Elkészült III. Richárd (1483. június 26. – 1485. augusztus 22.) angol király új portréja. Sajnos uralkodása alatt Richárdot nem sikerült megörökíteni, a legkorábbi ismert ábrázolás 1520-ban készült, ismeretlen festő által. Ez ma a londoni Society of Antiquaries tulajdonában van. Most a modern technika korában viszont új lehetőség nyílt egy hiteles portré készítésére. A király csontjait a Lecihester parkban találták meg és DNS vizsgálatokkal bizonyították, hogy valóban ő III. Richárd. Ezután már csak a koponyára volt szükség és el is kezdődhetett az arckép megalkotása, azokkal a modern arcrekonstrukciós-módszerekkel, amelyeket már jól ismerhetünk olyan nyomozós sorozatokból mint például a Dr.. Csont vagy CSI Helyszinelők.
Minden magyar, aki járt már a római Szent Péter Bazilikában, Michelangelo Pieta szobránál hallotta annak a magyar őrültnek a történetét , aki megrongálta ezt a gyönyörű alkotást. Ilyen balszerencsés esetek minden múzeumban előfordulnak kamerák és őrök ide vagy oda. Szerencsére a héten összefirkált Delacroix festményért nem mi vagyunk a felelősek. A Szabadság vezeti a népet című képet, ami a Louvre tulajdonában van, egy 28 éves nő támadta meg. Megnyugtatásul a közölték a restaurátorok, hogy a fekete filctollat könnyen el lehet távolítani.
Még alig telt el egy hónap a 2013-as évből az angolok már 2014-en gondolkodnak. Jövőre lesz ugyanis az első világháború 100. évfordulója, amire már most készülnek a Brit-szigeteken. Augusztus 4-re a konfliktus kirobbanására nemzeti istentiszteletet terveznek, Karácsonyra pedig annak az ideiglenes fegyverszünetnek és békés focimeccsnek a rekonstruálását, amelyet a fronton harcoló angol és német katonák kötöttek az ünnep idejére. Az események rekonstruálásában az egyik legnagyobb segítséget az Imperial War Museum nyújtja.
A mai kor IKEA bútorai között élve felüdülés egy iparművészeti múzeum gyűjteményében 18. századi írószekrénnyel találkozni. Az akkori asztalosok remekeit ma már valószínűleg mi ki sem tudnánk teljesen nyitni, ha meg mégis, a következő alkalommal nem találnánk meg melyik titkos fiókba dugtuk el értékeinket. A berlini Nemzeti és Iparművészeti Múzeum közös műtárgya Európa egyik legszebb bútorkészítési remeke Abraham és David Röntgen szekretere, ennek a gyönyörű bútornak Frigyes Vilmos király volt méltó tulajdonosa.
A new yorki Metropolitan Museum legújabb zseniális húzása, hogy az interneten keresztül nem reklámokkal, hanem egy sorozattal veszik rá a nézőket a múzeumba járásra. Már több tévéműsor létezik, amelyekben műtárgyakat árvereznek el, történelmet kutatnak, egy-kettőről már mi is írtunk nektek. A MET tervei szerint a honlapjukon indított sorozatban egy-egy műtárgyat fognak a kurátorok bemutatni röviden 2-3 percben. Az első rész már megtekinthető a honlapjukon.
A Néprajzi Múzeum múzeumi boltjának első szimpatikus vonása, hogy bárki könnyen megközelítheti, nem kell végigtekinteni egyetlen kiállítást sem, nem kell felfedező körútra indulnunk az egykori kúriaépületben. Akinek éppen csak pár perc szabad ideje van a 2-es villamos következő járatának megérkezéséig, az is gond nélkül beugorhat szétnézni egy kicsit, vagy akár vásárolni is. Útbaigazító tábla és egy nagy felirat segíti a tájékozódást. Nincs más hátra, mint előre! Pontosabban a főbejárattól jobbra, a kávézóval szemben.
Új év, új élet gondoljuk minden szilveszterkor. Aztán január végén már minden megszokottá válik ismét, a kezünk-szánk is rááll az új dátumra. A vidéki múzeumoknak is volt mihez hozzászoktatni magukat 2013. január elsejétől, megszűnt a korábban a vidéki intézményeket tömörítő megyei hálózat, helyette az intézmények az adott település önkormányzatának kezelésébe kerültek. Hogy tudnak élni az új keretek között, milyen változások lehetnek az életükben? A cikk nem vállalkozik arra, hogy az egész megújult múzeumi hálózatot feltérképezze, csupán egy lehetséges utat mutat be. A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumban jártunk, és igazgatójával Takács Zoltán Bálinttal beszélgettünk.
Mármint nem ide, hozzánk, hanem marad Londonban, de a Temze parti raktárépületből a Commonwealth Institute hosszú ideje üresen álló épületébe vándorol az alapítása óta világhírűvé vált intézmény. A múzeum hosszú és sikeres utat járt be, onnantól kezdve, hogy a V&A pincéjében megrendezték az első britt designt bemutató tárlatot.
A Design Múzeum jelenleg a Shad Thames 28 alatt található, amely a Temze egyik történelmi épületeket felvonultató rakpartja, nem olyan messze a Tower-hídtól. A tervek szerint 2014-ben a jelenlegi helyszínről a Kensinghton High Streetre költözik, a Hollande Park déli oldalán fekvő Commonwealth Institute-ba, amely 2002. óta áll kihasználatlanul. Az intézmény így jóval közelebb kerül London kulturális ütőeréhez a Hyde parkhoz és az attól délre található Exhibition Roadhoz, ahol az angol főváros legjelentősebb múzeumi sorakoznak.
Az eredeti épület tervezésért Sir Robert Matthew felet, aki a Sir Robert Matthew, Johnson-Marshall and Partners építészcég egyik alapítója. Az építési munkálatok két évig zajlottak, végül 1962-ben vehette birtokába az épületet a Commonwealth Institute. A szervezet kutatásokat és oktatási feladatokat látott el a Brit Nemzetközösségben és nem utolsósorban kiállításokat is rendezett. Az új épület ilyen szempontból jó választás, hiszen alapvető múzeumi funkciókat is figyelembe vettek a tervezésénél: 12 300 négyzetméter alapterületéből 5 500 kiállítótér, 440 galéria és kisegítő funkciókra használható. A szervezet 2002-ben költözött ki az épületből és azóta már a ledózerolása is felmerült, de szerencse a jövő mást tartogat, 10 év kísértetjárás után 80 millió fontból a Design Múzeum új otthona lesz.
Az épület új kialakításártJohn Pawson britt designer a felelős, aki állandó és időszaki kiállítótereket, előadótermet, könyvtárat tervezett az épületbe. A projekt a kulturális minisztertől kezdve London polgármesterén át a nagyközönség támogatását is élvezi. A legfontosabb nem az össznépi konszenzus, vagy az, hogy egy új világszínvonalú múzeummal bővül London, hanem az, ahogyan: megmentve a pusztulástól egy ikonikus épületet - fogalmazta meg találóan Pawson.
A Lengyel Történeti Múzeum egyike Lengyelország legnagyobb oktatási fejlesztéseinek. 2011-ben a múzeum nyertesként futott be egy olyan nemzetközi versenyen, amelynek keretében létrehozta az ezeréves lengyel történelmet bemutató állandó kiállításának új koncepcióját. A munkatársak vállalták, hogy a múzeumi történetmesélésnek egy új típusát teremtik meg. Animációk és interaktív technológiák kombinálásával alkotják újra a múltbéli eseményeket, magával ragadó és emlékezetes élményt nyújtva a látogatóknak. A kiállítás vezérfonala a szabadság eszme köré szövődik, a tervek készítői úgy gondolták, hogy Lengyelország viharos története e fogalom köré sűrítve írható le legérzékletesebben. A tárlat koncepciója a Platige Image és a WWAA design stúdió közös munkájaként született meg, jelenlegi formájában a múzeumi tér 8000 négyzetméterét foglalja magába. Egyelőre azonban be kell érnünk a nem mindennapi, nagyszabású tervekkel, ugyanis a kiállítás építése várhatóan majd csak 2018-ra fejeződik be.
A vámpírok, szörnyek és a zombik most már a múzeumi szférába is beférkőztek. A londoni Science Museum Zombi Labort tartott január 30-án és február 2-àn. A programokat csak erős idegzetűeknek ajánlották és gyerekeknek csak felnőtt kísérővel engedélyezték. A kíváncsi nézők előadást hallgathattak Hogyan beszélnek a zombik címmel és sok érdekes kísérletnek lehettek szemtanúi, amik azért remélem nem tényleges zombi ébresztéssel jártak.
A madridi Prado Múzeum hatalmas magán adománnyal lett gazdagabb a héten.Ilyen óriási gyarapodás már évtizedek óta nem történt. Egy barcelónai privát gyűjtőtől egyenesen Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök vette át a 12 középkori és reneszánsz spanyol alkotó kezétől származó műveket, melyeknek értéke felbecsülhetetlen.
A Brit Királyi család legújabb tagja Kate Middleton Cambridge hercegnője is belépett a halhatatlanok közé január közepén. A hercegnőről ugyanis megszületett az első hivatalos portré, amelyet a National Portait Galleryben állítottak ki. Az első visszhangok szerint a festmény nem lett túl élethű, a valóságban gyönyörű Katet ugyanis kicsit megöregítették. A kritikusok véleménye szerint elfuserált képet több önjelölt művész újrafestette paródia gyanánt. Lehet jobb lett volna, ha a digitális eszközök korában a fényképeknél maradnak.
Január 27-én volt a Holokauszt Nemzetközi Emléknapja, mely napon megemlékezhettünk a második világháború 6 millió zsidó áldozatáról. A londoni Imperial War Museum idén különleges visszatekintéssel készült látogatói számára. Mivel a múzeum jelenleg zárva tart a Google-el összefogva 2 virtuális kiállítást állított össze. Kidertransport címmel dolgoztak fel történetek arról a 10 ezer zsidó gyermekről akiket a náci fennhatóságú Európába hurcoltak, The Liberation of Bergen-Belsen címmel az Északnyugat-Németországban lévő Bergen község melletti hírhedt koncentrációs tábor foglyainak sorsát követheti végig a virtuális látogató.
A los angelesi J. Paul Getty Museum őrzi a világ talán legkülönösebb Rembrant Harmenszoon van Rijn festményét. Az Idős ember katonai ruhában című alkotás ugyanis nemcsak egy hanem két portré egymás alatt. A kutatók a képet röntgen-, infravörös-, és neutronos vizsgálatoknak vetették alá így találtak rá a szellemalakra. A további kutatásokat nagyban megnehezíti, hogy Rembrant mindkét alak megfestéséhez ugyanazt a festéket használta, így hosszú fárasztó út vár még a tudósokra a teljes felfedés sikeréig.
A mai nap is a Muzgo születésnap jegyében telik, lássunk most pár számot és cikket az elmúlt egy évből.
Az elmúlt egy évben 24 178 személy talált ránk különféle csatornák segítségével. Statisztikáink szerint az alább felsorolt 5 cikket látogatták meg a legtöbben:
Nagyon nehéz volt kiválasztani a mi kedvenc cikkeinket, hiszen szinte mindegyiket szeretjük valamiért, legyen szó valamelyik cikksorozatról. interjúról, videóról, tudósításról vagy sima ajánlóról. Ez az 5 különösen a szívünk csücske:
Pontosan egy évvel ezelőtt, 2012. február 1-jén dördült el a startpisztoly, ezen a napon került fel az első cikk a Muzgo oldalára, útjára indult az online múzeumi magazin. Persze a történet korábban kezdődik: az ötlet megszületése, a célok kikristályosodása, a rovatok kialakítása, az arculat és a logó megtervezése 2011–2012 fordulójára datálható. Mint minden rendes szülinapos, mi sem tehetünk másképp, minthogy visszatekintünk az elmúlt egy év termésére; sorra vesszük, mit végeztünk, mit hagyunk a hátunk mögött.
Dinoszaurusz csontvázak, köztük egy 70 millió éves Tyrannosaurus bataar fosszíliák költöztek Ulan Bator egykori Lenin múzeumába. A Góbi sivatag az őslény lelőhelyek gazdag tárháza, folyamatosan kerülnek elő a leletek, így az országból származó kincsek a külföldi kiállítások és a fosszíliapiac állandó szereplői. A kormány az egykori szocialista funkcióval rendelkező épület átalakításától és egy saját dinoszauruszkiállítás megnyitásától a csempészés visszaszorulását várja.
Az 1980-ben megnyitott intézményben minden megtalálható volt a több méteres impozáns kecskeszakállas, kopasz szobortól, a vörös zászlókon át egészen Lenin gyerekkori fotóiig. A XX. századi orosz kommunista vezető egykori szentélye már régóta nem funkcionál valódi emlékhelyként, hanem kormányhivataloknak, irodáknak adott helyet.
Az új múzeum csak egyik eleme a kormány akciótervének, amellyel az ország gazdag kulturális örökségét próbálja tudatosítani a lakosság körében, ezzel is csökkentve a folyamatosan problémát jelentő illegális kereskedelmet. Az új múzeum kiállításán megjelenő teljes, 7 méteres Tyrannosaurus bataar csontváz a csempésztevékenység egyik áldozata, amelyet egy New York-i aukción próbáltak értékesíteni.
Múzeumshopokat bemutató sorozatunk soron következő része a Magyar Nemzeti Múzeum boltjával foglalkozik.
1.) Megközelíthetőség az épületben
A Nemzeti igen tágas és kellemes fogadótérrel rendelkezik, így körülbelül másfél éve a shop is ide költözött. A múzeumba lépve jobbra található a jegypénztár, balra pedig az információs pult, mellette a bolttal. Jó helyen van, hiszen lehetetlenség nem észrevenni, ráadásul nem szükséges belépőt vásárolni a megközelítéséhez, kiállítás nézés előtt és után is be lehet ide térni.
Új év, új élet gondoljuk minden szilveszterkor. Aztán január végén már minden megszokottá válik ismét, a kezünk-szánk is rááll az új dátumra. A vidéki múzeumoknak is volt mihez hozzászoktatni magukat 2013. január elsejétől, megszűnt a korábban a vidéki intézményeket tömörítő megyei hálózat, helyette az intézmények az adott település önkormányzatának kezelésébe kerültek. Hogy tudnak élni az új keretek között, milyen változások lehetnek az életükben? A cikk nem vállalkozik arra, hogy az egész megújult múzeumi hálózatot feltérképezze, csupán egy lehetséges utat mutat be. A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumban jártunk, és igazgatójával Takács Zoltán Bálinttal beszélgettünk.
Az eredeti épület tervezésért Sir Robert Matthew felet, aki a 
