrében a jelen és jövő múzeumépületei egyszerre válnak szürkévé, érdektelenné és már a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőjén üldögélni sem lesz ugyan olyan, mint régen. Hogyan is lehetne, hiszen a londoni Battersea Power Station rehabilitációja és építészi múzeummá történő alakítása egyben azt is jeleni, hogy egy hullámvasutat építenek az erőmű köré. Az "Építész menet" fantázianevű projekt 100 millió euróból valósul meg.
Our aim was to imagine a new cathedral to architecture, a building that will challenge its sister structure, the Tate Modern, for international acclaim,
A célunk az volt, hogy elképzeljük az építészet egy új katedrálisát, egy épületet, amely a nemzetközi porondon is sikeresen hívja ki maga ellen a Tate Modern-t.
A Temze partján fekvő Battersea Power Station-t Sir Giles Gilbert Scott tervei alapján 1935 és 1955 között építették fel és több mint 50 évig látta el elektromosággal London városát. A téglaépület kiváló példája a viktoriánus kornak, eredeti art deco díszítése szintén egy fontos kulturális örökséggé teszik. Az épület hasznosítására többször írtak ki tervpályázatot, így egy futurisztikus Eco-Dóm, futballstatdion vagy az utóbbi kettő fényében egyszerűnek tűnő park is megvalósulhatott volna, de nem így történt.
A mostani, az ArchTriumph által meghirdetett tervpályázat célja egyértelműen a kiállítótérként történő hasznosítást és az építészeti múzeummá történő átalakítását jelölte meg célként, ahol az AZC pályamunkája diadalmaskodott, amely egyszerre hasznosítja a város kínálta lenyűgöző látványt, valamint belsőépítészeti megoldásaiban megfelelően igazodik az új intézmény missziójához.
Eddig nem tudtuk mi hiányzik egy múzeumból, most már egyértelmű.
Ha tettszett a cikk, csatlakozz hozzánk
Facebookon.
-->