A távoli, hideg éghajlaton élő észtek nyelvrokonaink, de mégsem tudunk róluk jóformán semmit. Ám ha most ellátogatunk a Néprajzi Múzeumba felfedezhetjük, hogy e titokzatos nép kultúrája mindennapi életünk része - különösen télen. Hogy miért? Később elárulom, elöljáróban csak annyit, hogy a gardrób tájékán érdemes keresgélni a választ.
Nem szokásunk a Muzgo-n állandó kiállításokat elemezni, mégpedig azért nem, mert a legtöbb már igen régi, más technikai környezetben, másik korban, más elvárások között született - mindez pedig mai szemmel már elavultnak tűnhet.
Ebben a cikkben most kivételt teszünk és Budapesti Történeti Múzeum új állandó kiállítását veszünk - teljesen szubjektív - górcső alá. A Budapest Fény és árnyék, a főváros 1000 éves története című tárlat, részben 2011 szeptemberében, 2012 decemberében pedig teljesen egészében megnyílt. Ezen a kiállításon már joggal kérhetjük számon a 21. század elvárásait.
Az adakozó kedvű Kickstarter internetes közösségének köszönhetően megszületett az első pizza múzeum, a Pizza Brian. A több mint 1000, a világhírű olasz tésztához köthető emlékeket tartalmazó gyűjtemény még a Guiness rekordok könyvébe is bekerült. A 16,587 dollárból a Philadelphiában található intézmény nemcsak kiállítóteret épített, hanem természetesen egy éttermet is, ahol a legkülönfélébb pizzák közül válogathatnak a látogatók.
A Pizza Brain elinditásához szükséges tőkét a Kickstarter crowed-founding weboldal segítségével kalapozta össze Brian Dwyer és Christopher Powell, két pizza őrült fanatikus. 2012-ben a Kickstarter 2 millió felhasználója több mint 300 millió dollár értékben 18,000 projektet finanszírozott. A Pizza Brain elindításához 15,000 dollára lett volna szükség, de az április 1-jei határidő alkalmával már több mint 16 ezer zöld hasú ült a két kiagyaló számláján.
A Pizza Brain története 2010-re nyúlik vissza, amikor Brian és Christopher megszervezték az első pizza tematikájú művészeti showt. A lelkes internetezőknek köszönhetően 2012. szeptember 7-én nyitotta meg kapuit a múzeum, amely valljuk be hiánypótló. A csokinak, a kiwinek még az odaégetett ételeknek(!) is van múzeuma, akkor miért pont a pizza lenne kivétel.
A kerek, lapos étel története több mint 1000 évre nyúlik vissza és mai társadalmunkban is töretlen népszerűségnek örvend. A pop-kultúra része, amelyet John Travolta, Tom Hanks, a tini nindzsa teknőcök is falnak és természetesen mi is nagyon szeretünk.
Gondolom, már mindenki értesült a tévéből, az internetről, a facebook hirdetésből a jó hírről. Gazdagrét, Budapest XI. kerületének panel lakótelepe hivatalosan is muzeális értékké lett nyilvánítva. A lakótelep, mely 1983-1989 között már a szocializmus leáldozásának idején épült, hírnevét a Szomszédok című magyar telenovellával szerezte, és most ez a sorozat emelte be a történelmi, szociális értékek közé a házakat és velük együtt az itt lakókat is.
Szingapúr és Kína együttműködésében épül Tianjin, egy ökováros, ahol két olyan múzeumot építenek, amelyek úgy illeszkednek egymáshoz, mint a borsó meg a héja. Mint két kicsi legó. Mint a folt a zsákon.
A tervezőcég, a Steven Holl Architects a komplexum történetét azért ennél picit szofisztikáltabban fogalmazta meg, hiszen szerintük a távol-keleti jing és jang vagyis a szembenállás és az egyensúly jelenik meg a két épületben. Abban igazuk van, hogy az építészeti megoldások szöges ellentétben állanak egymással és az egyik épületből kivágott buborékformák a másikon kitüremkedésként jelennek meg. A kettősség a kiállításokon is megfigyelhető lesz, mert az egyik épületet a technológia fejlődésnek, a másikat az élővilág bemutatásának szentelik. A múzeum már megjelenésébe is érdekes, igazi turistacsalogató látványosság, míg a két épület között egy pláza és a városba vezető gyorsvasút állomása kap helyet.
Tianjin-t, amit 2007 óta fejleszt a két kormány, 350 000 lakos befogadására képes és előre láthatólag 2020-ra készül el teljesen. A város a fenntarthatóság, környezetvédelem jegyében készül, igazi utópisztikus kirakatváros.
1. ) Megközelíthetőség az épületben
A Iparművészeti Múzeum földszintjén található bolt a klasszikus múzeumshopok táborát gyarapítja. Megközelítése nem okozhat senkinek sem problémát, hiszen a földszinti főbejárattól jobbra fordulva máris elérhető.
2.)Első benyomások
Az üzlet berendezése, meg kell, valljuk, elég puritán, semmi „iparművészeti múzeumos” nincs benne, elsőre. Ám, ha kicsit közelebb hajolunk a polcokhoz, láthatjuk az árcédulákon az múzeum logóját. Úgy tűnik, az arculati kézikönyvet forgatták a munkatársak, de miért is ne tették volna, hiszen azért van.
3.) Kínálat, árkategóriák
A Múzeum saját, illetve témába vágó kiadványai között sok érdekességre lelhetünk, az építészettől kezdve a bútortörténeten keresztül az egyes stílusirányzatokat felvonultató irodalomig. Emellett leginkább a csodálatos ékszerkollekciók vonzzák magukhoz a tekintet. A jobb oldali vitrines szekrényben sorakoznak a tervezők egyedi darabjai. Kiemelkednek mindközül a „Mindörökké Zsolnay” című ékszertervezői pályázat nyerteseinek munkái. A 2011 tavaszán kiírt pályázaton indulók feladata olyan ékszer tervezése és elkészítése volt, amelyhez felhasználják a Zsolnay-mázas kerámia-töredékeket is. A cél olyan helyspecifikus, a múzeum épületéhez, ezzel egyben Budapest egyik meghatározó kulturális és építészeti örökségéhez köthető egyedi design tárgy létrehozása volt, amely ugyanakkor a XXI. századi trendeknek is megfelel. Sőt, mi több, a múzeum 139. születésnapján 139 példányban egyedi, számozott, Zsolnay-mázas tetőcseréphez is hozzájuthattak a lelkes és szemfüles rajongók.
Ha már egyedi tervezésről beszélünk, akkor sejthetjük, hogy nem a párszázas kategóriával van dolgunk, és jól is gondoljuk, a különlegességekért egy múzeumi boltban is mélyen a pénztárcánkba kell nyúlnunk. Az intézmény honlapjáról elérhető a saját kiadványok lajstroma, de az ékszercsodák látványáért (is) érdemes ellátogatni az Üllői út- Ferenc körút sarkára.
4.) Célközönség
Az Iparművészeti Múzeum kínálata képes bárkit megszólítani, aki egy kicsit is szereti a szépet, fogékony az újszerű, kreatív megoldásokra. Akit a szakmai oldala érdekel az iparművészetnek, az pedig ritka, nehezen beszerezhető, máshol talán nem is kapható kiadványokra bukkanhat. Ha pedig nem elégszik meg a kétdimenziós illusztrációval, akkor nem kell messzire mennie, házon belül találhat példát az olvasottakra.
5.) Kedvenc
Kedvencük a londoni Victoria and Albert Museum kiállításához kapcsolódik. A Művészet mindenkinek című tárlat a hazai testvérintézménybe varázsolta a nagyhírű gyűjtemény néhány darabját. A tárlat ihlette fémdoboz amellett, hogy szép, praktikus is. Jól mutat szekrényen, asztalon, igazából mindenütt.
Huhák Heléna
A J. Paul Getty Múzeum egy 1985-ben megszerzett, terrakotta Hádész fejet ad vissza Olaszországnak, ahonnan még a '70-es években csempészték ki a szobortöredéket. A Kr. e. 300-400 körülire datálható ókori istenséget ábrázoló maradvány provenienciájára a szicíliai Morgantina város mellett felszínre került terrakotta maradványok hívták fel a figyelmet. A leletek stílusa, anyaga és kora rendkívüli módon hasonlít a Los Angeles-i intézményben őrzött Hádész fejhez, így vetődött fel a lehetséges kapcsolat. A jelenlegi kutatások megállapították, hogy a fej eredetileg egy Demeter szentélyt díszítő Hádész szoborhoz tartozott, amit a '70-es években elvégzett ásatások után csempésztek ki.
A felfedezéssel a Getty múzeum szakemberei keresték meg a szicíliai kollégákat, amely arra utalhat, hogy Timothy Potts, a 2012-ben kinevezett igazgató nem rest intézményi szinten önvizsgálatot tartani és a jövőbeli szerzeményezéseknél megfelelő óvatossággal fog eljárni. A műtárgyat aidone-i Museo Archeologico fogadja be, de majd csak 2014-ben, mert a szobortöredék jelenleg a Getty szervezte, Sicily: Art and Invention between Greece and Rome című vándorkiállításon szerepel.
Nekünk már csak egy kérdésük maradt, Hádész miért vág ilyen undorodó fejet?
Manapság már egyáltalán nem lepődünk meg azon, hogy egy múzeumban valakinek a kezében okostelefont vagy táblagépet látunk és éppen az adott tárlathoz kapcsolódó információkat böngészi. Az új kütyükben rejlő lehetőségeket a múzeumok is folyamatosan felfedezik, de akkor mégis mi lehet olyan meglepő a kortárs művészetnek szentelt pekingi Ullens Center iPad-jében?
A pódiumon található iPad önmagában egy műtárgy, épp úgy, ahogy Duchamp piszoárja. A művészeti értékét a narratíva adja, ugyanis Li Liao preformanszának a része, aki 45 napot húzott le a Foxconn futószalagjai mellett és az itt szerzett fizetésből vette meg az Apple táblagépét. A Foxconn a cupertinoi cég beszállítója, ahol a kínai munkások a legújabb iPhone-okat, iPad-eket, iPod-okat szerelik össze napi 10 órában. Az utóbbi időben az alkalmazottak öngyilkosságai és az embertelen munkakörülmények okozta hírek miatt terelődött nagyobb figyelem a cégre. Li a legegyszerűbb módját választotta annak, hogy utána járjon a Foxconnnál uralkodó állapotoknak: beállt melósnak.
Elmondása szerint egyáltalán nem volt nehéz felvételt nyerni a céghez, egy egyszerű fizikai vizsgálat és interjú után már kezdhetett is. Napi 12 órás műszakok, komoly biztonsági előírások, személytelen környezet, szűkös szobák a Foxconn munkavárosában.
Érdekes, hogy a fiatal művész hozzáállása egyáltalán nem változott meg: előtte is Apple fogyasztó volt és ezután is az lesz. Li egyértelműen kijelentette, hogy a munkásoknak szinte semmi közük ahhoz a termékhez, amin épp dolgoznak. Az alkalmazottaknak az Apple csak egy távoli név.
Az Ullens Center fiatal kortárs képzőművészeket felvonultató ON/OFF című tárlatán nem csak az iPad-et, de Li munkaruháját is kiállította. A név sem véletlen, hiszen az on-off az egyik legnépszerűbb proxy szerver neve, amellyel a fiatalok megkerülik a Nagy Kínai Tűzfalat.
A CODA művésznéven futó Caroline O’Donnell Party Wall című munkájával nyerte a MoMA és a MoMA PS1 fiatal építészek számára kiírt pályázatát. Az évente megrendezésre kerülő megmérettetésen olyan innovatív, egyedi kültéri installációkat várnak, amelyek árnyékot, vizet és ülőhelyeket biztosítanak a látogatóknak.
Az utóbbi évek trendjét követve, a 14 éve futó sorozat pályázati felhívásában egyre inkább előtérbe került a fenntarthatóság és az újrahasznosítás, és pont ezek azok a szempontok, amelyeket CODA munkájában kiemelkedőnek talált a zsűri. Pedro Gadanho a MoMA kurátora nemcsak az anyaghasználatot, hanem a felismerést is méltatta, hogy a gördeszkakészítés mellékterméke szerepet kaphat az építészetben, ugyanis a lazán kapcsolódó burkolóelemeket a környezettudatos Comet Skateboards "gyártja" majd.
A vállveregetés azonban nem minden, CODA munkája meg is fog valósulni. A Party Wall debütálására New York egyik legrangosabb zenei fesztiválján a MoMA PS1 szervezte Warm Up-on kerül sor, amelyen a muzsika mellett kiállítások, a művészet és az építészet is szerephez jut.
Borzongás, fagy, festmény, keménység, vér, szenvedés, asszony, klasszikus zene, sötétség, Sátán, tükör, doh, alaktalanság, Biblia, félelem, mélység, semmi.
Ezek azok a szavak, amelyek a legjobban jellemzik Brett Rathner Vörös Sárkány című filmét, amelyet Thomas Harris regénye alapján készített, az írót pedig William Blake: A Nagy Vörös Sárkány és a Napba Öltözött Nő című akvarellje ihlette meg- s így jutunk el a filmvilág egyik leghírhedtebb pszichopatájától, Hannibal Lectertől a művészetig és a The Brooklyn Museum-ig.