Muzgo

Leonardo Da Vinci klasszikusa sikeresen legyűrte a gravitációt, elhagyta a Föld atmoszféráját és becsapódott a Hold körül keringő műholdba, amely az égitest gravitációs mezejét és az asztronauták hátrahagyott űrszemetét vizsgálta. A NASA kutatói egy lézernyaláb segítségével küldték el a reneszánsz műalkotás pixeleit a 384 402 kilométeres útra, hogy aztán a műhold fedélzetén újra előcsalják a híres mosolyt.

Az idegen égitestek körül keringő műholdak rendszerint rádióhullámmal kommunikálnak a földi irányítóközponttal. A stílusos húzással a NASA egy új lézeres technológiát tesztelt, amely másodpercenként 300 bit információ küldésére képes. A festmény szürkeárnyalatos verzióját először 152x200 pixeles felbontásra redukálták, majd a képpontokat egyesével indították útjukra. Így jelenleg a Mona Lisa a Földtől legtávolabbra jutott műalkotás.

Január 22-e a Magyar Kultúra Napja, így több múzeum erre a vasárnapra időzítette az éppen záródó időszaki kiállításait, hogy még egyszer utoljára a közönség megcsodálhassa a műtárgyakat. Összeszedtük a múzeumok hétvégi programajánlatát:

• Minden szombaton - így most is - tárlatvezetés az állandó gyűjteményben 16 órától a Magyar Nemzeti Galériában. 
• Január 19-én családi nap lesz az Iparművészeti Múzeumban Vedd fel a fonalat! címmel. A múzeum tárlatvezetéssel, kirándulással a MOME szövőműhelyében, halasi csipkevarró asszonyokkal és műhelyfoglalkozásokkal, például csipkeveréssel is készül.
• Különleges programmal készül a Néprajzi Múzeum január 20-án vasárnap délelőtt 10 órától: kórushangversennyel, tárlatvezetéssel, gyerek és felnőtt múzeumi órával és kézműves műhelyekkel várja a közönséget. Ezen a napon zárul a Nők, szőnyegek, háziipar című kiállítás, ebből az alkalomból a látogatók még szőnyeget szőni is megtanulhatnak. Délelőtt 11-től a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége ünnepi kórushangversennyel lép fel a központi csarnokban. Részletes program a múzeum honlapján található.
• Ahogy nyílt, úgy zárul: január 19-én és 20-án vasárnap Lakner Antal tart tárlatvezetést Munkaállomás című nagysikerű kiállításán a Ludwig Múzeumban. Aki még nem látta a tárlatot, annak a program erősen ajánlott!
  Ezen kívül szombaton Üzenet a szíved fölött címmel családi délelőtt is várja a látogatókat, vasárnap pedig regisztrációhoz kötött tárlatvezetés a John Cage kiállításban. Részletek itt. 
• Vasárnap 15:00 órától „Fároszok”- Cézanne költő kortársa, Baudelaire című előadás várja a Szépművészeti Múzeum látogatóit. Baudelaire művek (versek, esszék) Vajdai Vilmos színművész tolmácsolásában, valamint Juliana Steinbach zongoraművész.
• A Kijárat az ajándékbolton át című kiállítás nyitva tartása alatt (amit most február 17-ig meghosszabbítottak) minden vasárnap 10-13 óráig ingyenes gyerekprogramot tartanak a Műcsarnok kávézójában, melynek témája Az ajándékbolt feltöltése – Tárgykészítés, agyagozás, makettezés.
• Szombaton és vasárnap 10-től 16 óráig családi kézműves hétvége lesz a Magyar Természettudományi Múzeumban, ahol mindenki elkészítheti a saját "tátogó figuráját".

25 év után, a ködös Angliában találták meg Henri Matisse Le Jardín című festményét. Az 1 millió dollárra taksált művet a stockholmi Modern Művészetek Múzeumából lopták el még 1987 májusában. A siker Christopher A. Marinellonak köszönhető, aki az Art Loss Register munkatársaival együttműködve azonosította, majd egy tárgyalási folyamat eredményeképpen visszaszerezte a műalkotást jogos tulajdonosának.

Negyed századdal ezelőtt a betörő egy egyszerű kalapáccsal jutott be múzeumba, majd a képpel együtt a biztonsági őrök orra elől menekült el. A bűnesetet természetesen az Interpolnak és a legnagyobb magán kézben működő adatbázisnak, az Art Loss Registernek is jelentették. A festményt azóta többször megpróbálták értékesíteni, persze sikertelenül, még magát múzeumot is megkeresték, amely csak elképesztő összegű váltságdíj ellenében kaphatta volna vissza a festményt. A mű azonban túl ismert volt ahhoz, hogy a legális műkincspiacon bármilyen értékkel bírjon és pontosan ezért jelenthette ki magabiztosan Lars Nittive a múzeum akkori igazgatója, hogy a kép előbb vagy utóbb elő fog kerülni.

Christopher A. Marinello, hivatása szerint ügyvéd és az ellopott műtárgyak visszaszerzésének egyik specialistája. Az elmúlt években összesen 160 millió dollár értékben kutatott fel eltűnt műalkotásokat.

Henri Matisse a modern festészet egyik legnagyobb alakja, akit Cézanne és Picasso nevével lehet csak egy lapon említeni. Le Jardín című festménye jelenleg egy angliai páncélszekrényben várja, hogy visszakerüljön jogos tulajdonosához.

A MoMA nem egy klasszikus műtárggyal bővítette gyűjteményét, hanem egy aknamentesítő gömbbel. A szerkezetet az Eindhovenben élő designer, Moussad Hassani álmodta meg, aki a Közel-Keletről menekültként érkezett Hollandiába. A hatalmas kerek tappancsokkal ellátott szerkezetet a western filmekből ismert klasszikus, szélfújta száraz bokrok ihlették. 

Moussad a bambusznádból és újrahasznosított műanyagból egy olyan önjáró szerkezetet alkotott, amely az évi 10-15 ezer halálesetet okozó aknamezők felszámolását könnyítheti meg. A gyakran 1000 dollárt is elérő klasszikus megoldások helyett Hassani megoldása csupán 40 dollárba kerül.

Az intézménytől nem szokatlanok az ilyen vásárolások, hiszen a közelmúltban a Smithsonian után a New York-i intézmény is elismerte a videójátékok művészi esztétikáját azáltal, hogy olyan alkotásokat vett meg, mint Will Wright The Sims című játéka.

Moussad műve egészen kivételes olyan szempontból, hogy itt keresve se találunk művészi reflexiót, csak funkcionálisan tökéletes designt. A projekt Kickstarteren is fenn van, ahol a lelkes internetezők felajánlásának köszönhetően sikerült több mint 100 ezer fontot összekalapozni, így a gömb akár kereskedelmi forgalomba is kerülhet és életeket menthet meg.

Előző héten indítottuk el új cikksorozatunkat Budapest vezető múzeumainak ajándékboltjairól. Felállított szempontrendszerünket először a Szépművészeti Múzeumon teszteltük. Másodszorra sem mentünk messzire, csak átléptünk a szomszéd Műcsarnokba.

Nagy vihart kavart és sokakat felháborított az egykori varsói gettó területén elhelyezett, Adolf Hitlert ábrázoló szobor. A térdeplő és kezeit imára kulcsoló Führer Maurizio Cattelan műve. Nem meglepő módon az érdeklődők tömege mögött a gerjesztett viták száma sem maradt el. Több zsidó csoport is tiltakozott és érzéketlen provokációnak minősítette az alkotás bemutatását azon a helyen, ahol a nácik 300 ezer zsidót gyilkoltak meg.

Az Arabtec nyerte a Louvre Abu Dhabiba tervezett múzeumának kivitelezésére kiírt, 653 millió dolláros tendert. Az Egyesült Arab Emirátusokban található város kulturális fejlesztésének egyik fontos mérföldköve a francia intézmény nevével fémjelzett múzeum felépítése, amely a Guggenheim és a Zayed National Museum mellett a településhez tartozó Saadiyat szigeten kap helyet.

A Louvre és a Guggenheim projektek már majdnem fél évtizede a levegőben lógnak. Az arab állam nagyratörő beruházásainak a gazdasági világválság szabott gátat, amelybe a Guggenheim projekt egyelőre bele is bukott. A Louvre Abu Dhabi épületét a tervek szerint 2015-ben veheti birtokba a közönség.

A Louvre a múzeumi világ globálisan ismert brandje. 2012-ben az anyaintézmény az iszlám művészetet bemutató szárnnyal, valamint egy Lensben felépített kiállítótérrel bővült. Az Emirátusban megvalósuló projekttel a Louvre nem csak egy világszinten ismert márka lesz, de hasonlóan a Guggenheim franchise rendszeréhez egy valóban nemzetközi intézménnyé válhat. 

Az arab ország 30 évre licenszelte a Louvre nevét, amelyért 520 millió dollárt fizet. Csak összehasonlítás képpen  Bilbaonak a Guggenheim csak 20 millióba került.

Persze nem csak a nevet vették meg, a Louvre raktáraiból számos műtárgy is bemutatásra kerül majd a közel-keleti város kiállítótereiben, de hogy pontosan melyek ezek, az egyelőre a jövő zenéje. 

A kincskereséshez nem egy térképre és egy ásóra van szükség: a szerencse, az üzleti érzék és a szakértelem kötelező, és persze egy kis dörzsöltséggel még többre vihetjük, ha az Auction Hunters (Licitvadászok néven fut a Discovery Channel-en) című sorozatból indulunk ki. A formula hihetetlenül egyszerű: raktárakat venni és a tartalmán minél nagyobb profittal túladni, miközben a legkülönfélébb tárgyak - köztük műkincsek - futnak át a kezeik között.

Amerikában évente több ezer raktár kerül kalapács alá. A cégek bevett szokása, hogy azon ügyfelek tárolóhelyeit, akik valamilyen okból kifolyólag nem tudnak fizetni, elárverezik. Az aukciók, a jó üzlet reményében vonzák a befektetőket, hiszen sok esetben a vételár sokszorosáért is túl lehet adni a tárolóhelyek tartalmán.

A sorozat két főhőse, Allen és Ton is ebben a bizniszben utazik. Az epizódok felépítése mindig ugyanazt az ívet követi, a bevett fordulatokkal. Allan és Ton megérkezik egy aukció helyszínére, ahol mindketten szereznek két raktárat, majd azokban találnak pár nagyon értékes tárgyat, amelyet gyűjtőknél értékesítenek. Mivel minden az üzletről szól, az összes rész végén jön a számvetés, az összeadás és kivonás: mekkora haszonra tettek szert.

Allen Heff több mint húsz éve foglalkozik antikvitásokkkal, már az apja is ezen a területen dolgozott, így könnyen beletanult a szakmába. Coltion ‘Ton’ Jones a régi fegyverek, érmék, páncélok szakértője és többéves tapasztalattal rendelkezik az árverésre kerülő raktárak területén. A sorozatból kiderül, hogy általában nyugati parti (főleg kaliforniai) aukciókon próbálnak szerencsét, ahol már mindketten jól ismerik a versenytársakat.

A sorozat pont azért működik, mert a folyamat drámai, izgalmakban gazdag részeit láthatjuk. Az árveréseken dörzsölt ellenfelekkel kell megküzdeniük és így nem mindig az történik, amit szeretnének. Tovább fokozza a feszültséget, amikor egy jól ismert vetélytársat vagy éppen Allan régi üzletfelét, Big Al-t sikerül túllicitálni. A megszerzett raktárakból valóban a legmeglepőbb dolgok kerülnek elő: targonca, távirányítós repülőgépmodell, tetoválókészlet, minimotor, golyóállómellény, mechanikus bika. Ugyan a képzőművészeti alkotások nem jellemzőek, de régiségekre jó sok példa akad: 19. századi francia pisztoly, detonátor az 1930-as évekből, 1905-ös Edison féle gramofon, a Western Electric telefonja a 19. század végéről. Csak, hogy párat említsek. A sorozatban a látvány sem utolsó szempont, hiszen ha kezeik közé kerül egy fegyver (ami sokszor előfordul), akkor abban biztosak lehetünk, hogy valamit szét fognak lőni.

Mielőtt azt gondolnánk, hogy megtaláltuk az aranybányát érdemes megjegyezni, hogy nincs minden raktárban kincs, sőt a legtöbb ráfizetés. A sorozatban csak azok az esetek szerepelnek, amelyek valóban érdekesek, így persze egy kicsit fals képet kapunk erről a világról. A 80-20 szabály itt is érvényesül, vagyis a megvett tárolóhelyek 20%-a adja a profit 80%-át.

Miért is érdekes ez számunkra? Ron mondata fogott meg, amelyet minden rész elején elmond: minél érdekesebb egy tárgy története, annál értékesebb. Nyilvánvaló, hogy itt a pénzre gondol, és igaza van, mert eladhatóbb. Egy gazdag háttérsztorival, meta adattal megtámogatott és társadalmi kontextusba helyezett tárgy a közönség számára is sokkal érdekesebb, könnyebben fogyasztható, így például egy múzeum is könnyebben “el tudja adni” a műtárgyait. A vicces válasz a feltett kérdésre, hogy a bölcsész tudás igenis piacképes.

Az Auction Hunters egy könnyed, szórakoztató sorozat, amely bemutatja az árverésre kerülő raktárak kompetitív világát, ahol a tárolóhelyek mélyén, a sok lim-lom alatt igazi kincsekre lehet bukkani.

Világhy Gergely

A londoni National Gallery pincéjében a majdnem elfeledett művek között emberöltőkön keresztül lapult egy elfeledett Tiziano-mű. A festmény még évtizedekig ismeretlenül nyugodott volna a múzeum raktárában, ha a kép múltjának nem jár utána Paul Joannides az intézmény művészettörténésze. A méltatlanul alulértékelt művet azóta már restaurálták.

A festmény, amely minden bizonnyal Girolamo Fracastorot, a híres olasz orvost ábrázolja, 1924-ben került a múzeum tulajdonába. A doktor nemcsak a gyógyítás útján szerzett hírnevet, mint szifilisz elleni kutatót, de a mai orvostudomány irodalmában mint az elnevezés megalkotóját tiszteljük. Köztudott, hogy Fracastoro azoktól az alkotóktól kapott festményt, akiket kezelt, így egy sor kínos kérdés vetődik fel a reneszánsz festő életvitelével kapcsolatban: Vajon Tizianot nemi betegség gyötörte?

Nem lenne meglepő újdonság, ha a kicsapongó bohém életet élő reneszánsz mestert szifilisz sújtotta volna, hiszen a kortársai gyakran megemlékeztek arról, hogy nemcsak lefesteni szerette a modelljeit, de lefektetni is. 

2009 óta Diana és Actaeon, valamint Diana és Callistoa után ez a harmadik mű, amelyet a National Gallery megszerzett a reneszánsz mester életművéből. 

Ma már minden magára adó múzeum rendelkezik ajándékbolttal. Ez a társadalom egyik elvárása lett, hozzáad a modern látogatóbarát-múzeum imázsához. Van ahol kevés pénzből kell kigazdálkodni a keretet, így csak szerényebb kínálattal találkozhatunk, máshol áruk egész hada várja a vevőket. Általában viszont mindenki törekszik arra, hogy kisebb, nagyobb emléktárgyakat áruljanak, hogy a gyűjteményre emlékeztető szuvenírt vihessen haza a látogató. Összeállítottunk nektek egy csokorra valót Budapest nagyobb múzeumainak kínálatából. Elsőnek a Szépművészeti Múzeum került terítékre.